Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-60

4993 Az Országgyűlés 60. ülése, 1989. október 18-án, szerdán 4994 Más érv is e mellett szól. A jövő évi szabad választások után, a nép felhatalmazása alapján kialakuló új hatalmi viszonyok létrejöttével a nagyobb többséget szerző erős pártok mindenképpen arra fognak törekedni, hogy a most nem érvényesített elképzeléseiket megvalósítsák. Ezért úgy hiszem, hogy ezek a törvények változatlan formában csak az új Parlament létrejöttéig, vagy azután rövid ideig fognak élni, ezért ebben a tudatban fogadhatjuk el egyes részleteivel való egyet nem értésünk esetén is. Az azonban nagyon fontos, hogy ez megtörténjék, mert így biztosíthatjuk a békés átmenet törvényes feltételeit, ami szerintem személyes és pártérdekek felett álló nemzeti ügyünk. Nagyon sok fenntartás és aggály hangzott el a pártokkal kapcsolatosan. Úgy gondolom többpártrendszerben a pártok közvetítésével gyakorolja a nép a hatalmat, és a szabad választáson kialakult erőviszonyok határozzák meg a pártok hatalmi helyzetét. Ez nem önkényes hatalomgyakorlás, hanem választáson alapuló, tehát nem sérti a népfelség elvét, hanem elősegíti az érvényesülését. Ezért tisztelettel azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy a törvények tartalmi részeit megváltoztató javaslataikat vonják vissza. így sem maradunk munka nélkül, a törvényjavaslatok több kérdésben alternatív megoldásokat tartalmaznak, amelyekben a tárgyalások során nem született megegyezés. Ezek közül a munkahelyi pártszervezetek kérdéséről mondom el az álláspontomat, és ezzel egyben a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájába tömörült szakszervezetek tagjaként a liga véleményét is megfogalmazom. Nem tartom helyesnek, ha a pártok a munkahelyeken működnek. Szerepük a munkavállalók érdekvédelmében csak közvetve, az általános politikai döntések útján érvényesül. A munkahelyi érdekvédelem klasszikus szakszervezeti feladat, ami ugyan az elmúlt évtizedekben nem érvényesült, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fog. S ha a politikai pártok valóban nem kívánják a gazdálkodást közvetlenül, helyi szinten befolyásolni, úgy a munkahelyi szervezetek létét indokolatlannak tartom. Meggyőződésem szerint így kerülhető el, hogy a munkahelyek ne legyenek pártpolitikai küzdelmek színterei, ennek kialakulása ugyanis károsan hatna a gazdaságra. A pártok munkahelyi jelenléte szerintem sérti a gazdasági és szakszervezeti érdekeket. A független szakszervezetek nem fogadják el egyetlen párt irányítását sem, s elvük, hogy világnézet és pártállás a munkahelyeken se előnyt, se hátrányt ne jelentsen senkinek. Mindezek alapján magam is — az előttem szólókkal egységesen — azt javaslom, hogy a pártok munkahelyi jelenlétét ne fogadjuk el. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Soron kívüli felszólalásra jelentkezett dr. Karvalits Ferenc, Zala megye l-es választókörzetének képviselője. DR. KARVALITS FERENC: Tisztelt Elnökaszszony, Képviselőtársaim! Ugyan arról volt szó, hogy két vita lesz: általános és részletes, én a részletes vitában szerettem volna hozzászólni, hiszen egy kérdéshez, a beadott módosító indítványhoz szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Azért is csak a részletes vitában, mert ugyan egyetértek Bódi János képviselőtársam sok aggodalmával, kétségével és kritikájával, de tudom azt, hogy nem a Tisztelt Házon, annak döntésén múlik, hogy vajon lesznek-e pártok és milyen pártok lesznek, mert azok társadalmi mozgások termékei. Mi legfeljebb azt szabályozhatjuk, hogy miképpen működhetnek alkotmányos, törvényes keretekben, és a beterjesztett javaslat engem általában kielégít. Hogy mégis módosító indítványt tettem, arra az hatalmazott fel, hogy a törvény 18. §-a rendelkezik arról, hogy a pártok az új szabályozásra felkészüljenek és felkészülhessenek. Ez egy döntő és helyes szabályozás. Azért kezdeményeztem módosítást, mert úgy ítélem meg, hogy a 6. § b) pontjának B változata, annak életbe léptetése, amit maga a bizottság is támogatott, ez is felkészülési időt igényel — annak elfogadása. Erről szól az írásban kiadott javaslatom, ami nem megváltoztatni és módosítani kívánja a beterjesztett törvénytervezetet, csupán egy ponttal kiegészíteni. Ehhez indoklásként, a leírtakon túl, még el szeretném mondani, hogy az elmúlt közel másfél esztendőben az ország demokratikus átalakulásának lehettünk és vagyunk tanúi, ami számos új, sok konfliktust is magában hordozó kérdést vet fel. Ez egy olyan egyedülálló folyamat, amelyben az uralkodó párt ismerte fel a helyzetet és maga is szorgalmazta a hatalom megosztását. De itt az a folyamat is lejátszódik — amit magam is helyeslek —, hogy az átmenet biztosításához nélkülözhetetlen, és magam is támogatom a kormányzat szándékát, hogy a politikai palettán jelentkező valamennyi pártszervezet számára járuljon hozzá az anyagi-tárgyi feltételek megteremtéséhez. Egy folyamatos működés garanciáit, egy későbbi működés garanciáit pedig tartalmazza a tervezet — a jogi garanciáit. Ugyanakkor: ennek a törvénynek az életbe léptetése nem azonos kiinduló helyzetben találja a pártokat. Éppen ezért szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy az elmúlt időszakban a párt működésének, anyagi garanciáinak megteremtéséhez a kezelésében lévő helyiségek egy részét bérbeadta, azzal gazdálkodási tevékenységet folytatott. Ezek olyan érvényes bérleti szerződések, amelyek felmondására általában 6 hónapnyi határidőt állapítanak meg. Módosítási indítványom nélkül az azonnali hatályba léptetés tehát nemcsak a tulajdon kezelőjét érintené érzékenyen és állítaná megoldhatatlan helyzet elé, hanem mindazokat, akik a szerződés másik oldalán vannak, akik az MSZMP-vel annak idején szerződést kötöttek. Nem vagyok sem a tisztázatlan vagyon átmentője, sem a kezelői joggal való gazdálkodás megőrzésének szószólója, magam is a gazdálkodás mindenkire érvényes, törvényes rendelkezésének, alkalmazásának pártján állok. Úgy érzem, hogy a törvény minden más esetben figyelembe veszi a helyzetet, lojális, tehát ad felkészülési időt az átállásra, semmi nem indokolja azt, hogy ezt a lojalitást ebben a kérdésben ne adja meg.