Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5193 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5194 ügyi bizottság ajánlása nyomán szerepelnek az elfogadásra benyújtott szövegben. Az észrevételezők azt állították, hogy a terv- és költségvetési bizottság csökkentette a korábbi változathoz képest a garanciák számát. Valamint azt is, hogy a bizottság olyan módosító javaslatokat épített be, amelyek kontraszelekciót idéznek elő, s ezzel lejáratják a Számvevőszék intézményét. Az állítások kapcsán határozottan le kell szögeznem: a terv- és költségvetési bizottság nem tett olyan módosító javaslatot, amely a garanciákat csökkentette volna, ellenkezőleg, számukat csak gyarapította. Végülis világos választ akkor adhatok a tendenciózus észrevételekre, ha bemutatom, hogy milyen változásokra került sor az Igazságügyi Minisztérium által szerkesztett tervezethez képest, s amelyek megjelentek a törvényjavaslatban. Lényeges változás, hogy a terv- és költségvetési bizottság által beterjesztett változat a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó ellenjegyzési jogot tartalmazza az I. fejezet 2. § (2) bekezdésében. Ezt a tételt a politikai megállapodás tiszteletben tartása miatt az alkotmánymódosításra vonatkozó törvényjavaslatból vettük át. A 2. § (4) bekezdésében az APEH adóztatási tevékenysége mellett a helyi tanácsok hasonló tevékenységét, valamint más hivatalok mellett a Pénzintézeti Központ tevékenységét is bevontuk a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe. A garanciák kérdése. Az Igazságügyi Minisztérium által szerkesztett tervezet csak azt tartalmazta, hogy nem jelölhető a Számvevőszék elnökévé, illetve elnökhelyettesévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Minisztertanácsnak. A terv- és költségvetési bizottság által most Önök elé terjesztett törvényjavaslat ehhez képest bővítette az úgynevezett garanciákat. Képviselői indítványra a bizottság úgy határozott, hogy bármely párt országos központi szervezetében négy éven belül választott vezető tisztséget betöltött személyekre is javasolja kiterjeszteni a korlátozást. A jogi bizottság megfontolásra javasolta az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyes rendelkezéseinek az Állami Számvevőszék törvénybe történő felvételét. A terv- és költségvetési bizottság a javaslatot, ajánlást helyesnek tartotta, és ennek megfelelően az összeférhetetlenségi kitételeket tovább bővítette azzal, hogy az ASZ elnöke, helyettesei, vezetői és számvevői nem tölthetnek be érdekképviseleti szerveknél vezető tisztséget. Ugyancsak az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek megfelelően került a törvénytervezetbe az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyettesének megbízatása megszűnésének eseteinél a kizárás lehetőségeinek megteremtése, illetőleg ennek szabályozása. Mindezek alapján az eredeti, az Igazságügyi Minisztérium vezetésével készített és a jelen törvénytervezet összehasonlítását követően Önök ítéljék meg, hogy vajon a terv- és költségvetési bizottság csökkentette-e vagy éppen ellenkezőleg, kiterjesztette a garanciális rendelkezéseket. Tisztelt Országgyűlés! Lezárható egy korszak, amikor a törvényhozói hatalmat megfosztották ellenőrzési lehetőségétől, az ehhez szükséges és alkalmas formától is. A pártállam közvetlen irányította a Kormányt, a Kormány pedig saját tevékenységét ellenőrizte. Az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat eszmei tartalma, hűen az Alkotmányhoz, minden cikkelyében azt a törekvést tartalmazza, hogy a törvényhozó hatalom a legfelsőbb népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel ellenőrizheti a végrehajtó hatalom gazdálkodásának törvénytiszteletét, ésszerűségét és célszerűségét. A Számvevőszék intézménye tehát minden politikai befolyástól független, csak a szakszerűség elveire támaszkodó, véleménynyilvánításában objektív intézmény lehet, és kell hogy legyen, amely teljes felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek. A Számvevőszék ennek az alapeszmének akkor felelhet meg, ha jogállása erre lehetőséget is ad. A törvényelőkészítés folyamatában magától értetődő volt, hogy az Országgyűlés intézményeként fejtheti ki tevékenységét és még e kereten belül is immanens önállósággal kell rendelkeznie. Az Állami Számvevőszék az állami ellenőrzés legfőbb szerveként jön létre, és funkciójaként határozható meg az, miszerint az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. A Számvevőszék helyének meghatározása kizárja azt is, hogy a törvényhozás ellenőrző szervezete mellé vagy fölé más ellenőrző szervezetet alapítsanak. A Kormány sem kíván saját önálló ellenőrző szervezetet alapítani, s ezért megszünteti a népi ellenőrzést. À Számvevőszék függetlenségét alapozza meg az, hogy az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kerül elismerésre, a költségvetés azonban az állami költségvetéstől elkülönített módon kerül bírálatra, illetve jóváhagyásra. A törvényjavaslat 2. §-ában igen alapos és széleskörű vita, egyeztetések alapján kerültek megfogalmazásra az Állami Számvevőszék feladatai. A szakértői viták mindvégig tükrözték az átalakulóban lévő magyar gazdaság minden gondját, és az abból következő kodifikációs munka nehézségét. Végülis konszenzus született a tekintetben, hogy belátható időn belül nem lesz olyan helyzet, amely bármely kodifikáció számára ideális lenne. Bizonyos részterületek rendezetlensége azonban nem akadályozhatja a szabályozást. A Számvevőszék feladatainak meghatározásakor figyelembe vettük az államháztartási reform fő célkitűzéseit, az állam költségvetési és gazdálkodási feladatainak különválasztását. A törvényjavaslat 2. § (l)-től (5) bekezdése a költségvetés területén meghatározott ellenőrzési feladatokkal foglalkozik, míg a (6) bekezdés az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos teendők ellenőrzését fogalmazza meg. Az Állami Számvevőszéknek a költségvetési ellenőrzési feladatainál nem tekinthettünk el attól, hogy egyszer és mindenkorra kerüljön megfelelő szakmai bírálatra a költségvetési tervjavaslat bevételi előirányzatainak célszerűsége és a felhasználások szükségessége. A tervjavaslatról alkotott számvevőszéki vélemény alapján az eddiginél megalapozottabb lehet a Parlament állásfoglalása a költségvetés hitelfelvételeinek ügyében is, és folyamatosan figyelemmel kísérheti az államadósság helyzetének alakulását. Külön kell szólni arról is, hogy a magyar gazdaság, ezen belül a költségvetés helyzetének jellemző nagy-