Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5245 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5246 rok teljeskörű elszámolást szeretnének. Tehát erre azt javaslom az indoklásban: igen szavazatával ön azt támogatja, hogy az MSZMP és utódpártja elszámoljon a vagyonáról; nem szavazatával elutasítja az elszámolást. A harmadik pontnál szintén csak annyit tennék hozzá, hogy a támogatja helyett megerősíti, hiszen az Országgyűlés döntésének megerősítéséről vagy elvetéséről lenne szó. A köztársasasági elnökválasztás időpontjának kitűzésével kapcsolatban el kell mondanom, hogy ha a köztársasági elnökválasztást bármilyen időpontra az Országgyűlés kitűzi, akkor az már holnap, a kihirdetésekor elkezdődik. Tehát elkezdődik az elnökválasztási kampány és az aláírások gyűjtése. Ilyen körülmények között kerül majd sor arra, hogy az állampolgárok arról szavazzanak, legyen-e köztársasági elnökválasztás vagy sem. Tehát aközben mikor már folyik az elnökválasztás. Ezt nem tartom korrekt megoldásnak (teremzaj.), holott. .. ELNÖK: A köztársasági elnökválasztás időpontjáról még nincs vita. Kérem, hogy ennél a pontnál maradjunk, tessék folytatni Ballá Éva. DR. BALLÁ ÉVA: Nem a köztársasági elnökválasztás időpontját szeretném módosítani, vagy ahhoz megjegyzést fűzni. Azt szeretném mondani, hogy egyáltalán nem kerülhet sor a köztársasági elnökválasztás kiírására a népszavazás eredményének ismerete nélkül. Javasolom: Erről ne döntsön az Országgyűlés. Az időponttal kapcsolatban pedig szeretnék újból hozzászólni. ELNÖK: Kérem dr. Ballá Évát, hogy konkrét szövegmódosító javaslatait a bizottsági ülésre legyen szíves írásba foglalni. Dr. Tallóssy Frigyes képviselőtársunknak adom meg a szót. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Képviselőtársaim! A 332-es számú határozattervezethez egy indoklás mellékeltetett. Az indoklás 4. bekezdése így szól: a népszavazás eredményeként a választópolgárok az Országgyűlés döntéseit megerősíthetik, de el is vethetik. A következőről van szó. A népszavazásról szóló törvény 5. §-a (1) bekezdés a) pontjában a következőt mondja: országos népszavazás rendelhető el az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése tárgyában. Tisztelettel felhívnám a szíves figyelmüket, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének aláírásgyűjtő kampánya nem arra irányult, hogy megerősíttessék vagy elvettessék az Országgyűlés által elfogadott bármelyik törvény. Párhuzamosan futott egymás mellett két dolog. A Szabad Demokraták Szövetsége a jelentés 2., 3. és 4. pontja tekintetében kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e az MSZMP a vagyonával; feloszlassák-e a munkásőrséget? — párhuzamosan gyűjtötte az aláírásokat, attól függetlenül, hogy a Parlament ezekben a kérdésekben törvényt alkotott, illetőleg határozatot fogadott el. Felhívom a figyelmet, hogy ebben a kérdésben tehát nem kezdeményeztek semmiféle megerősítést vagy elvetést. Az SZDSZ nem törődött azzal, hogy a Parlament hozott-e ilyen törvényeket vagy sem. Az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányából tehát semmiképpen nem lehet olyan következtetést levonni, hogy ők a Parlament megerősítését várják ezekben a kérdésekben. (Taps.) Ha viszont a törvény indokolásban benne marad az erre utaló szöveg, akkor az félremagyarázásra adhat okot. Ha a népszavazás olyan eredményt hozna, ami megerősíti az SZDSZ által kezdeményezetteket, ez a Parlamentet akkor sem köti. Itt csak arról van szó, hogy a Parlament tudomásul veszi a szavazás eredményét és levonja belőle a konzekvenciát majd egy későbbi alkalommal módosítja a törvényt, — de az nem lehet kétséges, hogy a törvény kihirdetése bármilyen akadályba is ütközne. Ezért javaslom az indokolásnak eme részét kihagyni. Az indokolás 2. oldalának utolsó mondatára kívánok még reflektálni. Az indokolás szerint a népszavazásra kitűzött kérdések az Országgyűlés által már elfogadott és kihirdetett törvények hatályba maradását is érinthetik. Ugyanarról van szó, amiről fentebb már beszéltem. Kizárt, hogy a kihirdetett törvények bármilyen formában is megkérdőjelezhetők lennének. Ha az indoklási résznek igazat adunk, akkor olyan jogbizonytalansággal kerülünk szembe, hogy a Parlament által elfogadott bármely törvény bármikor megkérdőjelezhető. (Taps.) Tisztelt Képviselőtársak! A Ballá Éva által elmondottak még néhány gondolat elmondására késztetnek. A népszavazásról szóló törvényben szó sincs olyan kitételről, hogy abban a sorrendben kell a kérdéseket feltenni, ahogy a népi kezdeményezést előterjesztették. A Parlamentnek szuverén döntése, hogy milyen sorrendben teszi fel a kérdéseket. Dr. Ballá Éva arra hivatkozott, hogy nem volt hátsó szándéka a Szabad Demokraták Szövetségének, amikor azt kérte, hogy a köztársasági elnökválasztása kérdésében tűzzenek-e ki népszavazást vagy sem. Itt nem fogjuk tudni eldönteni, hogy mi volt a Szabad Demokraták Szövetségének az álláspontja. Egyet azonban bizton állítani lehet. Az ívet aláírókat nem tájékoztatták arról, hogy egyetlen lehetőségük van csupán a köztársasági elnök közvetlen népszavazás útján történő választására. Ha a választást elhalasztjuk, a jelenlegi hatályos Alkotmány szerint többet nincs erre mód és lehetőség. A Ballá Éva-előadásnak az a része, hogy a következő Parlament majd megváltoztathatja az Alkotmányt, enyhén szólva kétséges. Tudniillik egy sok pártból álló Parlamentben kétharmados többséget létrehozni meglehetősen bizonytalan dolog. Még valamire rá szeretnék mutatni. Nem vitatom a Szabad Demokraták Szövetségének azt a jószándékát, hogy a köztársasági elnök választását halasztani akarják. Egy apróságra azonban véleményem szerint feltétlenül fel kell hívni a figyelmet. A Szabad Demokraták Szövetsége az én ismereteim szerint mindvégig részt vett a kerekasztal-tárgyalásokon, annak minden passzusának a kidolgozásában