Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5310 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5311 egyetértenek-e azzal, hogy Hagelmayer István neve az Állami Számvevőszék elnöki tisztségére jelöltként szavazólapra kerüljön? Kérem, szavazzunk erről! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés Hagelmayer István jelölésével egyetért. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy Kupa Mihály neve az Állami számvevőszék elnökhelyettesi tisztségére jelöltként szavazólapra kerüljön? Kérem, szavazzunk most! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés nem ért egyet Kupa Mihály nevének szavazólapra kerülésével. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy Sándor István neve az Állami Számvevőszék elnökhelyettesi tisztségére jelöltként szavazólapra kerüljön? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés Sándor István nevének szavazólapra kerülésével egyetért. Kedves Képviselőtársaim! Az egyik jelölt el nem fogadása miatt akkor most elmondom, hogy az Alkotmánybíróság tagjait ma nem tudjuk megválasztani, mert az Alkotmánybíróság jelölését előkészítő bizottság nem tudta befejezni munkáját, további egyeztetések szükségesek az Ellenzéki Kerekasztallal és a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsággal, tehát ez majd csak a következő ülésszakon történhet meg. Ezek szerint az Állami Számvevőszék tisztikarának a teljes megválasztása is csak a következő ülésszakon történhet meg, de tekintettel arra, hogy a Számvevőszéknek minél előbb dolgoznia kell, javasolom, hogy a két elfogadott jelöltről ma a szünetben döntsünk és szavazzunk. Kérem ennek megfelelően a szavazólapokat előkészíteni. Tisztelt Országgyűlés! A 6., 7. és a 8. napirendi pont vitájával folytatjuk munkánkat. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta a népszavazásról szóló állampolgári kezdeményezés négy kérdésének vitája során elhangott módosító javaslatokat. A bizottság állásfoglalását a 354-es számú jelentés tartalmazza. A jelentéshez a bizottság szóbeli kiegészítést kíván tenni, dr Kereszti Csabát, a bizottság előadóját illeti a szó. DR. KERESZTI CSABA: Tisztelt Parlament! A jogi bizottság a délelőtt folyamán hosszas vitát folytatott és ennek a vitának az eredménye a 350-es, a 351-es és a 354^es sorszám alatt kiadott írásos anyagban található. Én nem gondolom, hogy szükséges a 354-es sorszám alatt kiadott iratot ismertetnem, mert Önök is el tudják azt olvasni. A bizottság tulajdonképpen két témában folytatott élénk vitát és ezt szeretném néhány szóval megosztani Önökkel. Az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás mellékletét képező irat első kérdésével, pontjával kapcsolatba — vagyis amelyik úgy hangzik: csak az Országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására — annak a magyarázó szövegével kapcsolatban több módosító indítvány hangzott el itt a Parlament előtt. A bizottság értékelte Filló Pál képviselőtársunk, Ballá Éva, Kürti László, és Bödőné Rózsa Edit ezzel kapcsolatos írásos javaslatait. Ezek közül a bizottság Filló Pál módosított javaslatát tette magáévá, amelynek pontos szövege benne foglaltatik az általam előbb hivatkozott iratban. Ennek a megismétlésétől eltekintek. Ebből adódik, hogy a bizottság nem értett egyet az ezzel ellentétes képviselői javaslatokkal, vagyis Ballá Éva javaslatával, aki tulajdonképpen a kérdést magyarázta ismét, abban a körben, amelyben az megfogalmazódott. A Kürti László javaslata ugyan szimpatikus volt a bizottságnak, azonban megbontotta volna a népszavazásra feltett kérdésekre adott válaszokat, amelyet a bizottság véleménye szerint igennel és nemmel dönthetők el, nem pedig X-szel. Bödőné Rózsa Edit indítványa szintén közel állt a Filló Pál féle indítványhoz, de miután Filló Pál képviselőtársunk a tegnap tartott választói gyűlésen is kipróbálta ennek a szövegnek az érthetőségét, ezért a bizottság ezt tudta magáévá tenni. Tisztelt Parlament! Ami az időpontokkal kapcsolatos. Az SZDSZ féle népszavazásra a bizottság november 26-ával értett egyet, azzal, hogy az azzal kapcsolatos képviselői idítványok, amelyek az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást és a köztársasági elnökválasztást egy időpontban látja megvalósíthatónak, ezzel nem értettünk egyet. Megítélésünk szerint ezt a két aktust el kell választani egymástól. Először arra a kérdésre kell választ kapnia az országnak, hogy legyen-e köztársasági elnök az új összetételű Parlament megválasztása előtt, vagy sem. Ennek az ismeretében indulhat tulajdonképpen a köztársasági elnök választására irányuló kampány is. Ezért abban az esetben, hogy ha a népszavazás eredménye az lesz, hogy még az új összetételű Parlament előtt, közvetlen szavazással történjen a köztársasági elnök megválasztása, arra az esetre a bizottság egyetértve a Kormány javaslatával, a köztársasági elnök választására az első fordulót 1990. január 7-ére tűzné ki. Ugyanakkor, ugyanezen a napon történne a Kormány által kezdeményezett és a Magyar Köztársaság címerére vonatkozó népszavazás is. A második forduló január 14-én lenne, amennyiben az első forduló sikertelen maradna. Ennek rövid indoklása az, hogy tulajdonképpen tiszteletben kell tartani a népszavazás eredményét, attól függetlenül, hogy az milyen körülmények között jött létre, a választópolgárok mennyi szavazata esett ki a rostán, amelyek a hitelesítést nem állták ki. Ettől függetlenül több mint 100 ezer állampolgár kezdeményezése az komoly kérdés, és ennek előzetes eldöntése feltétele egy korrekt elnöki kampánynak. Ennek tudatában lehet csak tulajdonképpen komolyan részt venni ebben az egész országot érintő fontos politikai döntésben és kérdésben. Tulajdonképpen ezért ezt a két időpontot el kell választani. Azzal is egyet lehet mindenben érteni, hogy nem helyes az, ha az elnök választás a már korábban kiosztottak szerint december 10-én történt volna, és a második forduló pedig január 7-én, mert a két dátum között olyan hosszú idő áll fenn, amely nem kívánatos, mert ismét elindulhat egy választási kampány, ami ellentétes lenne azzal, hogy az első és második forduló között ne sok idő teljen el, ne lángoljon fel — hogy így mondjam —, ne erősödjön fel az elnökválasztási kampány. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim!