Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-62
5157 Az Országgyűlés 62. ülése, 1989. október 20-án, pénteken 5158 KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Ne haragudjanak és ne akadékoskodásnak vegyék, hogy szólok, de az sem ugyanaz, amit az államtitkár úr mondott, hogy mi ugyanazt mondjuk, csak másképpen. Ugyanis a törvénytervezetben az, hogy a ,,munkaviszonyának és a társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről", az nem ugyanaz, mint a kártalanítás mértékénekés irányelveinek meghatározása. Ez utóbbi sokkal átfogóbb, amely magában foglalja — szerintem — a munkaviszony és a társadalombiztosítási kérdéseinek rendezését is. Ez tehát, ami a törvénytervezetben van, szűkebb, lényegesen szűkebb ennél. Én nagyon szeretném Önöknek erre a figyelmét felhívni. És még egy kiegészítést, ha már engedték, hogy szóljak, hogy az államtitkár úr ugyan szólt arról, hogy úgy-e ez kirekesztené akkor ebből az internáltakat, mert ez csak az 1956-os törvényre szól. Én javaslom, az Országgyűlés határozzon úgy, hogy az ami ebben a törvényben, e §-ban megfogalmaztatott, és amiről a Kormány tájékoztatást ad — a kártalanítás mértéke, irányelvei, módja, és egyebek — az vonatkozzék, az 1956 előtti időszakra, tehát az 1945-ig bezárólagos időszakra is. Én azt hiszem, ez az áthidaló megoldás. ELNÖK: Hadd kérdezzem meg Király Zoltán képviselőtársamat, hogy ez egy új, szövegszerű módosítási igény, avagy beleilleszthető abba a határozat-tervezetbe, amelyet én már az előbb is ismertettem? Öné a szó. KIRÁLY ZOLTÁN: Abba beleillesztendő, amit Ön már megtett, igen. ELNÖK: Köszönöm. Tehát akkor most következik a határozathozatal. Először az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatról kell döntenünk. Szövegszerűen megfogalmazott és írásban közölt módosító javaslatot dr. Marx Gyula képviselőtársunk. Szavazásra bocsátom tehát dr. Marx Gyula képviselőtársunk, a 310-es számmal jelzett, írásban közölt javaslatát, amely a törvényjavaslat első §-ának egy új második bekezdéssel való kiegészítésére tesz indítványt. A bizottság a javaslatot nem támogatja, a miniszter a javaslattal nem ért egyet, a képviselő viszont a javaslatát fenntartja. Kérdem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy mindezek ellenére elfogadja-e a képviselői javaslatot? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 58 egyetértő, 167 ellenző és 68 tartózkodó szavazattal nem fogadta el a módosító indítványt. Most szavaznunk kell dr. Marx Gyula képviselőtársunk azon módosító javaslatáról, amelyet a törvényjavaslat 4. §-ának módosítására tett. A bizottság a javaslatot nem támogatta, a miniszter azzal nem ért egyet. Kérdem, hogy mindezek ellenére az Országgyűlés egyetért-e avagy sem? Szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 77 egyetértő, 157 ellenző és 70 tartózkodó szavazattal a javaslatot elvetette. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a már most elfogadott vagy elutasított módosításokkal elfogadja-e az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat egészét? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Határozatot hirdetek: az Országgyűlés 276 egyetértő, 4 ellenző és 26 tartózkodó szavazattal a törvényjavaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Most a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott internált, valamint kitelepített személyek sérelmének orvoslásáról szóló országgyűlési határozat-tervezetről kell döntenünk. Én felolvastam itt már a határozattervezetet. Csak közfelkiálltást kérek, hogy megismételjem-e, avagy sem. (Felkiáltások: nem.) Kérdezem, tehát a tisztelt Országgyűléstől, hogy azt a határozattervezetet, amelyet felolvastam, elfogadja-e, avagy elveti-e? Kérem erről szavazzunk. (Megtörténik.) az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal a határozattervezetet elfogadta. Most vissza kell térnem arra, és kérdezni az Országgyűlést, hogy elfogadja-e az eredetileg beterjesztett határozat-tervezetet, amely a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott internáltak, valamint kitelepített személyek sérelmének orvoslásáról szóló határozat-tervezetként beterjesztésre került. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a határozatot a már elfogadott módosításokkal együtt 289 egyetértő, 3 ellenző és 12 tartózkodó szavazással elfogadta. Köszönöm együttműködésüket. Levezető elnökcserére kerül sor. (Taps.) Sőt mi több, tartsunk szünetet. (Szünet: 16.38h—17.13 h — Elnök: dr. Szűrös Mátyás) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! folytatjuk a munkát. Kérem, foglaljanak helyet. Mielőtt rátérnénk a 8. napirendi pont megtárgyalására, engedjék meg, hogy szeretettel és tisztelettel üdvözöljem a Magyar Demokrata Fórum küldöttségét, amely eljött hozzánk a második országos gyűléséről, jelenlétükkel megtisztelik az Országgyűlésnek az ülésszakát. (Taps.) Ebből az alkalomból Debreczeni József képviselőtársunk kíván szólni. Átadom a szót. DR. DEBRECZENI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Nekem jutott az a megtisztelő és örömteli feladat, hogy a Magyar Demokrata Fórum második országos gyűlésének delegációja nevében szólhassak a tisztelt Házhoz. Örömmel és megnyugvással töltötte el a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlését az a tény, hogy a Parlament elfogadta a sarkalatos törvényeket. Ezzel lehetővé tette, hogy a demokratikus átmenet megvalósuljon hazánkban, ezzel kinyitotta a kapukat Európa felé. Külön öröm, hogy azokat az alternatívákat is kedvezően bírálta el, és kedvező döntést hozott, amelyek a Munkásőrségre, illetve a munkahelyeken való pártrészvételre vonatkoztak. Meggyőződése a Magyar Demokrata Fórumnak, hogy ebben az esetben nem egyszerűen az ellenzék álláspontját tette magáévá a Parlament, hanem a demokrácia álláspontját. Engedjék meg, hogy megállapítsam a Magyar Demokrata Fórum nevében: ez a Parlament fölnőtt ahhoz a hatalmas történelmi feladathoz (Közbeszólás: Köszönjük.), amelyet a sors elé állított, és jelesen oldotta meg ezt a feladatot. (Taps.)
