Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-62

5131 Az Országgyűlés 62. ülése, 1989. október 20-án, pénteken 5132 zunk. (Közbeszólások: Mire?) Roszik Gábor képviselőtársunk módosító javaslatáról. Aki egyetért, az igen gombot nyomja meg, aki nem ért egyet, természetesen a nem gombot, és aki tartózkodott, akkor azt. (Közbeszólások: Még egyszer.) Kérem, jó, ismételjük meg a szavazást. Teljesen világos, hogy miről kell szavazni? (Közbeszólások: Igen.) Kérem, akkor szavazzunk. Most. Az Országgyűlés 279 ellenző szavazattal nem fogadta el képviselőtársunk módosító javaslatát. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, szíveskedjenek elővenni a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 289. számú jelentését. Azt ajelentést, amelyet az előző döntés során használtunk. Ennek a jelentésnek a 16. oldalán, annak II. fejezetében a 18. és a 25. pontok közt lelhetők fel a módosító javaslatok. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ezen 289. számú jelentésének 18. pontja tartalmazza a bizottság módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat bevezető részére vonatkozik. A miniszter a javaslattal egyetért. Kérdem: egyetért-e az Országgyűlés is? Kérem szavazzunk. Az Országgyűlés 306 szavazattal a javaslatot elfogadta. Ha egyetértenek velem, akkor tíz percre állítjuk át a szavazást. (Helyeslés.) Szíveskedjenek átállítani. A 289. számú jelentés 19. számú pontja jelzi a bizottság azon módosító javaslatát, amelyet a törvényjavaslat 1. §-a (1) bekezdésére tett. A miniszter egyetért a javaslattal. Kérdem: egyetért-e az Országgyűlés is? Kérem szavazzunk erről. Az Országgyűlés 314 igenlő szavazattal elfogadta a javaslatot. A jelentés 20. pontja szerint a bizottság módosító javaslatot tett a törvényjavaslat 2. §-a (2) bekezdésére. A miniszter egyetért a javaslattal. Kérdem: egyetért-e az Országgyűlés is? Kérem szavazzunk erről. Az Országgyűlés 300 egyetértő szavazattal a javaslatot elfogadta. A jelentés 21. pontja tartalmazza a bizottság módosítójavaslatát, amely a törvényjavaslat 5. §-a (1) bekezdése a) pontjára vonatkozik. A miniszter egyetért, egyetért-e az Országgyűlés is, kérdezem. Szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 315 egyetértő szavazattal a javaslatot elfogadta. A jelentés 22. pontja szerint a bizottság módosító javaslatot tett a törvényjavaslat 5. §-a (2) bekezdésére. A miniszter ezzel egyetért, kérdezem, egyetért-e az Országgyűlés is? Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 315 egyetértő szavazattal a javaslatot elfogadta. A jelentés 23. pontja tartalmazza a bizottság módosítójavaslatát, amely a törvényjavaslat 6. §-a (1) bekezdésére vonatkozik. Ezzel a miniszter egyetért, kérdezem, egyetért-e az Országgyűlés is? Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 313 egyetértő szavazattal a javaslatot elfogadta. A jelentés 24. pontja tartalmazza a bizottság azon módosító javaslatát, amelyet a törvényjavaslat 6. §-a (2) bekezdésére tett. A miniszter ezzel egyetért, kérdezem, elfogadja-e az Országgyűlés is? Szavazzunk erről. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 314 igenlő szavazattal a javaslatot elfogadta. A jelentés 25. pontja szerint a bizottság módosító javaslatot tett a törvényjavaslat mellékletének változtatására. A miniszter ezzel egyetért, egyetért-e az Országgyűlés is? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 311 egyetértő szavazattal a javaslatot elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megkérdezem az Országgyűlést, hogy a már elfogadott módosításokkal együtt egészében is elfogadja-e a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot? Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik.) Határozatot hirdetek: az Országgyűlés a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot a már elfogadott módosításokkal együtt 312 egyetértő, 3 ellenző és 4 tartózkodó szavazattal elfogadta. (Taps.) A Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következik. A Minisztertanács új szövegezésű törvényjavaslatot tejesztett be, amelyet kiosztattam képviselőtársaim között. Eszerint a törvényjaslat 2. §-a (2) bekezdésének szövege egy mondattal kiegészül. A Kormány erre való tekintettel visszavonta a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Kérem tisztelt Képviselőtársaimat, hogy a 298-as számú kiosztott javaslatot tekintsék tárgyalási anyagnak. Még egyszer a 298-ast. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslat nem érkezett, indítványozom, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját összevontan tárgyaljuk meg. Kérdem, egyetért-e ezzel az Országgyűlés? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 289 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy az általános és részletes vitát együtt tartja meg. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkárt illeti a szó. DR. BORICS GYULA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A Kormány döntése alapján és nevében olyan törvényjavaslatot terjesztek az Országgyűlés elé, amelynek témája hosszú ideje foglalkoztatja és megosztja a közvéleményt; a Munkásőrségről van szó. Ismeretes, hogy a Munkásőrség 1957 elején szerveződött, létrehozásában, feladatai akkori meghatározásában a korabeli politikai viszonyok tükröződtek. A fegyveres testületként mőködő Munkásőrség több mint három évtizedes fennállása alatt a személyi állományát, feladatkörét illetően jelentős változást ért meg. Alárendeltsége is megváltozott, pártirányítás alól a Kormány irányítása és felügyelete alá került. A munkásőrök a fegyveres erőkkel és fegyveres testületiekkel együttműködve a társadalom érdekében jelentős közrend, közbiztonsági, határvédelmi és kárelhárítási feladatokat hajtottak végre, becsülettel ellátva önként vállalt szolgálatukat. Az elmúlt 30 év alatt hazánk életében jelentős társadalmi, politikai változások történtek. Az utóbbi időkben pedig meggyorsult az átmenet a monolitikus állampártrendszerű társadalmi berendezkedésből a több-