Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4947 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4948 het be. Ez nem egyszerűen a párt és a közhatalom szétválasztását mondja ki, hanem azt a kötelezettséget is, hogy minden tisztségnél és a közhivataloknál már a jogalkotó munka során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott tisztség vagy közhivatal betöltése esetén szükséges-e a párttagság vagy a párt tisztségviselésének tilalma. A 7. § (1) bekezdése szabályozza a magyar jogrendszer és a nemzetközi jog kapcsolatát. E szövegrészt tartalmában úgy fogalmaznám: a Magyar Köztársaság elfogadja és alkalmazza a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Szövegszerűen a kettő szinte ugyanazt jelenti, de javaslatom figyelemmel van arra, hogy a Magyar Köztársaság független állam és saját döntése alapján részt vesz a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályainak kidolgozásában és szuverén döntésként fogadja azt el. A jelenlegi szöveg azt a látszatot kelti, mintha a Magyar Köztársaság minden feltétel nélkül vetné magát alá a nemzetközi jog szabályainak. A 9. § (2) bekezdése rendelkezik a versenysemlegesség, a vállalkozás és a verseny szabadságáról, de nem rendelkezik arról, hogy milyen érdekek alapján és kik korlátozhatják ezt. Javaslatom a megfogalmazásra: a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, a verseny szabadságát, amelyet az Alkotmány vagy alkotmányos törvény korlátozhat. Úgy gondolom, így valóságos garanciát építünk be, hogy nem minden jogalkotónak, hanem csak az Országgyűlésnek van lehetősége a vállalkozás és a verseny korlátozására. A korlátozás ugyanis biztosan nem kerülhető el, mert ezt a fejlett piaccal rendelkező államok is megteszik. Nem mindegy azonban, hogy ki korlátozhat, hiszen a jelenlegi szabályozás fó gondja éppen az, hogy esetenként még jogszabálynak sem minősíthető eszközökkel kötik gúzsba a gazdasági élet szereplőit. A 61. § (2) bekezdésének szövegéből a politikai célt szolgáló részt javaslom elhagyni. A jelenlegi szöveg ugyanis azt a látszatot kelti, mintha nem politikai célból létre lehetne hozni fegyveres szervezetet az egyesületijog alapján. Úgy gondolom, annak idején az egyesületi jog alapján nagyon egyértelműen tisztáztuk ezt, de mivel ez most bekerült az Alkotmány szövegébe, mint magasabb szintű jogszabály, esetleg olyan spekulációra adhat lehetőséget, hogy ma kikerülhető ez a korábban elfogadott törvényünk. A 61. § (1) bekezdésében szintén javaslom a politikai okból megfogalmazás helyett a politikai meggyőződés miatti szövegmódosítást. Az itt megfogalmazott szabály helyes értelmét úgy látom, hogy a Magyar Köztársaság ezen a téren is biztosítja a politikai meggyőződés szabadságát, de nem biztos, hogy az üldözött személy nézetével azonosulni tud. Nem azt védi tehát az Alkotmány ezen szakasza, ami az üldözött nézete, hanem azt a jogot, hogy bárki szabadon választhatja meg meggyőződését. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Most sorra következik dr. Péterfy Réka Budapest, 58-as választókörzetből. Dr. PÉTERFY RÉKA: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy igen rövid hozzászólás erejéig kifejezzem kételyemet és aggodalmamat azzal kapcsolatban, amit előbb Tajlóssy képviselőtársam olyan ékesszólóan előadott. Tulajdonképpen föl is szólított — bár ismeretlenül — engem, hogy mondjam el véleményemet, amennyiben ellentétes, és ezt meg is teszem, bár ez a vélemény terjesen a sajátom, és nem hiszem, hogy egyezik akár az SZDSZ, akár az MSZMP kerekasztali véleményével. Nem is tudom, az ő álláspontjuk mi volt ebben. Kétségtelen az, hogy a legszimpatikusabb megoldás az lenne, ha a nép közvetlenül maga választaná meg a köztársasági elnököt. Teszi is ezt — mondjuk Franciaországban, Amerikában, ahol már körülbelül kétszáz éve gyakorolják a jogállamiság kialakulásától kezdve azt, amihez mi most fogunk hozzákezdeni. Náluk a politikai viszonyok és a politikai kultúra magasabb szinten áll, mint nálunk és remélem, hogy a későbbiekben nálunk is így lehet. Most azonban úgy vélem, ha a nép választja meg a Parlamentet, és a köztársasági elnököt is közvetlen módon, akkor egy kétpólusú hatalom jön létre, és a kétpólusú hatalomnál olyan politikai patthelyzetben, amikor a köztársasági elnök azt gondolja és azt mondja: engem a nép választott és a nép érdekében lépek fel; feloszlathatja a Parlamentet és egy diktatórikusabb és Parlament nélküli kormányzási formára térhetne át abban az ismeretben, hogy ő a hadsereg főparancsnoka is. Az én számomra sokkal megnyugtatóbb lenne az eredeti megoldás, tehát az, ha a nép által választott országgyűlési képviselők választanák meg a köztársaság elnökét. Kérem önöket, ezt is fontolják meg, mielőtt döntenének. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Lékai Gusztáv Hajdú-Bihar megye 13. számú választókerületéből szólal fel. LÉKAI GUSZTÁV: Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! A zajból ítélve úgy érzékelem, hogy nem várták, hogy megszólalok, engedjenek meg nekem két percet és meg is ígérem, hogy nem a Kereszty—Lékaiféle módosító indítványunkhoz fogok szöveganyagot fűzni. Ellenkezőleg. Az előkészítő tárgyalásokon részt vett a Nemzeti Kerekasztal igen tisztelt valamennyi képviselője és ez nagy segítséget nyújtott nekünk. Egyik képviselője, nevesítetten Antall úr, úgy érvelt, hogy uraim, ha egy hatalmon lévő párt tárgyalásokba bocsátkozik, akkor emögött valaminek lennie kell, ezt Önöknek érzékelniük kell. Ebből a hasonlatból kölcsönözve szeretném Önöknek elmondani, hogyha egy eredeti foglalkozását tekintve mérnök alkotmányozási feladatra vállalkozik — majd eldől, hogy milyen sikerrel —, akkor amögött valaminek lennie kell. Nevesítetten, annak kell lennie, amiről Kereszty Csaba barátom szólt. Én azt gondolom, a jövőben mindenképpen el kellene kerülni azt a gyakorlatot, hogy a politikai érdekegyeztetések — és ezt szeretném aláhúzni — szöveghűséget is takarjanak maguk mögött. Tehát amit én is hangsúlyoznék: csak elvbéli megállapodásokra kellene korlátozódni ezeknek a megbeszéléseknek, ha ezt a résztvevő felek egyébként elfogadják. Én nem vitatom a hozzáértésüket, de mindenképpen az eredménye ezeknek az előterjesztéseknek olyanfajta lesz, ami most furcsa módon ilyenné vált,