Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-63
5199 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5200 nyilvánosságra hozása olyan eszköz, amely biztosíthatja, hogy az Állami Számvevőszék ténylegesen elláthassa a törvényben rögzített feladatait. Két rendelkezésre szeretném még a figyelmet felhívni. Az egyik az úgynevezett teljességi nyilatkozat, amelyet az ellenőrzött szerv köteles tenni annak érdekében, hogy később a Számvevőszék megállapításainak vitája ne válhassék parttalanná. A másik, és többek által vitatott rendelkezés a 23. § azon kitétele, amely szerint a felelős 8 napon belüli válaszadási kötelezettségén túl annak elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzést végző Számvevőszéknek 15 napon belül nyilatkoznia kell. Több szakértő szerint ez az utóbbi kitétel inkább államigazgatásra jellemző szabály, magam azonban vállalom — gondolom többek egyetértésével —, hogy a Számvevőszék ellenőrzése akkor lehet korrekt, ha nem rémületben kívánja tartani a vizsgált szervek munkatársait, hanem határozott választ ad az időben felelősnek megnevezett fél magyarázatára. Végezetül a záró rendelkezések közül annak (2) bekezdéséről kell szólnom, amely a központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1989. december 31-i megszüntetését mondja ki. Tekintettel arra, hogy az 1957 óta működő Népi Ellenőrzési Bizottság feladatait törvény szabályozza, a számvevőszéki törvéany kihirdetési napján intézkedni szükséges a vonatkozó törvények hatályon kívüli helyezése ügyében. Ezen kívül a számvevőszéki feladatok tárgyában több minisztertanácsi rendelet is tartalmaz szabályokat, ezért azok módosítására is szükség lesz, amelynek tennivalóit december 31-ig a Minisztertanács elvégzi. A Népi Ellenőrzési Bizottság esetében a számvevőszéki törvény hatályba lépésén túlnyúló hatályban tartást az indokolja, hogy a KNEB megszüntetése számos feladat elvégzését jelenti, mint például a folyamatban lévő vizsgálatok befejezése, különböző szintű országos, megyei és városi bizottságok megszüntetése, az előzőekhez hasonlóan idő igénylő feladat a Népi Ellenőrzési Bizottság által foglalkoztatottak sorsának emberséges elrendezése is. A munkatársak, a bizottság tagjai és a társadalmi népi ellenőrök kikerülhetetlenül részesei annak a nagy változásnak, amely a jogállamiság megteremtése érdekében az ellenőrzési tevékenység gyökeres átalakítását jelenti. A záró rendelkezések (3) bekezdése a Kormány feladatává teszi Állami Számvevőszék törvénnyel ellentétes jogszabályok hatályon kívüli helyezését. Ennek keretében rendet kell teremteni a fejlett szintű ellenőrzést végző szervezettel a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főosztályával kapcsolatos tennivalókat is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat indoklása után az Állami Számvevőszék megalapítására irányuló tevékenységekről kívánok röviden számot adni Önöknek. A törvényjavaslat kodifikációs munkálatainak utolsó szakaszában — amikor a Számvevőszék feladatai meghatározásra kerültek — a Számvevőszék 1990. január l-jén megállapítására vonatkozott országgyűlési határozat teljesítése érdekében kikerülhetetlenné vált az alapításhoz szükséges intézkedések megtétele. A bizottságban 4 képviselő: a Pénzügyminisztérium és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egy-egy vezető munkatársa, intézményeik képviseletében és szakértők vettek részt. Az előkészítő bizottság már két alkalommal részletesen beszámolt a terv- és költségvetési bizottságnak. A bizottság javaslatokat alakított ki a Számvevőszék szervezetére, a munkatársak alkalmazására pályázatot írt ki. Mindezeken túl tervezetet dolgozott ki a Számvevőszék szervezeti és működési szabályzatára. Tárgyalásokat folytatott a szakmai képzés lehetőségeiről, ezek között a vezetőknek külföldi szakértők bevonásával történő oktatásáról, akik ismereteiket idehaza továbbadhatják munkatársaiknak. Meghatározta az előkészítő bizottság az 1989. december 31-ig szükséges költségeket, azokra a fedezetet a Kormánytól megkapta. Az előkészítő bizottság megbízatásának megfelelően teljes erejével azon dolgozott, hogy ha Önök a társadalom többségének a jogállamiság ezen nélkülözhetetlan intézményére vonatkozó törvényjavaslatot szavazataikkal megerősítik, akkor a Számvevőszék 1990. január l-jével az Országgyűlésnek az erre vonatkozó érvényes határozata szerint megkezdheti működését. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat az Igazságügyi Minisztérium szerkesztésében a Pénzügyminisztérium és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság társellenőrzésével készültek. A szakértői vitában a kormányzati és az érdekképviseleti szervek széles sora vett részt. E szakasz után vette át a terv- és költségvetési bizottság a törvényjavaslatot további vitára. A bizottsági vitákon képviselőtársaim javaslatára a garanciák száma növekedett. Mindezeket összegezve a törvényjavaslat megszavazása esetén jó alapot ad, eszközt az Országgyűlés számára, hogy az állam végrehajtó hatalmának gazdálkodása a törvényhozás által ellenőrzött módon történhessen. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök kézhez kaptak a Számvevőszék legfőbb bírálójától származó felhívást, amely érveket sorakoztat fel hogy miért kell elhalasztani a Számvevőszék létrehozását. Ezen érveket úgy gondoljuk sikerült egyértelműen megcáfolni, a továbbiakban az Önök mérlegelésére bízom a döntést. A terv- és költségvetési bizottság az előbb említett felhívás javaslatai közül az egyetlen alkotmányos lehetőséget az Állami Számvevőszék létrehozását választotta. Köszönöm a meghallgatást és kérem a tisztelt Országgyűlést a beterjesztett törvénytervezet elfogadására. (Taps.) ELNÖK: Megköszönöm dr. Puskás Sándor előterjesztését. Tisztelt Országgyűlés! A szünet elrendelése előtt három bejelentést kívánok tenni. Az Alkotmánybíróságot jelölő bizottság tagjai a szünetben a főemelet 11. sz. teremben az Elnöki Tanács, illetve a köztársasági elnök tárgyalótermében tanácskoznak. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjai pedig a főemelet 37—38. sz. termében tartanak ülést. Kérem az érintett képviselőket, vegyenek részt az ülésen.
