Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-60

4997 Az Országgyűlés 60. ülése, 1989. október 18-án, szerdán 4998 tenek a fogalmak. Mit jelent a szervezet, szövetség, mozgalom, és ennek összevontsága, mit jelent a párt? Vagy mit jelentenek a pártok? Mert hiszen a párt fogalma minden pártnál egyformán kell hogy jelentkezzék mint fogalom. Az egyesülési és gyülekezési törvény lehetősége biztosítja, hogy ki hova akar tartozni, és milyen formában akarja a működését megoldani. Jó lett volna, ha az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet vitájánál már a párttörvényt is itt láttuk volna, akkor én erről szóltam. Tehát hol működjenek pártok? Működjenek ott, ahol szükség van rájuk. Döntse el az, aki a pártnak a tagja akar lenni. De kik akarnak a pártoknak, vagy a pártnak a tagjai lenni? Ezt mindenki saját maga egyénileg tudja megmondani, és saját maga tudja eldönteni. Többpártrendszerben élünk, vagy fogunk élni, vagy már megszerveződtek vagy meg fognak szerveződni a pártok, mint ahogy erről már szó is esett több hozzászólásban. Én most szívem szerint azt mondanám, mint az előttem szólók, mert hiszen ezzel bíztak meg, hogy éljenek meg a pártok a saját tagságuknak a díjából. Igen, igen. Mindenki tartsa el magát, minden párt, minden szervezet, szövetség, mozgalom, és így tovább. Állami költségvetési támogatásra ne tartson senki se igényt. Igen, ez így nagyon helyes lenne, és nagyon jó is lenne, hogyha most fel tudnánk ajánlani, hiszen országunk gazdasági helyzete ezt igényelné is, meg is kellene hogy tegyük. De az esélyegyenlőséget mégis biztosítani kell. Biztosítani kell mindenféle formában. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Szocialista Párt megtette az első lépéseket, lemondott sok mindenről, önként. Meg kellene azonban ebben a párttörvényben valamilyen formában határozni — mert ezt a törvényt mégiscsak most fogjuk elfogadni —, hogyha valamilyen támogatásban — tehát költségvetési támogatásban — részesülnek szervezetek, szövetségek, mozgalmak és pártok, akkor annak milyen kritériumai legyenek. Én ebben a törvénytervezetben nem találtam ezt meg. Lehet, hogy én olvastam rosszul. Visszatérve még egy-két mondattal arra, hogy akik az elmúlt időszakban befizették a tagdíjaikat, mondjuk, az MSZMP tagjai, azok most részvényesként hogyan részesülhetnének abból a vagyonból, amely a pártnak a vagyona, és nem állami támogatásból kapta. Hát ez is előfordulhatna bizony. És felmerül az is, hogy a választások alkalmával ki, milyen formában és milyen módon részesüljön — még egyszer mondva — az állami költségvetésből. Ez az, amit én hiányolok, és ez az, amit szeretnék ebben a párttörvényben is látni. Nemcsak én saját magam, hanem a választókörzetem lakosságának több tagja is. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik Kovács László képviselőtársunk, Pest megye 20-as választókörzetének képviselője. KOVÁCS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek képviselőtársaimtól, hogy szóban terjesztek elő módosító javaslatot. Az alternatívák közül a 2. § A változatával értek egyet. A jelenlegi pártpolitikai, valamint szervezeti viszonyok helyzete alapján viszont a 18. § A változata 2. pontjának módosítását javasolom. Nagyon rövid dátumszerű módosítás lesz: tehát a pártok szervezeteit a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetében, az ügyészségeken a törvény hatályba lépésével egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél 1989. december 31-éig, és ezt követi a módosítás, a fegyveres erőknél, a rendőrségen és más munkahelyeken 1990. június 30-ig kell megszüntetni. Tehát én úgy érzem, ahogy Sebők képviselőtársam is említette, nincs szükség a fegyveres erőknél és a rendőrségnél ilyen hosszú időre. Ez idő alatt a pártok viszont meg tudnának egyezni a pártpolitikai tevékenység részletesebb szabályozásáról. Megjegyzem egyébként, hogy az NSZK-ban 1976-ban, illetve 1979-ben hoztak ilyen jellegű törvényt, de az értelmezésével ma is gond van, pedig ott már sokkal régebben működik a többpártrendszerű demokrácia. Én úgy érzem, hogy mivel apáitok sok vonatkozásában a szabályozásokra vonatkozólag, tehát a pártpolitikai tevékenységre, működésre, akár egy választási etikai kódex kialakításában még nem sikerült megegyezni, ezért szükséges az általam tett módosító javaslat. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Márton János képviselőtársunk, országos listán megválasztott képviselő következik szólásra. DR. MÁRTON JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim, úgy is, mint sorstársaim. Most olyan sarkalatos törvényről tárgyalunk, amelyiknek a léte biztosíték arra, hogy valóban demokratikus ország leszünk. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert ahogy itt látom, sokan fiatalabbak 50 évesnél, és nincs saját élményük a többpártrendszerről, amiről ugyanolyan elítélően beszélnek, mint az egypártrendszerről. De azt hiszem, a történelemtanárok is szégyenkezhetnek, hogy ezt az egész nemzedéket úgy tanították, hogy nem tudta meg, demokrácia és többpártrendszer ugyanaz. Ahol demokrácia volt a történelemben, többpártrendszer is volt. És nem él az az alternatíva, hogy demokrácia, többpártrendszer vagy pártnélküliség. A pártnélküliség egyébként sem létezhet, mert az tiltást jelentene az állampolgárok számára abban a vonatkozásban, hogy politikai céljaik megvalósítására szövetkezzenek, pártot alakítsanak vagy bármilyen elnevezésű szervezetet, népfrontot, szakszervezetet, érdekvédelmi szervezetet és még sorolhatnám, hogy hányféle testületet, amit egyébként az egyesületi törvényben ez a Parlament hagyott már jóvá. A pártot úgy is felfoghatjuk, mint egy sajátos elnevezésű egyesületet, és én föltételezem kedves Bódi János képviselőtársamról, hogy ő még véletlenül sem gondolt arra, hogy az egyesületeket se engedélyezzük a lakosságnak. Azt hiszem, éppen ezért nagyon helyes lenne, hogyha minden képviselőtársam, aki nem élt többpártrendszerben, a történelmet és a politika nemzetközi viszonyait kicsit áttekintené, átgondolná, és ha