Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5043 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5044 A jogi bizottság tehát egyöntetűen úgy foglalt állást, hogy nem kívánja ezt a politikai konszenzust felrúgni, és ezért a Kormány által beterjesztett törvényjavaslattal, az arányokkal és a részkérdésekkel kapcsolatban is egyetért. Az írásbeli vélemény azonban tartalmazza, hogy bizonyos pontosítások, stilisztikai javítások átvezetése szükséges. Erre külön kitérni nem kívánnék, ez a kiosztott írásbeli anyagba szerepel. A jogi bizottsághoz számtalan országgyűlési bizottság nyújtott be javaslatot, így a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 4. szakasz, 2. bekezdésével kapcsolatosan azt javasolta, hogy az egyéni választókerületek száma a törvényjavaslatban szereplő 152 helyett 188, a területi listán 116 és az országos listán 70 arányban szerepeljen. A kulturális bizottság ugyanilyen sorrendben; 187, 137 és 50. Az ifjúsági és sportbizottság számadatok megjelölése nélkül kívánta az egyéni választókerületek számát növelni. Filló Pál képviselőtársunk 203 egyéni, 101 területi, 70 országos listán szereplő mandátumot javasol. Dr. Südi Bertalan képviselőtársunk az egyéni választókerületek számát 300-ban kívánja meghatározni, a területi listát eltörölni és 74 országos lista mandátumot javasol. Befutott hozzánk még Baranya, Somogy és Tolna megyei képviselőcsoportok javaslata, akik ugyan nem az arányok megváltoztatását, de megyéjüknek a lakosság számához viszonyítottnál több mandátumát kívánják. A bizottság — mint hangsúlyoztam — nem értett egyet az egyéni választókerületek számának a növelésével, mert ez a politikai érdekegyeztető tárgyaláson elfogadott konszenzt rengetné meg, és később utalok majd arra, hogy milyen aránytalanságokhoz is vezethetne el. Mint ahogy a miniszteri expozé is tartalmazza; tulajdonképpen a jogi bizottság azzal tud érvelni, hogy az Alkotmány módosításnál azt fogadtuk el; a többpártrendszeren alapuló parlamentális demokrácia szabályainak megfelelően kell a magyar állam-szervezetet felépíteni. Ennek az államszervezeti formának természetesen egy technikai jellegű — hogy így mondjam — szabály, a javasolt választójogi törvény felel meg, amely a választások centrumába, döntő központjába nem az egyéneket, az egyéni választókerületeket, hanem a pártokat állítja. Ez az államszervezeti konstrukció tulajdonképpen azon alapul, hogy a pártok az őket támogató választópolgárok politikai érdekeinek a hordozói és a pártokon keresztül valósul meg tulajdonképpen az állampolgárok képviselete a Parlamentben. Es ez kiszámítható természetesen, mert a pártoknak bizonyos kérdésekben kialakított álláspontja előrelátható, számítható és itt egy stabil Parlament jöhet létre. Ezzel szemben az egyéni választókerületek és a független képviselők egy partikuláris érdeket, a helyi választóközösség érdekeit képviselik, ezek nem mindig érzékenyek a politikai döntésekre, inkább a helyi érdekek megjelenítői. Ezek kevésbé kiszámíthatóak, és tulajdonképpen miután a Parlamentnek az állami berendezkedésben egy központi helyet szán az új Alkotny, illetve az Alkotmány módosítása, ezért a kormányozhatóság stabilitását is veszélyeztetné a partikuláris érdekek megjelenítése. A jogi bizottság is úgy ítéü meg, hogy a magyar hagyományokban — legalábbis ami az elmúlt 11 néhány évet illeti — az egyéni választókerületi elv és a technika érvényesült, és ezt tartotta a magyar közvélemény is a legdemokratikusabbnak. Azonban rá kell mutatnom, hogy Magyarországon 1966-ig listás választási elv érvényesült, és 1945 előtt is listás választás is volt. Tulajdonképpen a most beterjesztett törvényjavaslat ennek a két választási elvnek — az egyéni kerületi és listás választásnak — egy sajátos, magyar hagyományokat is tükröző de a mai politikai helyzetnek megfelelő kiegyensúlyozott kombinációja. Tisztelt Parlament! A listás szavazás előnye emellett az, hogy arányos politikai képviselet valósulhat meg a Parlamentben, vagyis a leesett szavazatokat tulajdonképpen egy korrekciós szabály az országos listán jóváírja és tulajdonképpen a pártokra leadott szavazatok nem vesznek el. Addig az eddigi képviselői körzetekben a független jelölteknél — a dolgok logikája szerint — a választópolgárok szavazatainak egy része elvész, mert aki nem a benyújtott képviselőre adta le a szavazatát, annak az érdekei tulajdonképpen nem nyernek megfelelő képviseletet a Parlamentben. Ez is a listás választás mellett szól. Elvégeztek ezen túlmenően — és erre fel szeretném hívni a figyelmet — egy matematikai modellezést, amelynek eredményeként az a számítás jött ki, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szerint egyéni választókerületben a mandátumhoz jutáshoz legkevesebb 25—30 ezer választópolgári szavazat szükséges, a területi listán 35—40 ezer szavazat, az országos listán pedig körülbelül 45—50 ezer szavazat. Tehát azt lehet mondani, hogy az egyéni és az országos listán a mandátumhoz jutáshoz hozzávetőlegesen azonos választói szám szükségeltetik. Ha ezt az egyensúlyt megbontanánk, mondjuk, az egyéni választói kerületek javára, ebben az esetben előfordulhatna az, hogy az országos listán százezer támogató szavazatra is talán szükség lehetne. Természetesen abban az esetben, ha csökken az országos lista. Ilyen érvek alapján a jogi bizottságnak az egyöntetű véleménye az volt, hogy nem helyesli és nem támogatja országgyűlési bizottságoknak és országgyűlési képviselőknek azokat a javaslatait, amelyek ezt az arányt megbontanák, tehát az egyéni választókerület és a területi, illetőleg az országos lista arányát. Hozzáteszem ugyanakkor azt, hogy a jogi bizottsághoz is érkeztek törvényjavaslatra fel nem jogosított állampolgárok, szervezetek, városok küldötteinek a nyílt levelei, nyilatkozatai, amelyekben az egyéni választókerületekszámánakvalamiféle emelését kívánnák. Ebben van is logika. A jogi bizottság megítélése szerint azokban ezeket most ennél a törvényjavaslatnál nem tudtuk akceptálni. A jogi bizottság 15 igenlő szavazattal, öt ellenszavazattal foglalt így állást. Ami a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos, a bizottság elvégezte a törvényjavaslat érdemét nem érintő stiláris javításokat és pontosításokat. A bizottság egyhangúan egyetértett ezzel a törvényjavaslattal, úgyhogy én ezt részletezni az idővel való takarékoskodás céljából sem kívánom.