Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4061 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4062 Összességében a mezőgazdasági bizottság egyetértett abban, hogy az előterjesztett törvényjavaslat elindíthatja a termelőszövetkezetet a valódi tulajdonossá válás útján, de az is megfogalmazódott, hogy mindez a bevezetőbenemlített okok miatt csak korlátolt mértékben tudja elérni a kívánt hatást. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyének, szerepének újraértékelése az alkotmányozással összefüggésben pedig egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotása szükséges. Az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban elsősorban a tulajdonlás körül bontakozott ki élénk vita. Ezzel kapcsolatban kaptak levelet képviselőtársaim az Országos Erdészeti Egyesülettől és szakértői vélemény hangzott el együttes bizottsági ülésen is. írásos módosító indítvány a témával kapcsolatban nem érkezett be, viszont szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a miniszteri expozéban elmondottak szerint az erdőkről szóló 5. §, illetve a földtörvény 14. §-ának visszavonása a vitatott kérdéseket lényegében megoldja. írásos módosító indítvány érkezett viszont Vass Józsefné képviselőtársunktól, amely szerint az országgyűlés az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 9. fejezetét helyezze hatályon kívül 1989. december 31-ével, és alkosson új vadászati törvényt. E témát korábban az országgyűlés agrárszektora is megtárgyalta. Sok véleményt hallottunk időközben az érintettektől, valamint képviselőtársaim is levelet kaptak a Magyar Vadászok Országos Szövetségétől. Többségi vélemény van abban — és ezzel a MAVOSZ is egyetért, hogy valóban új, a mai viszonyokhoz alkalmazkodó vadászati törvényre van szükség, de ennek megalkotását a törvényalkotás szabályainak megfelelően előzze meg széles körű társadalmi vita, és csak ezt követően kerüljön az Országgyűlés elé a törvényalkotás jelenlegi lehetőségeit figyelembe véve. A harmadik megtárgyalt törvényjavaslat a földről szóló, 1986. évi I. törvény módosítása. Szeretném előrebocsátani, hogy ennek a törvénytervezetnek a vitája úgy társadalmi, mint bizottsági üléseken igen éles, szenvedélyes véleményekkel teletűzdelt, néha a mai viszonyaink között megoldhatatlannak tűnő kérdéseket vetett fel. Ennek oka az, hogy a törvényjavaslat elsősorban csak a társadalmi és az átalakulási törvényekkel összefüggő szűkebb körű módosításokat célozta meg, ugyanakkor a viták során ennél sokkal szélesebb körű, a jelenlegi társadalmi-gazdasági feszültségeinket is okozó kérdésekvetődtek fel. Az együttes bizottsági ülés egyetértett abban, hogy a törvénymódosításra szükség van, de a törvényalkotás során kerülni kell az olyan módosításokat, amelyek az új alkotmányozással összefüggésben visszafordíthatatlan hatásokat eredményeznének. Ezért értett egyet az együttes bizottsági ülés a 14. § visszavonásával, amely felfüggeszti az új földtörvényig az állami tulajdonú ingatlanok kezelői jogának tervezett tulajdonjoggá változtatását. Egyetértés volt abban is, hogy a jelenleg beterjesztett földtörvény-módosítás csak a legfontosabb zavaró akadályokelhárítását szolgálja, és csak előkészítése lehet a következő években kimunkálásra kerülő komplex földkódexnek. A törvénytervezethez hat országgyűlési képviselő nyújtott be írásban közel harminc módosító javaslatot, amit az együttes bizottsági ülésen tételesen megtárgyaltunk. Morvay László több országgyűlési képviselő nevében — Czibulka Péter, Juratovics Aladár, Kovács László és Lékai Gusztáv nevében — a hírközlés, energetika, bányászat helyhez kötöttségéből eredő sajátosság figyelembevételét kérte az engedélyezési eljárás során. Kérte a helyreállítás pénzbeni megváltási lehetőségét, valamint a földvédelmi járulék földvisszaadással történő megváltási lehetőségét, amit a törvény előterjesztője elfogadott. Viola Károly két indítványában a szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó tagi gazdaságban hasznosított föld elidegenítése és a föld megváltási árával kapcsolatos javaslataiban szintén megegyezés született a törvény előterjesztői és a képviselő között. Mindkét bizottság támogatta Lakos László javaslatát az elővásárlási jog kiterjesztéséről, és kompromisszumos megoldás született Lakos képviselőtársunk másik javaslatára, hogy mi legyen a feladata a közgyűlésnek a földnek elidegenítésénél. Dr. Tallossy Frigyes képviselőtársunk 12pontban foglalt módosító javaslatot nyújtott be, amit az országgyűlés elnöke eljuttatott az illetékes bizottságok tagjaihoz. Az együttes bizottsági ülésen élénk vita bontakozott ki a javaslatokkal kapcsolatban, de több pontban egyetértés nem született. Tallossy képviselőtársunk javaslatainak egy részét továbbra is fenntartotta és azokat újraszerkesztett formában az országgyűlés elé terjesztette döntéshozatal céljából. Az együttes bizottsági ülésre beterjesztett módosító javaslatokkal kapcsolatban a következő állásfoglalás született. A módosító indítványokat szó szerint nem ismertetem, mivel azt a képviselők a tegnapi nap folyamán megkapták. Az első témakör az állami tulajdonú ingatlanok kezelői jogának méltatlan átruházását kívánja megakadályozni, ami napjaink egyik lényeges feszültségforrása. A javaslatot a törvény előterjesztője nem fogadta el, ugyanakkor mindkét bizottság többségi véleménnyel támogatta a képviselői indítványt. A javaslattal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy az a kezelői jog jelenlegi szabályozásának teljes megváltoztatását feltételezi. A második témakörben a képviselői javaslat a 18. §-t kívánja megváltoztatni, amely szerint ha az állami tulajdonban levő ingatlan kezelői jogát az engedélyező hatóság visszavonja, a kezelőt a kisajátításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell. Ezzel a javaslattal sem a jogi, sem a mezőgazdasági bizottság nem értett egyet. A harmadiktémakörben a képviselő javaslata a 23. §-t kívánja kiegészíteni, amely szerint a tulajdonszerzésnek korlátozását csak törvényben lehet elrendelni. A javaslattal mind a jogi, mind a mezőgazdasági bizottság egyetértett, a törvény előterjesztője nem. A 4—5—6. témakör a föld-megváltás intézményének kiiktatására irányul, amellyel az együttes bizottsági ülés abban értett egyet, hogy A és B variáció kerüljön előterjesztésre. Egyikben az önkormányzat, a másikban a tulajdonos választhat a három lehetőség közül. A mezőgazdasági bizottság nem értett egyet a földmegváltás intézményének megszüntetésével, de támogatja a mezőgazdasági miniszter expozéjában előterjesztett javasla-