Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5312 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5313 A bizottság mai vitájában elhangzott még egy olyan módosító javaslat, amely a tegnapi vitában nem hanzott el. A bizottság nem támogatja ezt a módosító javaslatot, de a képviselő fenntartja. Arra kért, biztosítsak számára egy perces lehetőséget az indoklásra. Kürti László képviselőtársamat illeti a szó. KÜRTI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Amint a 347. számú iratból látható, azt javasolom, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásra készülő szavazólapon az első kérdésre ne igennel és nemmel kelljen válaszolni, hanem az állampolgár a négyzetrácsban elhelyezett jellel adja tudtul, hogy véleménye szerint a köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztani, vagy az új Országgyűlés válassza meg. Bonyolultan feltett kérdésekkel a megkérdezettet szándékával ellentétes válasz adására lehet késztetni. Hadd érzékeltessem ezt egy, az egyházi körökben használatos tréfával. A kiszemelt áldozatnak a következő kérdéseket teszik fel gyors egymásutánban: hogy mondják az elektromos vezetéket más szóval? Kábel. Hogy van a villa németül? Válasz: Gábel. Ki ölte meg Káint? A tapasztalat szerint a megkérdezettek 90 százaléka erre azt válaszolja: Ábel. Csak a kirobbanó nevetésből jön rá, hogy beugratták, hiszen ő is jól tudja, hogy a bibliai történet szerint nem Ábel ölte meg Káint, hanem Káin Ábelt. A szavazólap első kérdéséhez fűzött magyarázatot elolvasva a választópolgár összekavarodik, nehezen tudja felfogni, hogy igenje valójában nemet jelent, nemleges válasza pedig valójában igen arra vonatkozóan, hogy a köztársaság első elnökét népszavazással válasszák meg. (Taps.) Ezért fenntartom indítványomat. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Elvileg nem volna akadálya annak, hogy ebben a kérdésben, tehát az állampolgári kezdeményezésre kiírandó négy kérdésben a határozathozatalt megkezdjük, de azt látom, hogy Kulcsár Kálmán miniszter úr kér szót? Nem. A belügyminisztériumi államtitkár sem most kér szót ugye? Király Zoltán: KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Elnézést, hogy már így valóban a szavazás előtt közvetlenül kérek szót, de tényleg nagyon fontosnak tartom, hogy minden tekintetben a törvény szerint és korrekt módon járjunk el. Ezért teszem szóvá a következőket. Újra átnéztem a népszavazásról szóló törvényt. Miközben a tegnapi vita alapján is hivatkoztam már erre, azonközben kénytelen vagyok ismételten erre hivatkozni a következők miatt: a 10. szakasz (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnaktartalmaznia kell a kezdeményezésben megfogalmazott, népszavazásra bocsátandó kérdést, (kérdéseket.)" A törvény szövegének mond ellent, az amit Fekete János javasol, hogy a „szabad" jelzőt hagyjuk el. Ugyanis, ha a térvényhez ragaszkodunk, akkor ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy a kérdés 110 ezer érvényes aláírás alapján ugyanolyan módon hangozzék el, ahogyan azt a kezdeményezők kezdeményezték, illetve az állampolgárok aláírták. Ebben pedig az úgy hangzik, hogy csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására. E tekintetben a bizottság jelentése is ellent mond ennek, és én szeretném erre felhívni a figyelmüket. Lehet, hogy van egy másik dolog is, amivel némi zavart okozok, az pedig ugyanennek a bekezdésnek az értelmezése. Most megint a jogi bizottság ülése után volt alkalmam szót váltani szakértőkkel, és az ő álláspontjuk is — némi bizonytalansággal persze, és lehet, hogy ebben jogi értelmezésre is szükség van, — ; ez azt is jelenti, hogy a szavazólapon csak azok a kérdések lehetnek, amelyeket a népszavazást kezdeményezők kiírtak. Vagyis semmiféle egyéb magyarázó szöveg. (Moraj a teremben.) Bocsánat, megismétlem: jogértelmezés kérdése. Ha a hozzáértő szakemberek, alkotmányjogászokvéleményét és szakértelmét kétségbevonja a Ház, én nem hiszem, hogy ez szerencsés lenne, — ezért mondtam, hogy zavart okozok, talán érdemes lenne, pontosan azért, hogy a Parlament törvényesen és valóban korrekt módon járjon el, miután mi magunk is sérelmeztük, hogy mások nem így tették ezt, hogy ilyen támadás a Házat ne érhesse. Tehát én azt javaslom: kérjünk erre vonatkozóan szakvéleményt, valóban ez az értelmezés miképpen teendő meg, és ugyanakkor a bizottság ne kerüljön ellentmondásba, s mi sem a törvénnyel, amikor nem változatlanul fogalmazzuk meg a kérdéseket. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartom azt, és ez az én javaslatom, ha az értelmezés olyanképpen szól, hogy valóban csak a négy kérdés tehető fel a szavazólapokra, akkor tegyünk mellé egy lapot, amelyben ezen kérdések értelmezését — aszerint, hogy ezt a Parlament elfogadja — mellétesszük. És ezzel az állampolgárok számára is nyilvánvalóvá tesszük, hogy miképpen értendők ezek. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: ne hozzuk magunkat kellemetlen helyzetbe, hogy nem törvényesen járunk el. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Én is köszönöm Király Zoltán hozzászólását. Nagyiványi András kér szót? (Igen.) NAGYIVÁNYI ANDRÁS: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap 339. szám alatt indítványt nyújtottam be, hogy az aláírásgyűjtés miatti népszavazást, a Magyar Köztársaság új címerének népszavazással való kiválasztását, valamint a köztársasági elnök megválasztását az Országgyűlés ugyanarra a napra, 1989. december 3-ra tűzze ki. Ezt az indítványomat az MSZP parlamenti csoportja és több független képviselőtársammal egyetértésben visszavonom, azzal a kompromisszummal, hogy az Országgyűlés már most, a mai ülésszakon kitűzi a köztársasági elnök választásának időpontját, az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás terminusának megállapításával egyidejűleg. TAidomásul veszem a Kormánynak a tegnap esti ülésen kialakított azon javaslatát, hogy először a Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett négy kérdésben kerüljön sor a népszavazásra december első felében, majd január közepe táján a köztársasági elnök megválasztásával egyidejűleg a címer kérdésében.