Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5243 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5244 három tulajdonképpen már megválaszolásra került a Parlament előző ülésein. Először is az, hogy kivonuljon-e a pártszervezet a munkahelyről, ugye a párttörvény elfogadásakor ez úgy került eldöntésre, hogy igen. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról. Ezt a pénzügyminiszter megtette, tehát tulajdonképpen ez is megtörtént, és feloszlassák-e a munkásőrséget, erről törvényt fogadtunk el a legutóbbi ülésünkön. Tulajdonképpen egy kérdés van megválaszolatlan, az pedig az, hogy a köztársasági elnök választásának időpontja, mikor történjen meg ennek a kitűzése. Vagyis az újjáválasztott Parlament előtt történjen a köztársasági elnök megválasztása és ez esetben közvetlen szavazással, vagy pedig az új parlamenti választással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezért miután a legfontosabb kérdésnek mi ezt az eldöntetlen, úgynevezett harmadik kérdést tartottuk, ami a kezdeményező lapon volt, ezért ennek a sorrendjét megváltoztattuk és ezt az első helyre tettük. E kérdésnél szükséges azonban utalni arra, hogy bár itt az elnök választásának időpontja szerepel a kérdésben, azonban ennek az állampolgárok részére történő megmagyarázása mindenképpen indokolt. Részben azért, mert a népszavazásnak nincsen kiforrt technikája és gyakorlata, és miután első ízben kerül erre sor, úgy gondoltuk, hogy szükséges rávilágítani arra is, hogy az időpontot taglaló kérdés mögött egy nagyon lényegi kérdés húzódik meg, vagyis az, hogy a Köztársaság első elnökét közvetlen szavazással a nép, vagy pedig a az újjáválasztott Parlament válassza-e meg. A népnek az a lehetősége, hogy közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét, csak egy ízben adatik meg és egy lehetősége van, az hogyha az országgyűlési képviselők választása előtt él ezzel a jogával. Köszönöm szépen a figyelmet, az 1. pontban a jogi bizottságnak ez a véleménye alakult ki. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elhangzottakhoz kíván-e valaki hozzászólni, előzetesen senki nem jelezte hozzászólási szándékát. Dr. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár kért szót. DR. GÁL ZOLTÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A Kormány álláspontját szeretném a tisztelt Országgyűlés előtt ismertetni, mégpedig nagyon röviden. A Kormány álláspontját alapvetően két dolog határozza meg az elnök úr által feltett kérdésekben. Az egyik az, hogy a Kormány szigorúan a törvényesség alapján áll. A másik pedig az, hogy a politikai egyeztető tárgyalások következményeit is következetesen meg kívánja valósítani. Ezért a feltett három kérdésben a Kormánynak az az álláspontja, hogy javasolja az Országgyűlésnek, rendeljen el népszavazást a 100 ezer aláírással támogatott kérdésekben. Javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást a címer ügyében, és javasolja továbbá, hogy még ez évben tűzze ki a Köztársaság elnökének megválasztását, mégpedig olyan módon, hogy azt az állampolgárok közvetlenül gyakorolhassák. A Kormánynak vannak javaslatai az említett három kérdésben az időpontra nézve is, de egyelőre azt hiszem, hogy ebben nem lenne célszerű vitát nyitni. Amennyiben az Országgyűlés a feltett három kérdésre igenlő választ ad, a Kormány a véleményét az időpontokra nézve javasolni fogja. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Ballá Éva Budapest, 46-os választókerületének képviselőjét illeti a szó. DR. BALLÁ ÉVA: Tisztelt Országgyűlés! Nagy örömmel tölt el, hogy 1949 óta sor kerül az első népszavazásra. Az állampolgárok végre érezhetik, hogy az aláírásuknak súlya van. Viszont van több problémám az előttük fekvő javaslattal kapcsolatban. Szerintem a sorrend megváltoztatása sem helyes, ugyanis az állampolgárok a plakátokon és az íveken is más sorrendben olvasták. (Teremzaj.) A szavazólap mintával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az indoklásokat nem tartom korrektnek és sok helyen félreérthetőek. Rögtön kezdeném az elsővel, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására. Ez volt az egyenes kérdés, emögött nem volt hátsó szándék, ahogy a bizottsági előadó mondta. Viszont ezt a feltételezett hátsó szándékot fogalmazza meg a magyarázat. Ugyanis itt nem azt támogatja a szavazatával az állampolgár, hogy ne a nép, hanem az Országgyűlés válassza meg az elnököt, hanem azt, hogy az elnökválasztásra a szabad képviselőválasztások előtt vagy után kerüljön sor. Az sem igaz, hogyha az állampolgárok úgy döntenek, hogy ne most kerüljön sor az elnökválasztásra, akkor soha többé nem választhatnak elnököt. Hiszen az új Országgyűlés bármikor megváltoztathatja a mostani Országgyűlés által hozott Alkotmány módosítást. (Teremzaj.) Erre a pontra javasolnám a következő szöveget: igen szavazatával ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnök választása az országgyűlési választások után történjen; nem szavazatával ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnök választása az országgyűlési választások előtt legyen. A következő kérdésnél az indoklásban csupán egy szó változtatást javasolok. Kivonuljanak-e pártszervezetek a munkahelyekről? Itt igen szavazatával az Országgyűlés döntését támogatja — ehelyett azt javasolom, hogy az Országgyűlés döntését megerősíti. Hiszen támogatásra már nincs szükség, a döntés megerősítésére van szükség vagy elvetésére. A harmadik kérdésnél, hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában lévő vagyonról, itt az indoklást szintén nem találom pontosnak. Ugyanis itt az Országgyűlés csupán a pénzügyminiszter beszámolóját fogadta el, nem pedig az MSZMP tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról történő teljeskörű elszámolást, amit a 100 ezer állampolgár követelt. Hiszen a pénzügyminiszter úr is elismerte, hogy tájékoztatója nem volt teljeskörű, hogy csupán részleges volt. Nem esett szó az MDP induló vagyonáról, titkosított vagy közvetlen támogatásokról. Tehát ahogy a pénzügyminiszter úr előadásában korrekten elhangzott, ez nem egy teljeskörű elszámolás volt. Viszont az állampolgá-