Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-60

4963 Az Országgyűlés 60. ülése, 1989. október 18-án, szerdán 4964 A határozathozatal során természetesen először a törvényjavaslatnak a módosító javaslatokkal érintett ré­szeiről kell döntenünk. A törvényjavaslat vitáját és a bizottsági ülések vitáját követően összesen 94 olyan módosító javaslat van, amelynek sorsáról döntenünk kell. A módosító javaslatokkal kapcsolatban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását a tegnap reggel kiosztott 282-es számú jelentés és a ma reggel kiosztott 293-as számú jelentés tartalmazza. A határozathozatal rendjét illetően javaslom, hogy az Alkotmány szakaszai és bekezdései számozásának sorrendjében tárgyaljuk a javaslatokat, függetlenül at­tól, hogy az azokról kialakított bizottsági állásfoglalás melyik jelentésben szerepel. A határozathozatal megkezdése előtt még egy dolgot szükségesnek tartok megjegyezni, ez pedig a követke­ző: az egyes javaslatokra vonatkozó határozathozatal során utalni fogoka javaslattevőkre, továbbá arra, hogy a módosító javaslat az Alkotmány hányas számú szaka­szára és bekezdésére vonatkozik. De úgy gondolom, végeláthatatlan folyamattá válna a szavazás, ha minden alkalommal szó szerint idézném a módosító javaslat szövegét. Meg fogom ezt tenni akkor, ha olyan javaslat­ról van szó, amelynek elfogadását a bizottság nem java­solja, vagy megteszem a szöveg szerinti utalást akkor, ha úgy látom, hogy képviselőtársaim jelzik, tisztázat­lan melyik szakaszról van szó. És megteszem ezt akkor is, ha olyan módosító javaslatról van szó, amely a ma reggel kiosztott bizottsági jelentésben szerepel, tekin­tettel arra, hogy nem biztos, minden képviselőtársunk­nak sikerült ezt alaposan áttanulmányoznia. Természe­tesen a határozathozatalnak ez a módja csak akkor lehet eredményes, ha minden képviselőtársam előtt ott van a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 282-es és 293-as számú jelentése. Ez a két jelentés valamennyi módosító javaslatot tartalmazza, azokat is, amelyek a tegnapi 290-es számúban szerepeltek. Tehát az hatályát vesztette, azzal nem kell foglalkozni. Hajói látom, Varga Lajos Pest megyei képviselő szót kért? Nem. Dr. Tallóssy Frigyes kért szót? Igen. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egy apróságra fel kell hívjam a szíves figyelmüket. Mielőtt itt a szavazást megkezdjük, egy dolgot el kelle­ne dönteni, a Szabad Demokraták Szövetsége által be­nyújtott petíciónak az ügyét. Ez a kettő úgy összekap­csolódik, hogy egymástól nem lehet elválasztani. Ezért tisztelettel felhívnám az önök figyelmét, hogy ezt a mostani döntésnél feltétlenül vegyék figyelembe. Tudniillik, ha ma az Országgyűlés az alkotmánymódo­sítást abban a formában fogadja el, ahogy azt a Kor­mány előterjesztette, és kiírják a köztársasági elnökvá­lasztást, abban az esetben a Szabad Demokraták petíciója értelmét veszti. Ebben az esetben joggal élhet bárki alkotmányos panasszal ellene, hogy közel 200 ezer szavazónak az aláírását nem vették tekintetbe. Ab­ban az esetben viszont, hogyha a Szabad Demokraták kezdeményezését komolyan kell vennünk, — márpedig az az érzésem, hogy ezt komolyan kell vennünk —, el kell halasztani a köztársasági elnök választását. Amennyiben ebben a kérdésben nem döntünk, úgy ér­zem, hogy mindenképpen zavarba kerülünk és később ez súlyos alkotmányjogi problémákhoz vezethet. Tisz­telettel kérem ennek a megfontolását. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves képviselőtár­saim . .. Varga Lajos kér szót. VARGA LAJOS: Elnézést kérek. Azért kértem most szót, mert ezzel összefüggésben akartam én is mondani valamit. Tulajdonképpen én azért vonom kétségbe en­nek az aláírásgyűjtésnek tisztességét — mindegy, hogy hogy mondom —, mert azt nem mondták el ezeknek az aláíróknak, hogyha most nem választanak népszava­zással, akkor ezután már nem lesz lehetőségük népsza­vazással választani. Ez pedig egy nagyon lényeges kér­dés. Ezért mondom azt, hogy igenis most lehessen népszavazással választani köztársasági elnököt. Köszö­nöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Dr. Mándity Marin nevét látom a moni­toromon. DR. MÁNDITY MARIN: Tisztelt Országgyűlés! Lehet, hogy rosszkor nyomtam meg a gombot, de teljesen bizonytalan vagyok, és azért kértem szót. Tud­niillik tegnap egy javaslatot tettem a nemzetiségekkel kapcsolatban, a nemzetiségi § megváltoztatásával kap­csolatban. Engem a miniszter úr válasza nem elégít ki. Én a javaslatom fenntartom. Kértem tegnap is a tisztelt képviselőtársaimat, illetve mondtam azt, hogy bízom a képviselőtársaimban, mert tudom azt, hogy a nemzeti­ségi kérdést nemcsak hazai szempontból nézik, hanem nemzetközi szempontból is. Kérem, hogy szavazzuk meg az általam feltett javaslatot, nemcsak a magyaror­szági nemzetiségek érdekében, hanem az egész ma­gyarság érdekében. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Kulcsár Kálmán minisztert illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés hozott olyan határozatot és figyel­meztette is erre az igen tisztelt képviselőket, hogy a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság csak az írásban benyújtott törvénymódosító javaslatokkal foglalkozhat. Ez a jogi bizottság ülésén is elhangzott, itt is teljesen világos volt. Nem foglalkozhatott tehát a bizottság a szövegszerűen nem benyújtott javaslatokkal. Ügyrend szerint is így van ez. Már huzamosabb ideje kéri az Or­szággyűlés vezetése a képviselő urakat és hölgyeket, hogy írásban szíveskedjenek beadni a javaslatokat. (Taps.) ELNÖK: Dr. Berdár Béla kér szót. DR. BERDÁR BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Tallóssy Frigyes képviselőtársammal ellentétben nem látok ellentmondást a szabad demokraták javaslata és a mi döntési lehetőségünk között. Én azt javaslom, hogy igenis döntsünk most, fogadjuk el ezt az alkotmánymó­dosítást, mert ebben az esetben a nép fog dönteni. Kiír-

Next

/
Thumbnails
Contents