Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5223 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5224 Most nyújtott, tehát 90 perces, másfél órás ebédszünet következik 14 óra 50 percig. (Szünet: 13.18—15.18 — Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Arra várunk tulajdonképpen, hogy a bizottság elkészült jelentését folyamatosan lehúzva szét tudjuk majd osztani. Kis türelmet kérek még! (15.18-15.21 h) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat, de az Önök türelmét kérem, hogy miközben dr. Puskás Sándornak, a terv- és költségvetési bizottság elnökének megadom a szót, legyen annyi türelmük tisztelt képviselőtársaimnak, hogy közben szétosszuk azt a jelentést, amelyet a bizottság a szünetben elkészített. Dr. Puskás Sándort illeti a szó. DR. PUSKÁS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki törvényjavaslat előkészítésének szakaszában és most, a vita során is élénk érdeklődés kísérte a Számvevőszék feladatainak, a Számvevőszék alapításának és működésének részkérdéseit. A vita résztvevői több értékes gondolatot vetettek föl, amelyek közül jónéhány a Számvevőszék működésének szabályzataiban, a szervezeti-működési szabályzatban és az ügyrendben minden bizonnyal fölhasználásra kerül. Ezért képviselőtársaim véleménynyilvánítását, észrevételeiket tisztelettel megköszönöm. A hozzászólásokra adandó válaszok során anélkül, hogy minden egyes részletkérdésről említést tennék, mindenekelőtt a módosító indítványokra kívánok kitérni. Bánffy György képviselőtársunk már az előkészítés során tett indítványt arra vonatkozóan, hogy az országgyűlési képviselők négy évre visszamenőleges hatályú kizárását foglaljuk törvénybe a jelölhetőségre. A javaslatot a terv- és költségvetési bizottság akkor is diszkriminatívnak minősítette, és továbbra is vitatkozunk azzal az érvvel, hogy ezt a kitételt az európai számvevőszékekről szóló törvények bármelyike is tartalmazza. Ettől fontosabb viszont az, hogy a Számvevőszék nem a Parlament és a parlamenti képviselők döntéseit ellenőrzi, hanem a végrehajtó hatalom tevékenységét, amely a Parlament döntéseinek, a törvényeknek a végrehajtását kell hogy teljesítse. Világosan állást kell tehát foglalni: Bánffy György képviselőtársunk indítványa nincs összhangban az összeférhetetlenségi szabályok elveivel, amely éppen arra alapozható, hogy ne legyen a Számvevőszék tisztségviselője olyan személy, aki a közelmúltban megvalósult tevékenységének saját ellenőrzésére kényszerülne. Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslat eredeti szövegét fogadja el. Tájékoztatni szeretném Önöket, hogy Bánffy György képviselőtársunk az indítványát fönntartja. Dr. Ballá Éva képviselőtársunk két indítványt tett a terv- és költségvetési bizottság részére. Az egyik, hogy az összeférhetetlenségi szabályok közé vegyük föl azt a kitételt, hogy a Számvevőszék vezetői és munkatársai a Számvevőszékkel való jogviszonyuk tartama alatt ne lehessen egyetlen párt tagja sem. A terv- és költségvetési bizottság az indítványt megtárgyalta, és úgy döntött, hogy az indítványt nem fogadja el, és nem kíván javaslatot tenni a párttörvény módosítására. Dr. Ballá Éva képviselőtársunk másik indítványa arra irányult, hogy a Számvevőszék vezetői közül jelen alkalommal csak egy elnökhelyettest válasszon meg a Parlament. Bizottságunk nem értett egyet az indítvánnyal, hanem a törvényjavaslat szerinti, illetve a vitában fölszólalt Szabó Kálmán képviselőtársunk indítványával ért egyet, mert dr. Ballá Éva indítványa szerint, ha azt elfogadnánk, úgy a Számvevőszék gyakorlatilag működésképtelenné válna. Dr. Ballá Éva képviselőtársunk mind a két indítványát fönntartja. Dr. Eke Károly képviselőtársunk javasolta, hogy az Állami Számvevőszék székhelye Szeged legyen. Á bizottság képviselőtársunknak feltett egy kérdést, hogy javaslata mennyire megalapozott, Szeged város vezetésével folytatott-e tárgyalást a tekintetben, hogy a város vezetése mennyire képes megteremteni a Számvevőszék működéséhez szükséges föltételeket. A kérdésre nem kaptunk kielégítő választ. Természetesen a kérdésre adandó esetleges pozitív válasz sem elégséges föltétele a törvénymódosításnak, mert fontosabb ettől az, hogy a Számvevőszéket napi munkakapcsolatai s azok jellege is elsősorban a minisztériumokhoz, mint költségvetési fejezetekhez, az ellenjegyzési jog kapcsán a költségvetéshez és a jegybankhoz, és ahhoz a számítástechnikai infrastruktúrához kapcsolják, amely sajnálatos módon jelenleg csak a fővárosban biztosítható. És nem elsősorban ennek technikai oldalára gondolunk, hanem azokra az intézményekre, amelyek a Számvevőszék által is használható, meglévő adatbankokat működtetik. Eke Károly képviselőtársunk ezt az indítványát fönntartja. Képviselőtársunk másik indítványa arra vonatkozott, hogy 2. § (1) bekezdését, amely a Számvevőszék vizsgálati módszerét rögzíti, egészítsük ki egy újabb vizsgálati módszerrel, a minőség kifejezéssel. A bizottság érvelését figyelembe véve képviselőtársunk javaslatától elállt. A törvényjavaslat indoklásába javasolta beépíteni Barta Alajos képviselőtársunk azt a kifejezést, hogy a Számvevőszék legyen a korrupció elleni harc eszköze. Bizottságunk ezt az indítványt nem támogatta. Véleménye szerint ez nem rendelkezés kérdése, hanem a Számvevőszék törvény által előírt feladatai teljesítése kapcsán valósulhat meg. Csupán tájékoztatni kívánom a tisztelt Házat, hogy Südi Bertalan képviselőtársunk indítványát a 2. § (7) bekezdésében a benyújtott törvényjavaslat már tartalmazza. Több olyan, a Számvevőszék szervezetét érintő javaslat is elhangzott, amelyek érdemi vizsgálatára a közeljövőben sor kerül. A megválasztásra kerülő számvevőszéki tisztségviselők ebben kellő időben állást foglalhatnak. Példaként kívánom megemlíteni, hogy a regionális szervezetnek hány eleme működjön és hogyan? — tette szóvá egyik képviselőtársunk. Erre a Számvevőszék vezetője az Országgyűlés részére a közeljövőben javaslatot fog tenni. Elhangzottak olyan észrevételek és javaslatok, amelyek a Kormány illetékességét érintik. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a számvevőszéki törvényjavaslat