Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-60

4989 Az Országgyűlés 60. ülése, 1989. október 18-án, szerdán 4990 Nekem tetszett ez a megfogalmazás, szívemből szólt. Természetesen minden oldalon van taktika is. Hangsúlyozom és ezt vasárnap írtam, azóta bebizonyosodott, hogy van taktika. De miért természetesen, hogy van taktika? Kérem ne taktikázzunk addig, amíg egyszer csak politikai vákuum keletkezik. A történelemben volt már rá példa, hogy ekkor léptek föl a politikai kalandorok. Old községben kihelyezett tanácsülésen elmondta nekem az egyik idős tanácstag: itt akármilyen pártok lesznek, az országot nem hiszem, hogy kihúzzák a bajból, csak veszekednek, vitáznak és egyik nyugati barátja véleménye szerint itt csak dolgozgatnak egyelőre a nyolc óra alatt — én teszem hozzá, hogy természetesen tisztelet a kivételnek, hiszen nagyon sokat dolgoznak némelyek. És ha már a munkánál vagyunk. A munkahelyemen, cementgyári dolgozók körében, a lakóhelyemen, de sok helyen amerre járok a választókörzetemben igen szemrehányó hangok fogadnak. Véleményük szerint sokkal többet kellene foglalkozni már a termelő munkával, a gazdasággal és ne politizáljanak már ott fönt a mi terhünkre. így ítélik meg. (Taps.) Tehát úgy tűnik, hogy van fővárosi politika is és van vidéki külön. Az emberek jogosan mondják, hogy ne az ő bőrükre egyezkedjenek úgy, hogy abból nekik viszont egyelőre csak a negatívumok jutnak. Elvárják, hogy a népet nem lehet és nem szabad már leckéztetni tovább. Ez egyébként elhangzott Pécsváradon neves politikusunktól is az elmúlt évben, ha jól emlékszem. Én elfogadom a többpártrendszert. Amit ebben a javaslatban viszont határozottan elutasítok, az a következő, alternatívaként benne van a törvényjavaslatban is. Nem helyeslem a munkahelyeken való pártok létrehozását, se ilyen megszorítással, se olyannal. Mert előbb — esetenként ugye már a történelemben is így volt — csak egy szék kell, aztán több, majd terem, aztán megint apparátus, eszközök és szép lassan ez így megy tovább. Mindenfele szervezet, csoport, osztály, párt előbb vagy utóbb kitermeli a saját vezető egzisztenciális kis kedveltjeit, vagy már esetleg meg is van, mint arra az elején már utaltam. És akkor megint ott vagyunk, ahol voltunk. Azt mondta nekem egy idős többféle rendszert is megélt bácsi: „Dolgozni fiamakkor is kellett, ezután is kell, legfeljebb lehet, hogy több párttitkárunk lesz." (Derültség.) A másik, amit én ellenzék és ebben van a javaslatom, miszerint a költségvetésből való bármilyen támogatása a pártoknak. Én ugyan kaptam erre bírálatokat és megjegyzéseket is, egyelőre kitartok a véleményem mellett. Még azt is megkaptam, hogy így esetleg megakadályozom a többpártrendszer működését is, ha netalán az Országgyűlés ezt elfogadná. Én akkor is azt mondom, hogy Magyarországot jelen pillanatban még nem szabad összehasonlítani egyik nyugati országgal sem, amelyekben most többpártrendszer van. Teljesen más a történelmük, más az indíttatásuk, más nép és más a jellegük is. Én azt mondom, ha Magyarországon a vállalatoktól, gazdálkodó szervezetektől a támogatásokat megvontuk, egyébként jogosan, akkor a politikai pártok se kapjanak támogatást — mégpediglen azok sem, akik esetleg gyengén működnek — semmilyen százalékos arányban. (Taps.) Ezt éppen abból eredően mondom, mivel a körzetemben igen-igen sokan nem tartoznak egyik párthoz sem — kihangsúlyozom vidéki képviselő vagyok. Nem tartoznak, lehet, hogy nem is akarnak. Ha bemennek a nagy költségvetésbe kis forintjaik — valahogy ugye becsurog, van ilyen — akkor végülis dotálják közvetett úton a pártok működését. En azt javaslom, hogy a pártok gazdálkodjanak, tanulják meg azt is. Tisztelt Országgyűlés! Hát legyen többpártrendszer. De ebből sokára lesz még a bérből és fizetésből élőknek több kenyér. Ha viszont többpártrendszer van, az én véleményem szerint nincs szükség más olyan általános szervezetekre, akiket nem lehet megfogni, sem felelősségre vonni. Elnézést, de ezt kell hogy mondassa velem a történelem alapján a Hazafias Népfront működése is. Nincs szükség erre a testületre. Véleményem szerint nincs szükség a szakszervezetre sem ebben a formában, legalábbis a régi metodika szerint. (Taps.) Mert az érdekvédelem mindig is látszatvédelem volt, helyenként most is az, igazán tisztelet a kivételnek. (Derültség.) Én nagyon jól tudom, hogy nyaralni mindig az ment, aki megtehette. A dolgozó, az egyszerű kétkezi munkás pedig ki volt rekesztve, három-négyévenként mehetett nyaralni, más vezető tisztségviselők pedig minden évben nyaralni voltak. Ha már meg kell fogni a magyar forintot, hát ne apparátusokat termeljünk ki. Az elmúlt évtizedeknek nyilván vannak eredményei és értékei is. Az én választókörzetemben viszont sajnos igencsak kihalóban van több falu. Mert a magyar forint a nagy kosárból lefelé bizony több szűrőn megakadt — például a megyei tanácsokon is. Én a helyi önkormányzati rendszert javaslom. Ezért mondtam, lehet, hogy a pártok működését előbb is kellett volna tárgyalni, mert ha már népakaratról beszél itt a törvényjavaslat, akkor legyen helyi önkormányzat és helyi népakarat. Ez esetben nincs szükség egyáltalán a megyei tanácsokra sem. (Taps.) Nálunk most még van ugyan néhány önző, egoista, az új szervezetek, platformok vezetőinek kikiáltott személyek akik mindenáron be akarják írni a magyar történelembe a nevüket, de nagyon remélem, hogy ez majd szép lassan leforr, letisztul. Jelenleg most forr a murci, no de amíg a murci forr, égő gyertyával szabad csak lemenni a pincébe. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Mezey Károly képviselőtársunk fölszólalása következik Szabolcs-Szatmár megye 18. választókörzetéből. DR. MEZEY KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Rövid felszólalásomban a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat egyetlen §-ával szeretnék foglalkozni. Ez a 2-es §, melynek a) és b) variációja révén döntenünk kell arról, hogy működjenek-e pártszervezetek a munkahelyeken vagy se. Amikor az Országgyűlés 10 hónappal ezelőtt megalkotta az egyesülési törvényt, elvileg eldöntötte, hogy Magyarországon többpártrendszer lesz. Nem véletlen, hogy az emberi jogokról rendelkező új törvényeink