Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4077 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4078 magában foglaló termelési egység becsületét. Ennek érdekében pedig ilyen módon is tenni kell. Feltétlenül újragondolást igényel a törvény 9. paragrafusából az a kitétel, hogy a termelőszövetkezet, ha jogszabály kivételt nem tesz, aháztáji gazdálkodás céljára tagjainakháztáji földet vagy terményt köteles biztosítani. Megítélésem szerint ez nincs teljesen összhangban a földtörvény 10. § 3. pontjával, amely úgy szól, hogy a termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdálkodás céljára, külön jogszabály rendelkezései szerint ingyenes földhasználatot biztosíthat. Itt a köteles és a biztosíthat fogalomkörben látom az összhanghiányát, nem vitatva, hanem elfogadva a szerzett jog alapján az idős, rokkant, tartósan munkaképtelenvagy nyugdíjas tagokat megillető föld-vagy terményjuttatás munkavégzéstől független járandóságát. Nem értek egyet a külön jogszabály-keretbe történő utalással, főleg akkor, ha ezt a törvényt, mint lehetőséget biztosítja. Ezzel ismételten az illetékteleneknek kívánunk jogot biztosítani. Ez egyébként a részletes indoklásban foglaltaknak is ellentmond. A kötelező juttatás előírása pedig azért zavaró, mert vannak szövetkezetek, amelyek szerkezeti felépítettségüknél fogva ezt nem tudják megoldani. Ezért egyértelműen javaslom, hogy ezt a törvény, mint lehetőséget, utalja az alapszabály keretei közé, s önkormányzat hatáskörébe. Egyértelműen biztosítékot kell teremtenünk arra is, hogy az átalakult szövetkezetekben, illetve gazdasági társaságokban a már nyugdíjas, föld nélkül belépett tagok az addig élvezett háztáji földterületre holtig tartó földhasználati jogosultságot kapjanak. Ugyancsak átgondolásra ajánlom a törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint a termelőszövetkezet tartozásaiért a tulajdonában lévő összes vagyonával felel . Javaslom, hogy a bekezdés azzal egészüljön ki, hogy a termőföld kivételével. Javaslatomat azzal indokolom, hogy az elmúlt időszakmezőgazdaságot érintőpénzügyi politikája a mezőgazdasági szövetkezetek többségét napjainkra egyre inkább a lehetetlenülés helyzetébe hozta. Ma a szövetkezetek egy jelentős hányadánakpénzügyi gondjai vannak, mert a mezőgazdasági termékek jövedelmezőségi rátája — nyugodtan ki merem mondani, hogy — szégyenletesen alacsony, a fejlett országok mezőgazdasági jövedelmezőségi rátájának alig egyötöde, és iparunkénak alig a fele. Ezzel együtt a pénzügyi szervek, bankok inflációt gerjesztő politikája 20—22 százalékos banki kamat, a gazdaságok zömének esetében a törvényi megfogalmazás érintetlenül hagyása mellett megnyitja az utat a föld, mint termelőeszköz újraállamosítása irányába, a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai kisemmizésére. Ugyanis az eddig érték nélkül szereplő föld a banki hiteltartozások fejében elidegeníthető lesz, akkor az előbb említett folyamatnak nyitjuk meg az útját. Ezt azért is elfogadhatatlannak tartom, mert az elmúlt időszakban az érték nélküli földet, mint árut a szövetkezeti gazdaságok helyzetének alakításában nem tudták bevonni. Most amikor a szövetkezeteket pénzügyi irányítás a mezőgazdasági termények árának fixentartásával, magas adókkal és alacsony támogatással a jelenlegi helyzetbe hozta, nem lenne célszerű a bankok és különböző pénzintézetek prédájává tenni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény tervezett módosítását az elmondottakkal tudom elfogadni, s ajánlani a tisztelt háznak elfogadásra azzal, hogy mindezzel gyorsabb előrehaladásunkat szolgáljuk, de ugyanakkor nem helyettesítheti új, szövetkezeti törvény mielőbbi végleges megalkotását, jóváhagyását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tornai Endre Veszprém megye 11-es választókörzetének képviselője következik felszólalásra. TORNAI ENDRE: Figyelembe véve a már előttem felszólaló képviselőtársak véleményét, javaslatait, valamint azt, hogy az ülésszakot megelőző viták során az előterjesztésben jónéhány módosítás történt, én ezekkel már nem kívánok foglalkozni. A módosító törvényjavaslat a mezőgazdasági szövetkezetek igazi problémáját nem oldja meg, bár a lényeget, a tulajdon kérdéseit szabályozza. Ma azonos értékűnek tekintjük az állami, szövetkezeti és a magántulajdont. Ezek ma már nem deklarált elvek, hanem a törvény módosítása kapcsán kezdenek valóra válni. A törvénymódosítás, remélem közelebb visz a szövetkezetekbenhőn óhajtott tulajdonosi érdekeltséghez. Ez a legmagasabb szintű érdekeltség, ami csakakkor valósulhat meg, ha a tulajdonostól nemcsak szemléletváltozást várunk, hanem meg is illetik a valós tulajdonosi jogok. Ezek a jogok csak akkor teljesedhetnek ki, ha jogszabályokkal nem szűkítjük le a tulajdon szabad mozgásterét. A döntéseket, ennek jogát bízzuk a közgyűlésre. A szövetkezeti tagok, mint tulajdonosok felnőttek arra a szintre, hogy tudnak saját sorsukról, saját vagyonuk felett dönteni. Ezért nem szükséges ezt nekünk külön a törvényben szigorúan beszabályozni. Hisz a szövetkezetek gazdálkodásában meglevő különbségek miatt egyébként sem tudnánk egységes törvényt alkotni. Nem látható előre, hogy a módosítás milyen hatást vált ki, de ha ragaszkodunk a tulajdonformák egyenlőségéhez, akkor nem szabad sem a részjegy, sem a föld forgalmát korlátozni. Az a szabály azonban jusson érvényre, hogy a tulajdonostársakat elővásárlási jog illesse meg. Meggyőződésem, hogy a törvény ilyen formában történő módosításának elfogadása nem kérdőjelezi meg a szövetkezetek életképességét. A szövetkezetekben felhalmozódott termelőeszközök, az ott dolgozó szakemberek garancia arra, hogy a tagság többsége továbbra is a közös gazdaságban találja meg a megélhetését. Mindezek figyelembe vételével is szükségesnek tartom, egy új tsz-törvény közeijövőbeni kidolgozását, hogy a ma még meglevő hiányosságokat pótolja, és az önálló gazdálkodáshoz szabadabb mozgásteret biztosítson. Ezen keresztül látom biztosítottnak a falvak népességmegtartó erejét. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy megfelelően érvényesüljön a szövetkezetek és ezen belül a tagság szándéka, szükség van egy erős érdekképviseletre. A hazánkban végbe menő változások folytán — mint az más területeken is elindult — a tsz-ek érdekképviseletének is meg kell újulnia, hogy fontos feladatát megfelelően el tudja látni.