Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5227 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5228 Südi Bertalan képviselő az elmúlt ülésszakon módosító indítványt nyújtott be, amelyet újból korrigált, s azt ma a reggeli órákban 320 számmal jelezve kiosztottuk képviselőtársaim között. A módosító indítvány a törvényjavaslat 2. §-a (7) bekezdésének módosítását javasolja, mindössze a , »célszerűséget" szó betoldásáról van szó. Tekintettel arra, hogy a javaslatot a terv- és költségvetési bizottság nem csupán elfogadta, hanem a törvényjavaslatba szövegszerűen be is építette, így a javaslatról külön döntenünk nem kell. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról is, hogy a Kormány korábban benyújtott módosító javaslatát visszavonta. f Most pedig kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt elfogadja-e? Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik. Taps.) Határozatot hirdetek: az Országgyűlés az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot a már elfogadott módosításokkal együtt 289 egyetértő, hat ellenző és 18 tartózkodó szavazattal elfogadta. Kérem, közfelkiáltással köszönjük meg a népi ellenőrök eddig végzett munkáját. (Felkiáltások: helyes. Nagy taps.) Köszönöm az együttműködésüket. Levezető elnökcserére kerül sor. (Elnök: Jakab Róbertné.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk a napirend harmadik pontjára, a korábbi ülésszakunkon elfogadott módosított földtörvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot Vassné Nyéki Ilona képviselő nyújtotta be és sürgősségi alapon kérte annak a szeptemberi ülésszakon való tárgyalását. Képviselőtársunk javaslatát 257 számon még 1989. szeptember 26-án kapták meg képviselőtársaim. Időközben a javaslat átdolgozásra került, amelyet a 276-os számon mai ülésszakunkon képviselőtársaim között szétosztattam. Kérem, hogy ezt tekintsék a továbbiakban tárgyalási alapnak. Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz dr. Tóth János képviselőtársunk 322. számon kiegészítő indítványt adott be, amelyet ugyancsak kiosztattam képviselőtársaim között. A képviselői javaslatot megtárgyalta a mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Az összevont bizottsági ülésen újabb álláspont alakult ki, amelyet mindkét bizottság támogat. Ezt az újabb álláspontot most már az illetékes beterjesztő képviselő szájából fogjuk hallani. Ezért kérem Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunkat a törvényjavaslat beterjesztőjét, hogy szóbeli kiegészítőjét mondja el. VASSNÉ NYÉKI ILONA: Tisztelt Ház! A szóbeli kiegészítésnél valamivel többet kívánok mondani. Remélem azonban ez nem tart soká. Nem először szólok itt e Házban a földtulajdonnal kapcsolatos társadalmi feszültségekről. Napjainkban a politikai és társadalmi változások oly mértékben felgyorsultak, hogy hasonlót történelmünk alig élhetett át. Egy évvel ezelőtt csak reményeink lehettek azokról az új törvényekről, amelyek ma már életbe léptek, és az új Magyarország jövőjét határozzák meg. A tulajdon rendezése, a földtulajdon rendezése és védelme az új törvények megalkotása után halaszthatatlan feladatunk. Tlidott dolog, hogy a gazdaság felemelkedésének alapja a tulajdonviszonyok megújítása, mely komoly elméleti megalapozást igényel. Különös jelentősége lesz a földtulajdon reformjának. A föld, mint a nemzeti vagyonnak nem bővíthető része addig is különös védelmet, figyelmet igényel. Törvénymódosítási indítványom benyújtása óta is jelentős változásokat jelentett be a Kormány nevében a pénzügyminiszter, amely a társadalmi szervek kezelői jogára vonatkozott. Ezt tudomásul vettem. A további módosító indítványomat benyújtottam, amely az állami és a szövetkezeti termőföld eladásának, és tulajdonjogának apportként gazdasági társaságba való bevitelét tiltsa meg, továbbá a törvény 30., 33. §-a szerint a megváltás intézményét törölni kell. A föld védelméről nemcsak beszélni kell, azt a gyakorlatban érvényesíteni szükséges. Statisztikai adatok ma még nem mutatják a tömeges ingatlanforgalmat, de a veszélyt meg kell előzni, mert törekvések, gyakorlati példák vannak arra, hogy a veszteségesen működő gazdasági üzemek földeladásokból sok esetben mérlegegyensúlyt is javítanak. A földeladás tovább bonyolítaná az amúgyis összekuszált viszonyokat és tovább nehezítenék a halaszthatatlan tulajdonreform végrehajtását. Most készül a területi önkormányzatokról szóló törvénytervezet. Reálisnak látom azt a veszélyt, hogy a koncepció lényegi elemét képező önkormányzati tulajdon is veszélybe kerülhet, ha a közösségi tulajdon nagymértékű elidegenítése és magánkézbe adása kihúzza a talajt az önkormányzati tulajdon későbbi kialakítása alól. Gondolok itt többek közt a volt közösségi, illetve községi — helyesbítek — és városi tulajdonokra, és a volt állami tartalékföldekre. Az állami tulajdon vonatkozásában pedig fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy az átalakulási törvény lehetőséget ad az állami vagyon szétosztására ingyenes részvények formájában, amelyeket csak 15 év alatt a jövedelemből kell törleszteni. Ezek olyan veszélyforrások, amelyeket meg kell előzni. A társadalmi tulajdonban lévő földek forgalma különösen azért is veszélyes, mert ma még nincs reális földértékelés és így a földforgalomban szabadon érvényesülhet a nemkívánatos spekuláció. A szövetkezeti tagság többsége, körülbelül 70 százaléka ma már nem rendelkezik földtulajdonnal. Ez a tagság már természetszerűleg kevésbé figyel a földeladásokra. Választókerületem minden községében lakó téesztagok és örököseik tiltakozását tolmácsolom a földeladások miatt. Egyben fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ez nem tipikusan agglomerációs és Pest megyei probléma. A magyar parasztságot 1945 óta sok csalódás, jogfosztottság érte. Az a paraszt, aki körömszakadtáig, vérre menően ragaszkodott minden barázda földjéhez, sok esetben elmenekült a faluból, kényszerűen ingázott, bizalmatlanná, hallgataggá, de nem vált teljesen reménytelenné. Tehát a parasztságot rehabilitálni kell valamilyen formában. A parasztságnak, a földet szerető örökösöknek, az iparból visszakényszerülő leendő munkanélkülieknek, a volt földtulajdonosoknak meg kell adni azt az erköl-