Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5039 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5040 ságos közvélemény. Nekünk pedig létérdekünk most, hogy Deák Ferenc szavaival élve ismerjük a valóságos közvélemény és ennek a hangja legyen hangos a jövendő Parlamentben. A tervezetnek tehát az az alapeszméje, miszerint parlamentáris demokrácia legalábbis a most belátható jövőben nincs pártképviselet nélkül. A pártképviselet tényleges súlyának megállapításához viszont elengedhetetlenül szükség van az arányos képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás rendszer, illetve az egyéni és a listás rendszernek a javasolt kombinációja. Ügy vélem mindez tisztességes, demokratikus és szakmailag korrekt felfogás, amit a tervezet egésze szigorú logika szerint, következetesen érvényesít. Ennek a rendszernek, a politikai, jogi és matematikailag is összefüggő egységes struktúrának bármelyik eleme is bomlik meg, az egy más választási szisztémát jelentene. Az előzetes vitákban ugyancsak gyakran felvetődött, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a Parlamentben. Ez igaz. Ennek kapcsán két dolgot jegyeznék meg. Az egyik: hazánk területén a nemzetiségek elhelyezkedése történelmi okok miatt olyan, hogy egy nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választókerület, legalábbis az arányosság elvének megsértése nélkül. Nem élnek ugyanis viszonylag zárt tömbben, mint a magyarok Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a Szovjetunióban. A másik, hogy a jelenlegi szabályozás sem biztosítja normajelleggel a képviseletüket. Az tulajdonképpen a központi listán politikai, illetve adminisztratív úton történik. Kiemelten fontos követelmény, hogy a nemzetiségek képviseletére a jövőben is legyen politikai kötelezettségvállalás és politikai garancia. Biztos vagyok benne, hogy a pártok, amelyek hatókörébe került a jelöltállítás, jól felfogott érdekükben e módon is felkarolják a nemzetiségek ügyét. A vitatott kérdések lezárásaként röviden még egy problémát érintenék, s ez az, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőjük száma. Ez igaz, s érthető, hogy ennek nem örülnek. Viszont az is tény, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál, más megyék hátrányára több képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazategyenlőség követelményét a javaslat igyekszik jobban érvényesíteni, s ez így lesz igazságos. Tisztelt Országgyűlés! A jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok keretének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a különböző politikai erők jelöltjei tisztességes választási kampány során ismertté váljanak és törvényes, hiteles választásokon mérettessenek meg. Miközben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és jórészt átkerült a pártok döntéseinek terrénumába, fokozott hangsúllyal került előtérbe a választási kampány szabályozása és etikája. Politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkezendő választási kampány, amelyhez a törvényi feltételek adottak. Ezekben a szabályokban az európai választási rendszerekbe beépült értékek védelme fogalmazódik meg. A szabad vélemény-nyilvánítás, a propaganda széles eszköztárának szabad, mások sérelme nélküli alkalmazása, az esélyegyenlőség és az egyenlő feltételek biztosítása, az állampolgári kontroll és a jogorvoslat lehetősége a választás egész folyamatában. A törvénytervezet az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek, a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszközök számára elsősorban kötelezettségeket állapít meg, feladatokat ró rájuk, éppen az állampolgári jogok érvényesülése érdekében. Külön kiemelném, hogy a nagy tömegbefolyással bíró hírközlő szervek, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok felhívását azonos feltételek mellett, legalább egyszer ingyenesen közli. Ugyancsak kötelességük a kampány utolsó napján pártonként azonos műsorfeltételekkel, kommentár nélkül, a pártok által készített választási összefoglalót közreadni. Ezek a rendelkezések — éppúgy mint a hirdetések, szórólapok, plakátok szabad készítésére és felhasználására vonatkozó szabályok — azt a célt szolgálják, hogy az állampolgárok tényleges ismeretek birtokában valódi választási helyzetbe kerüljenek. Figyelemre méltóak a választási szervek megalapításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályok is. Az országos és a területi választási bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és megbízott tagokból állnak. Ebben az összetételben a megbízott tagok részvétele a nóvum, akik egy-egy párt vagy független jelöltek képviseletében vesznek részt a választási szervek munkájában. Ezáltal lehetőség nyílik a különböző politikai irányzatok képviselőinek együttműködésére, a választások törvényességének ellenőrzésére. Működésük nyilvános. A sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájában. Korábbi választójogi törvényeinket joggal illette kritika, mert nem tartalmazták a bírói jogorvoslat általános lehetőségét. Az új törvénytervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt. Amennyiben ugyanis a választási folyamat egészére kiterjedően az érintett választópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott kifogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító döntés ellen a fővárosi, megyei, illetve a Legfelsőbb Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Általánossá válik tehát a bírói út, mint a választások tisztaságának, törvényességének végső garanciája. Tisztelt Képviselők! Az alkotmánymódosítás elfogadásával az Önök döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. Az alkotmánymódosítás vitájában a köztársasági elnök megválasztásának különböző módozataira nézve is hangzottak el érvek és ellenérvek. Ez — úgy érzem — lehetővé teszi, hogy a tervezet mellett csak röviden érveljek, előre is felmentést kérve az esetleges ismétlés vádja alól. Néhány alapvető kérdést azonban rögzíteni kívánok.