Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-61
5093 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5094 juk, akkor ezt javasolom. (Teremzaj.) Ha erre jogilag nincsen lehetőség, akkor tekintsük tárgytalannak. De azért tartom ezt fontosnak, mert a köztársasági elnök választásával kapcsolatban szükség lenne arra, hogy a technikai részletek elfogadásra kerüljenek. Csak ennyit akartam elmondani, több hozzászólnivalóm nincs. ELNÖK: Köszönöm. Ez persze nem ügyrendi javaslat volt, hanem tartalmi. Kérem, tehát maradt még Benjámin Judit, dr. Debreczeni József és Király Zoltán. (Teremhang: hallgassuk meg őket.) A következőt javaslom. Tisztelt Országgyűlés! Most lényegében a mai nap végére érve most már látszik, hogy a hét végéig nem tudunk minden napirendre tűzött kérdést megvitatni. Ezért most egy kis számvetést kell készítenünk, méghozzá arról, hogy melyek azok a különböző megfontolások alapján különösen sürgősnek minősíthető kérdések, előterjesztések, amelyeket még ezen az ülésen feltétlenül meg kell vitatnunk, és le kell zárnunk péntekig bezárólag. Tudniillik még a sürgősnek ítélt napirendek megtárgyalása is azt igényli, hogy holnap, pénteken a szokásosnál hosszabb ülést tartsunk. Ez esetben tehát szombaton már nem üléseznénk. Ez a javaslat egyik része. Az Országgyűlés döntésétől függően az átütemezett napirendeket az október 31-én kezdődő ülésszakunkon vitatnánk meg, illetve zárnánk le, vagy pedig kedden, 24-én. Én az előbbit javaslom, de majd visszatérünk rá. Az Országgyűlésnek a napirendek átütemezésére a következő javaslatot teszem: holnap estig mindenképpen tárgyaljuk meg a javasolt sorrendben a következő napirendeket 1. a köztársasági elnökválasztásról szóló törvényjavaslat; 2. a munkásőrség megszűntetéséről szóló törvényjavaslat a Kormány külön kérése ez; 3. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 6. az internáltak, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet; 7. az 1956. október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítvány; 8. az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztatót hallgassuk meg; 9. az Országos Választási Bizottság megválasztása, valamint egyéb személyi kérdések. Ez lenne a javaslat. Ehhez még azt szeretném hozzátenni, az lenne szükséges, hogy ma a választójogi törvénnyel kapcsolatos általános és részletes vitát bonyolítsuk le. Most tartanánk egy 20 perces szünetet és azt követően.. . (Teremzaj.) Ne tartsunk szünetet? Jó. Rendben van. Tehát az október 31-i ülésre a következő napirendi pontok tárgyalása maradna: a köztársasági elnök választásának időpont-kitűzése; a népszavazásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása; az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalása; a földtörvény módosítása és egyéb kérdések, interpellációk, Király Zoltán javaslata az idegen csapatok kivonulásáról és így tovább. Tehát 31-én ezt egy nap alatt nem lehet megoldani, erre is számítania kell az Országgyűlésnek. Ezek után megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e, hogy a felsorolt napirendeket október 31-én tárgyaljuk meg. Kérem szavazzunk. Balogh András képviselő szót kért. BALOGH ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Az október 31-ei Országgyűléssel kapcsolatban szeretném elmondani, tekintettel arra, hogy úgy néz ki, egy nap alatt nem végzünk, viszont utána halottak napja következik, el kellene azon gondolkodnunk, hogy nem kellene-e inkább egy nappal előrehozni az ülést. Ennyit szerettem volna. ELNÖK: Kedves képviselőtársaim, azt javaslom, maradjunk az eredetileg kitűzött időpontnál. Ez egyébként valóban tiszteletreméltó dolog, de nem munkaszüneti nap, tehát azt hiszem, ennek különösebb akadálya nincsen. De szavazásra teszem fel a kérdést, miután konkrét javaslat hangzott el. Az Országgyűlés elfogadna-e egy ilyen javaslatot, amelyet Balogh András terjesztett elő, hogy ne 31nén, hanem 30-án kezdjük az ülésszakot és akkor folytatjuk 31-én? Kérem, az Országgyűlés szavazzon erről. (Megtörténik.) Köszönöm szépen, a döntés egyértelmű, a napirendi pontok átcsoportosításáról pedig már lényegében szavaztunk. Köszönöm. Az általános vitában Benjámin Judit budapesti képviselő következik szólásra. Átadom a szót. BENJÁMIN JUDIT: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek. Soron kívüli hozzászólásra az késztetett, hogy a független képviselőcsoport állásfoglalását képviselőtársam bejelentette, amely szerintem lényeges kérdésben változtatná meg a választójogi törvényt. Én annyira fontosnak tartom ezt a kérdést, hogy szükségesnek tartom jelezni: ebben én kisebbségben maradtam, nem értek egyet a csoport többségével. Úgy gondolom, a sarkalatos törvények tartalmi egységet alkotnak, ha ez így első pillantásra talán nem is látszik, mert ha az eddig megszavazottakhoz nem fogadjuk el a mostani arányokkal a választójogi törvényt, az akadályozni fogja egy tényleges többpárti Parlament kialakulását. így pedig az az átmeneti idő, amiről egy képviselőtársam említést tett, az évekbe fog telni. Ki fogja kormányozni az országot? Független, egyénileg induló képviselők nem fogják tudni, nem fog létrejönni a többpárti Parlament és nagyobb kárt okozunk, mint amit gondolunk, azzal, hogy több lehetőséget biztosítunk a független jelölteknek. Én az vagyok, de ennek ellenére azt mondom, a jövő útja a többpártrendszerű demokrácia lesz. És én bízom a magyar népben, hogy azok a kételyek és aggályok, amelyek egy kezdetkor nem kifejlődött pártokat látva élnek bennük, a választás során és a választás után csökkenni fognak, meg fogják látni azt, amit más országokban 100 évek óta látnak és jól működik.
