Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-62
5127 Az Országgyűlés 62. ülése, 1989. október 20-án, pénteken 5128 azt, hogy a jelenlegi Parlament mandátumát hosszabbítsuk meg két-három évre, mert véleményem szerint ez csak anarchiához vezetne. A harmadik: az Ország gyűlés elnökének munkájával kapcsolatban az észrevételeket nyíltan kellene elmondani, erre korábban is volt már példa. Azt hiszem, hogy Szűrös Mátyás a megalapozott bírálatokból le tudja vonni a tanulságokat, de ködös észrevételekkel nem tudjuk igazán segíteni a munkáját. Negyedik: a Házszabály biztosítja a lehetőséget a bizalmatlansági indítvány elindítására a Kormány ellen. De akkor vállalni kell természetesen a neveket is. Nem hiszem, hogy Németh Miklós miniszterelnök leváltásával kapcsolatban nekem ellenérveket kellene felsorolnom, mivel eddigi munkájával, nyíltságával, kezdeményezőkészségével véleményem szerint bizonyította alkalmasságát. Befejezésül: felhívom a levél szerzőinek figyelmét, hogy szerencsére a mai magyar Parlamentben minden képviselő nyíltan kifejtheti véleményét, szabadon szervezhet csoportokat és ehhez támogatókat. De, tisztességtelennek tartom, hogy hangzatos jelmondatok möbújva névtelenül terjesszék nézeteiket. Ezért tisztelettel javaslom a magam, valamint az MSZP parlamenti csoportjának azon tagjai nevében, akikkel sikerült konzultálni, hogy most a Parlament előtt nyíltan vállalja ezen frakció a megalakulását. (Taps.) ELNÖK: A tapsból arra következtetek, hogy egyetértünk a Kovács László által elmondottakkal. Sasvári József Komárom megye 8-as számú választókerületének képviselője kért szót. SASVÁRI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Három nap mögöttünk van, a negyedik napnak már majdnem a felénél vagyunk. Elvégeztük a sarkalatos törvények vitáját, ki-ki lelkiismerete szerint szavazott, ki-ki könnyedén. Úgy érzem, olyan tettet hajtottunk végre, ami után feloldhatja ki-ki zavarát, ki-ki lelkiismeretét könnyítheti. Azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, énekeljük el a himnuszt. (Felkiáltások: nem.) ELNÖK Úgy látom, hogy ebben nincs egyetértés. Képviselőtársaim! Átadom az elnöklést Horváth Lajosnak. (Derültség, taps.) (Az elnöki széket Horváth Lajos foglalja el.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk következő napirendi pontunk, a köztársasági elnökválasztásról szóló javaslat tárgyalására. A Komány megbízásából benyújtott törvényjavaslatot szétosztottuk képviselőtársaim közt. A törvényjavaslatot beterjesztő belügyminisztert, Dr. Horváth Istvánt illeti a szó. DR. HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a lehetőséget, azonban az előző napirend keretében az ennek indoklását tartalmazó mondanivalómat előadtam már. Kérem, azt szíveskedjenek figyelembe venni. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik dr. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója. DR. KERESZTESI CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Miután a jogi bizottság mindenben egyetért az előterjesztéssel, így különvéleményt nem kíván előadni. A miniszteri expozé után a véleményemet kifejtettem. Újabb vélemény nem alakult ki a bizottságban, úgy hogy nem szükséges szólnom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslatokat nyújtottak be, a törvényjavaslatot így két olvasatban, általános és részletes vitában vitatjuk meg. Az általános vitát megnyitom, és szót adok dr. Czoma László Zala megye 5. számú választókerületében megválasztott képviselőnek. DR. CZOMA LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmány módosításával, vagy inkább valójában az új Alkotmány elfogadásával új államformát hoztunk létre. A IV. Magyar Köztársaságot. Az elsőt 1848-ban alkották a királyság romjain. A másodikat 1918-ban a monarchia romjain. A harmadikat 1946ban egy ország romjain. Most a negyediket pedig régi értékeinken hoztuk létre. A Kormány fölött — én nem kérek bizalmi szavazást, mert nem kérhetünk. Oly korban élünk most, amikor minden változik a változóban, egy stabil pontunk van, a Kormány. Értékeket mutatott fel, ezért tisztelnünk és becsülnünk kell. Egyetlen dologra hívom fel a figyelmet, mert olyan közjogi helyzet állt elő, hogy nincs köztársasági elnökünk, illetve az Országgyűlés elnöke fogja betölteni a legmagasabb közjogi méltóság helyét mindaddig az időpontig, amíg az új köztársasági elnököt meg nem választjuk. így kérésem — amelyet nem a sandaság vádja mondat velem hanem közös jövőnk félelme, hiszen mind a három köztársaság roppant rövid életű volt — tisztelettel kérem a Kormányt, a miniszterelnököt, a miniszter urakat, a Minisztertanács tagjait, hogy az első pillanattól kezdve a legnagyobb közjogi méltóság döntését minden tekintetben ellenjegyezzék, ellenőrizzék, akár az államigazgatásról, akár másról van szó. Hiszen olyan furcsa helyzet állt elő most, hogy az a végrehajtó hatalom fogja ellőrizni a legnagyobb közjogi méltóságot, akitől majd kösőbb hatalmának megerősítését kapja. Tisztelettel kérem a Kormányt, hogy az első pillanattól kezdve, mától kezdve, e perctől kezdve tegye meg ezt az ellenőrzést. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy az általános vitában felszólalásra más már nem jelentkezett. így hát az általános vitát lezárom és azt javasolom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a törvényjavaslatot. Kérem szavazzunk erről. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 300 egyetértő, 6 ellenző és 3 tartózkodó szavazat mellett a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. A részletes vitát rögtön meg is nyitom. Kérdezem, kér-e valaki szót? (Nem.) Megkérdezem a beterjesztő miniszter, kíván-e szólni a felszólalásra viszont választ adni? (Nem.)
