Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-63
5209 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5210 Tisztelt képviselőtársaim! A másik kérdésre térnék még rá, amit már előzetesen is jeleztem. Mi történik a népi ellenőrzés szakembereivel, noha az Állami Számvevőszék nem jogutódja a KNEB-nek? A főállásúakról Dr. Puskás Sándor már szólt. Nem akarok ezért a főállásúakról beszélni, csak azt kívánom megmondani, hogy a jelentkező ezernyi ember között számosan vannak a KNEB főmunkatársai. Remélem, hogy eséllyel indulnak tapasztalataik révén a kiválogatásnál. Ami a KNEB társadalmi munkásainak tízezreit illeti^ bőven élhetnek ellenőri adottságaikkal; részben az ASZ-nál, amennyiben speciális, speciális, tematikus vizsgálatokhoz neki is szüksége lesz szakértők bevonására, ráadásul biztosabb gyakorlati következmények reményében. Azonkívül széles tere nyílik tevékenységüknek az önkormányzati testületekben, nem utolsósorban a különféle és egyre szaporodó érdekvédelmi szervezetek, mozgalmak, mint a Fogyasztók Országos Tanácsa, környzetvédelem stb. keretében. Itt kell szembenézni — ahogyan Bartha Alajos képviselőtársam is már felvetette — azzal, hogy mi lesz a továbbiakban a sorsa a közérdekű — aláírt vagy névtelen — bejelentéseknek, amelyek nagy számban és nagyon megszokott módon eddig a KNEB-hez érkeztek? Az állampolgárok fordulhatnak majd az állampolgári jogok országos biztosához, amely 1992-re szerveződik meg. De addig is, azután is fordulhatnak képviselőikhez, több párt képviselőihez, a közigazgatási bírósághoz, amely remélem a sok ígéret után egyszer már létrejön, és más erre hivatott szervekhez. Meg kell mondani, hogy az Állami Számvevőszék sem térhet ki az elől, hogy elvégezze a működési körébe tartozó felpanaszolt ügyek, közérdekű bejelentések kivizsgálását. Nem keletkezhet tehát fehér folt vagy szakadás az állami ellenőrzés ezen pontján sem. A folytonosság végett mindenesetre lehetővé kell tenni, hogy adott kérdésnél az Állami Számvevőszék visszamenőlegesen felhasználhassa a KNEB anyagait. Ezért a következő javaslattal élek: a Kormány kötelezze a KNEB felszámolását végző vezetőket, hogy tételes jegyzékben adják át, s helyezzék a kormányhivatalnál biztos letétbe a befejezett KNEB-vizsgálatokat, főleg pedig azon ügyek dokumentumait, amelyeknek nem jártak a végére az érintett hatóságok, jóllehet a törvénysértés alapos gyanúja merült fel. Ne maradhassanak eltemetett okmányok a régi vizsgálati anyagok! Végül pedig reménykedhetünk talán abban, hogy a kiteljesedő többpártrendszer, önkormányzati formák, társadalmi mozgalmak körülményei között kevesebb ok lesz panaszra, kevesebb lesz a jogtiprás, következésképpen kevesebb ellenőrnek kell kivizsgálással lekötni az erejét. Ne feledjük: ahogyan a társadalmigazdasági reform, kivált a tulajdonreform valóban előrehalad, nem lesz szükség az ellenőrök ellenőreinek seregeire, de sokszorosan hatékonyabb lesz a belső ellenőrzés, és megszaporodik az önellenőrzés, a tulajdonosok önellenőrzése. Egyre inkább ki-ki maga lesz őre saját tevékenységének, jószágának, és éber vigyázója az általa alkotott és pénzelt közvagyonnak. Az Országgyűléstől, tisztelt képviselőtársaim egy kérdésben állásfoglalást kell kérnem a bizottságunk nevében. Nevezetesen abban, hogy a mostani ülésen a törvényjavaslat 6. §-a szerint az Állami Számvevőszék élére válasszunk egy elnököt és két elnökhelyettest. Az előzetes döntésre azért volna szükség, mert, mint emlékeznek rá, az alkotmánymódosításról szóló törvény 32/C §-ához a nemzeti kerekasztal egy kikötést fogalmazott meg. Az így hangzott: ,,A három tárgyalófél egyetértett abban, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényben szükséges szabályozni azt, hogy most csak az Állami Számvevőszék egyik elnökhelyettesi tiszte kerülne betöltésre, az elnököt az új Országgyűlés, a másik elnökhelyettest pedig a következő Országgyűlés választja meg." Az előterjesztett törvényjavaslat ilyen szabályozást nem tartalmaz, tehát eltér a kerekasztal álláspontjától. A terv- és költségvetési bizottság viselni kész ezért a felelősséget a mostani és a majdani, a jelenlegi ellenzéki pártokkal szemben is, amikor a leendő Országgyűlést megalkotják. Ebben a felelősségvállalásban teljes mértékben osztozik az önök által kiküldött ad hoc bizottság is, amely a törvényjavaslat elfogadása esetén, azt követően előterjeszti a személyi javaslatokat. Egyébként a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság sem tett észrevételt. Milyen meggondolások vezettek mindenkit, a megkeresett ellenzékhez tartozó személyeket is, amidőn tudatosan eltértünk az állásponttól? Először: a tárgyalófelek iránt érzett tiszteletből megpróbáltuk végiggondolni ajánlatuk elfogadásának lehetséges következményeit . Akármennyit forgattuk, arra jutottunk, hogyha eleget tennénk e kikötésnek, kárt okoznánk az ügynek és rosszat tennénk az új és a majd azt követő Parlamentnek, azaz az Országgyűlésbe bekerülő kormányzó vagy ellenzéki pártok leendő működésének is. Amellett nem akadt alkalmas személy sem, aki egymagában vállalta volna az Állami Számvevőszék személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatos teendők felelős elvégzését leendő elnöke személyének ismerete nélkül, és a másik elnökhelyettest is nélkülözve az intézmény létrehívásánál. Igazolódott ez esetben egy a szervezési gyakorlatból jól ismert aranyszabály : szervezetet úgy lehet jól gründolni, ha az szervezi, aki majd a vezetője lesz. Második érvem: itt nem egy más, egy már működő és többé-kevésbé kialakult személyi állománnyal rendelkező szervezetről van szó, hanem az ezret is meghaladó pályázatból pár száznak e törvényben megjelölt célokra és megfelelő kvalitások szerint történő kiválasztásáról. Megint csak a szervezési gyakorlat alapelvére hivatkozhatom: egy szervezés sikeressége amikor azt megalakítják, kétharmad részben függ a vezetéstől és csak később függ kétharmad részben az alkalmazottak hozzáállásától. Harmadik érvem: feltehetjük, hogy a kerekasztalt egyetértéskor elsősorban politikai szempontok vezették és azok voltak az irányadók, s kísértett az Alkotmánybíróság 5—5—4 arányban időben szaggatva történő felállására vonatkozó megegyezés. Csakhogy az Alkotmánybíróság 15 mobilitásból álló testület kislétszámú adminisztrációval. Az ÁSZ-nakpedig több mint 200 kvalifikált számvevővel és a hozzátartozó infrastruktúra szakági és testületi struktúrájával kell kielégí-