Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-62

5133 Az Országgyűlés 62. ülése, 1989. október 20-án, pénteken 5134 pártrendszerű parlamenti demokráciába. A demokratikus jogállam kiépítésére irányuló törvényalkotási folyamat is felgyorsult, amelyet az itt jelenlévő tisztelt Képviselők ismernek a legjobban. Valamennyiünk közös érdeke, hogy ez az átmenet erőszakmentesen, békés úton menjen végbe. Mindezek előrebocsátása után megállapítható, hogy a Munkásőrség szervezését kiváltó okok megszűntek. Annak fenntartása ma már nem indokolt. Ezért a komány nevében javaslom a testület megszűnésének kimondását. A beterjesztett törvényjavaslat 2. §-a a hatálybalépéssel és végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan kiemelném, ä döntés politikai jelentőségére figyelemmel indokolt, hogy a törvény kihirdetése napján lépjen hatályba. A Munkásőrség személyi összetételét tekintve társadalmi, hivatásos és polgári állományból áll. A testület megszüntetése folytán a hivatásos és polgári állomány elveszti a szolgálati, illetőleg a munkahelyét. Ezért róluk gondoskodni kell. Egyidejűleg meg kell oldani a Munkásőrség vagyoni helyzetének, haditechnikai eszközeinek rendezését is. Jelentős kérdésekről van szó, ezért maga a javaslat tartalmaz etekintetben a Minisztertanács részére előírásokat megfelelő határidő mellett. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Minisztertanács a javaslat megtárgyalásakor úgy döntött, miszerint a Munkásőrség megszűnésével kapcsolatos feladatok kidolgozására és végrehajtására kormánybiztost jelöl ki, valamint a pénzügyminiszter útján zárolja a testület vagyonát. Végezetül jelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az elfogadott Alkotmánymódosítás szerint a honvédségen és a rendőrségen kívül az országban más fegyveres testület nem működhet. (Taps.) Ezért a Munkásőrség helyett semmilyen fegyveres nemzetőrség vagy más fegyveres testület politikai célokra nem szervezhető. Köszönöm figyelmüket. Kérem a javaslat elfogadását. (Taps.) ELNÖK: A honvédelmi, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem kíván előadót állítani. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni e napirend során? Balogh András, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 22. választókerületében megválasztott képviselőnké a szó. BALOGH ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a beterjesztett törvényjavaslathoz néhány gondolatot fűzzek. Ebben a teremben nagyon sokszor elhangzott már, hogy ez a Parlament már nem az a Parlament, amelyik volt, — ezek a képviselők nem azok a képviselők, akik 85-ben voltak. Szeretném elmondani, hogy a munkásőrök sem azok, akiknek és aminek egyesek titulálják őket. Nem vallja magát párthadseregnek, önkéntes alapon szerveződött társadalmi fegyveres testület, melynek soraiban ott vannak az értelmiségiek, a munkások, a mezőgazdasági dolgozók, és még sorolhatnám tovább. Feladatának tartja a mindenkori alkotmányos rend és a haza védelmét. A létét megkérdőjelezőktől szeretném megkérdezni: mikor lépett fel a Munkásőrség a nép ellen? Hiszen úton-útfélen ezt halljuk, hogy a társadalmi rend megdöntésére vagy ellene is felhasználható! Szeretnék rá válaszolni. Talán akkor, amikor a társfegyveres erőkkel, testületekkel társadalmi-állami rendezvények rendjét — és itt rendről van szó, ezt szeretném hangsúlyozni! — biztosította? Vagy akkor, amikor szökött bűnözők, randalírozó garázdák, személyi tulajdonokat rongálok elfogását hajtotta végre? Vagy akkor, amikor árvizek és egyéb katasztrófák bekövetkezésekor segített? Vagy amikor eltűnt gyerekek kutatásában vett részt? Arról, hogy a haza fegyveres védelmében milyen feladatok hárulnak rá, most nem kivánok szólni. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat szerint jogutód nélkül megszűnik a Munkásőrség. A képviselők által megkapott nyílt levélben a munkásőrök az Országgyűlésre, illetve népszavazásra bízzák a döntést. Lesz tehát parlamenti döntés, illetve népszavazás. Arra kérem az Országgyűlést, bármilyen döntés is születik, testületileg foglaljon állást abban, hogy a Munkásőrség 30 éves önkéntes fegyveres szolgálatát becsülettel ellátta. A választópolgárokat arra kérem, vegyék figyelembe a fent említetteket, amikor népszavazáson a munkásőrök létéről vagy nem-létéről döntenek. Mi — munkásőrök — kijelentjük, hogy mindenkor elfogadjuk az Országgyűlés és a népakarat döntését. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kér-e szót még valaki a vitában? — Nem. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt megkérdem dr. Borics Gyula államtitkár urat, kíván-e refektálni az elhangzottakra? DR. BORICS GYULA államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Egy szóval el nem hangzott, — legalább is az előadói beszédben, — hogy a Munkásőrség valaha is fellépett volna a nép ellen. Azt hiszem azonban, e testület előtt nem kell bizonygatni: nagyon sokszor felmerült már, hogy a Munkásőrség annak idején hogy jött létre és tulajdonképpen milyen feladatok ellátására jött létre. Most, amikor a jogállam megteremtésén fáradozunk, amikor arra törekszünk, hogy ebben az országban lét- és jogbiztonság legyen, itt csupán arról van szó, hogy a rendőrségen és a hadseregen kívül nincs szükség olyan fegyveres erőre, amely adott esetben politikai célokra is felhasználható. Ez nem von le semmit abból az érdemből, amelyet az előadói beszédben is megemlítettem, nevezetesen: hogy a Munkásőrség nagyon sok esetben becsülettel és tisztességgel segített az embereknek, segített a bajbajutottaknak és tisztességgel ellátta feladatát. Igen, a Munkásőrség jogutód nélkül szűnik meg, — erről már szóltam. Hogy elrendel-e ebben a kérdésbe az Országgyűlés külön népszavazást vagy sem, az pedig a tisztelt országgyűlési képviselők dolga. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Elhangzott egy javaslat: Balogh András képviselőtársunk javaslata, amelynek lényege az, hogy az Országgyűlés testületileg foglaljon állást — azt kimondva, hogy a Munkásőrség becsülettel töltötte be hivatását. Kérem, aki ezzel