Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-64
5272 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5273 ve ajánljuk a szakszervezeti és vállalati üdültetésnél az egységes üdülőhelyi díjak megállapítását. Kérem tisztelt Fenyvesi Henrik képviselő urat és a Parlamentet, hogy a válaszomat szíveskedjék elfogadni. ELNÖK: Megkérdem Fenyvesi Henrik képviselőtársamat, hogy elfogadja-e a miniszteri választ? FENYVESI HENRIK: Megköszönöm Békési úr válaszát, őszintén megvallva, nagy gondban vagyok, hiszen az interpellációmra pozitív válasz is van, és vannak nagyon bizonytalan elemek is. Átmeneti megoldásnak el tudom fogadni, és kérem, hogy ezt az ütemet, amit itt ígért, így is valósítsák meg. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a választ? Szavazzunk erről. {Megtörténik.) Az Országgyűlés a választ elfogadta. Most visszatérünk Tornai Endre képviselőtársunk interpellációjára, mert látom, itt van —, aki a lakossági borforgalmi adó megszüntetése tárgyában interpellált még szeptember 26-án a pénzügyminiszterhez. Akkor a miniszteri választ az Országgyűlés nem fogadta el. Ezért tehát az interpellációt kiadtam a terv- és költségvetési bizottságnak. A bizottság jelentését elkészítette, azt szétosztattuk. Megkérdezem dr. Tornai Endre képviselőt, elfogadja-e a jelentésben foglaltakat? DR. TORNAI ENDRE: Tisztelt Országgyűlés! A vitában, amit én folytattam a terv- és költségvetési bizottságon, úgy tudom elfogadni, amennyiben konkrét ígéretet kapok arra, hogy a borforgalmi adó —, mint olyan — 1990-ben lesz az utolsó év, ugyanis az 1989-es boradó 1990-ben jelentkezik. Ez esetben elfogadom, ha ez az 1990. évben megszűnik. Köszönöm szépen. ELNÖK: A jelentést a képviselő csak megjegyzéssel fogadja el. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy ennek ellenére elfogadja-e a bizottság jelentését? Kérem, szavazzunk. {Megtörténik.) Az Országgyűlés a bizottság jelentését elfogadta. Visszatérünk Dobos Józsefné képviselőtársunk interpellációjára, aki a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellál a mátrai állami gyógyintézet kékestetői egysége rekonstrukciója tárgyában. Képviselőtársnőnké a szó. DOBOS JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterasszony! Kérem, engedjék meg, hogy időt szentelhessek önökkel, önnel együtt az egészség közügyének, annál is inkább, mert többek véleménye szerint helyzete igen kedvezőtlen. Interpellációm a közelmúltban nagy vihart kavaró kékestetői állami gyógyintézet működésével kapcsolatos. Heves megye és a társadalmi közvélemény a sajtó jóvoltából figyelemmel kísérhette a gyógyintézet nyilvánosság elé kerülő gondjait. Az ott történt látogatásom alkalmával aggódva tapasztaltam, hogy hagyjuk tönkremenni azon létesítményt, amely a korábbi évtizedekben kiemelkedően fontos volt az egészségügy, illetve hazánk gyógyulásra szoruló álampolgárainak gyógykezelésének számára. A kékestetői gyógyintézet hazánk egyetlen középmagaslati klimatikus gyógyhelye. A sajátos klimatikus adottságokat félhasználva az intézetben idült légzőszervi és pajzsmirigy-betegségben szenvedőket ápolnak. Az országos szanatóriumi és beutaló hálózaton keresztül régebben, a teljes üzemelés időszakában évi 4500—5000 beteg felvételére volt lehetőség. A kórházi hotelszárnyak 1932-ben és 1938-ban épültek, melyek működőképességét eredetileg 50 évre tervezték. 1968 óta több rekonstrukciós terv készült, azonban ezek anyagi fedezet hiányában nem valósultak meg. Ennek ellenére több, a rekonstrukciót megfelelően előkészítő munka történt. Felépült a kórházépületekkel funkcionálisan kapcsolódóan is korszerűen üzemelő diagnosztikai és therápiás szárny. A kékestetői épület állagromlásából adódó gondok 1986-tól halmozódtak. Nagyjavításra került a ma egyedül üzemelő, 140 felnőtt és 20 gyermekágyat befogadó úgynevezett A-hotelszárny. 1986-ban a B-kórházépületet előzetes statikai vizsgálatok életveszélyesnek nyilvánították, ezért az épületet 1987 decemberében kiürítették. A megismételt terheléses statikai vizsgálat az épületet felújításra alkalmasnak ítélte meg. 1988-ban a rekonstrukció költségei előzetes számítások szerint 100 millió forintot tettek ki. A szociális és egészségügyi minisztériumnak nem állt módjában a rekonstrukcióhoz szükséges évi 30—40 millió forintot biztosítani. Dr. Csehák Judit miniszterasszony személyes közbenjárása, a volt MSZMP Gyöngyös városi bizottságának első titkára sem tudott segíteni abban, hogy az egri APEH-székház helyett az országos betegellátásban fontos szerepet betöltő kékestetői gyógyintézet említett épülete kerüljön felújításra. Tisztelt Országgyűlés! A rekonstrukció mielőbbi megkezdését azonban több tényező teszi sürgetővé. A jelenleg üresen álló fűtetlen épület állaga fokozatosan tovább romlik, jelentősen megemelve ezzel az építkezés költségeit. A kórházi infrastruktúra üzemeltetése 50 százalékkal kevesebb betegre számítva, évente mintegy 15 millió forint többletköltséget jelent. A tágas, napfényes, fürdőszobás szobákat tartalmazó hotelszárny hasznosan bekapcsolódhatna újjáépítés esetén a gyógyidegenforgalomba is. Kedves Képviselőtársaim! A magyarországi viszonylatban egyedülálló klimatikus viszonyok között működő ágyak nem válthatók ki síkvidéki kórházi ágyakkal. így a jelenlegi és a várható többletkiadásokon túl feltétlenül figyelembe kell venni azoknak a betegeknek a károsodását is, akik most már nem juthatnak hozzá a kékesi gyógykezeléshez. Tudom, hogy kérésemmel kapcsolatban sokan ellenkeznek a pénztelenségre hivatkozva. Ennek ellenére kérem az egészségügyi kormányzat és a segíteni tudó minisztériumok támogatását, összefogását annak érdekében, hogy már 1990-ben az ismereteim alapján 1991. évre várhatóan megígért, szükséges anyagi fedezetet az említett épület állagmegóvása érdekében biztosítsa a kékestetői gyógyintézet rekonstrukciójához, és egyben kérem a Parlamentet, hogy azt támogassa és erősítse meg szavazatával.
