Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5247 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5248 részt vett. Amikor azonban aláírásra került sor, visszavonult. Ebből következik, hogy az itt kötött megállapodások rá nézve nem kötelezők. Ha a józan logikából indulunk ki, s azt fogadjuk el, hogy a többi aláíró etikai kötelességének tartotta a megállapodások mellett megmaradni, akkor ez az etikai kötelesség a szabad demokratákat nem köti. Ezzel a kötetlenséggel élnek most, amikor azt mondják, hogy most ne legyen köztársasági elnökválasztás. Ki nem mondottan ez azt is jelenti, hogy a jövőben csak a Parlament válassza meg a köztársasági elnököt. A nemzetnek tehát nem lesz többé módja arra, hogy közvetlenül válasszon magának köztársasági elnököt. Úgy érzem ezt feketén-fehéren ki kell jelenteni, és Ballá Évának a megjegyzéseire el kellett mondanom. Tisztelettel javaslom tehát, hogy az indokolásból a vonatkozó részeket a tisztelt Országgyűlés hagyja ki, mert ez félreértésre adhat okot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Király Zoltán kíván szólni. KIRÁLY ZOLTÁN: Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Ház! Október 17-én, ahogy azt a mai Magyar Nemzetben is leírtam, vihart kavartam felszólalásommal, és annak remélem most ilyen szélcsendesebb lecsengése következik be. Nem akarok arra visszatérni — a részleteire —, lévén, hogy a magam válaszát leírtam a mai Magyar Nemzetben, és a magam részéről ezzel ezt be is fejezem; maradnék szigorúan parlamenti keretek között és a törvény keretei között. Egyetlen dolgot szeretnék azonban közreadni, hogy a múltkori spontán felszólalásom pontatlanságaiból fakadó félreérthetőségéit vagy éppen félremagyarázhatóságáért szíves elnézést kérek minden aláírótól. Maradok hát szűkebben a törvényes keretek között. Tallóssy Frigyes már említette, hivatkozott a népszavazásról szóló törvényre, és idézte annak az (5) szakaszát — az 1. bekezdés a) pontját. Én azért olvasom fel, mert nem hiszem, hogy ez a szabad demokraták alkotmányjogászainak figyelmét elkerülte volna. Az a) pont azt mondja: országos népszavazás rendelhető el az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése, valamint b) pont: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így különösen a törvényhozás elhatározása, a törvény elveinek meghatározása nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában. Vagyis: ha a Szabad Demokraták azt kezdeményezik, hogy a munkásőrség feloszlatásáról alkosson törvényt a Parlament, és erre népszavazást kérünk, a nép megerősítését, és a többi kérdéssel ugyanezt teszszük, akkor teljesen törvényszerű a kívánalmuk. Ez, amit most tettek, az nem fér a törvény keretei közé. Én azonban ezt nem kívánom megkérdőjelezni, hiszen mindazok, akik aláírták, talán nem olvassák el az országos népszavazásról szóló törvény 5. §-át. Márcsak azért sem teszem ezt, mert ebből bárki újabb politikai tőkét kovácsolhatna. Az aláírások — a hitelesített aláírások — 104 ezer, ténykérdés, éppen ezért én azt javaslom, fogadja el a Parlament a Kormány javaslatát, illetve a jogi bizottság által beterjesztett szöveget, és írja ki, a törvény szerint, a meghozott törvények megerősítésére, a nép által történő megerősítésére. A népszavazást, tehát rendelje el. Tallóssy Frigyessel viszont abban nem értek egyet, hogy a népszavazás nem kötelező a Parlamentre, márcsak azért sem, mert a továbbiakban így szól a törvény, hogy az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján lefolytatott népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető ki. Egyetértek tehát Dr. Ballá Évával, hogy ezeket a módosításokat tegyük meg. A Parlament elrendeli a százezer aláírás megléte miatt a népszavazást, és azokban, amelyekben a Parlament törvényt alkotott, megerősítést kell kérni. Úgy érzem, hogy ez a szabályos, ez a törvényszerű. Ugyanakkor elfogadom, és egyet tudok érteni azzal a módosítással, hogy első helyre kerüljön, hogy köztársasági elnököt most a nép vagy majd csak a következő Parlament választhasson. Egyetértek viszont azzal a kérdésfeltevéssel, ahogy azt megfogalmazták a szabad demokraták a röplapjukon, a kérdőíven. Azzal a kiegészítéssel, amit a jogi bizottság hozzátett, mert erről van szó, ez a lényeg. Az igaz, hogy az időpontról vitatkozunk, de ebben benne van — és ezt sokan nem tudták, hogy ez azt is jelenti —, hogy most a nép nem választhat, mert most már ettől kezdve tényleg nem választhat a nép magának köztársasági elnököt, hiszen az végérvényesen a Parlament joga lesz. Abban is egyetértek Ballá Évával, hogy ezt nem lehet elvonatkoztatni, — bár még nyilván vitatkozni fogunk a kiírás időpontjáról —, de összekapcsolni nem lehet a népszavazást és a köztársasági elnökválasztást. Nekem az a meggyőződésem, hogy ki kell írni a népszavazást, és ha a nép úgy döntött, hogy ő most akar köztársasági elnököt választani, és majd csak a továbbiakban legyen ez a Parlament dolga, ennek tudatában határozzon a Parlament a köztársasági elnökválasztás kiírásáról. Senki számára nem lehet hasznos, elsősorban az állampolgárok számára a címerről dönteni, azonközben a négy feltett kérdésről dönteni, és még közben köztársasági elnökjelöltek közül választani. Én úgy érzem, hogy ez eléggé bonyolulttá, zavarossá teheti minden választópolgár számára a szavazás menetét is, és én nem tartanám helyesnek az esetleges jelöltek miatt sem, hiszen megy közben a kampány, miközben még nem is döntött arról, hogy legyen-e, vagy sem, és aztán előállhat az a helyzet, hogy teljesen hoppon maradnak. Tehát semmilyen szempontból nem tartanám ezt összevonhatónak. A Parlament úgy gondolom, határozhat — és most nem időpont-vitába mennék bele — arról, hogy amennyiben a népszavazás úgy dönt, vagy a nép úgy dönt, hogy népszavazással, és most első alkalommal még az új Parlament előtt válasszon az ország köztársasági elnököt, akkor azonnal hatályosítani lehet egy előre, december végére, vagy január elejére kiírt köztársasági elnökválasztást. Áz egészhez végezetül még csak annyit, és hadd idézzek ugyancsak a mai Magyar Nemzetből, Schmidt Péter alkotmányjogász írásából egy rövid részletet a helyzet jellemzésére. Ő így ír: ,,A népszavazáshoz szükséges százezer aláírást négy kérdés feltevésével gyűjtötték össze. Ezek közül azonban