Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-59
4949 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4950 hogy az előterjesztett szöveganyag gyakorlatilag, ahogy szintén megfogalmazódott másutt, szitává lett lőve. Végezetül két javaslatom van. Illetve az egyik kérdés — mind a kettő talán javaslat. Az előterjesztés indoklásában igen tisztelt miniszter úr aláírásával az utolsó oldalon, az 52. oldalon a következő szöveganyag szerepel, de nevesítetten szerepel másutt is. Idézem: „Belpolitikai helyzetünk ingatagsága és az egyes állami intézmények, így többek között az Országgyűlés — kiemelve — iránti bizalomhiánya miatt azonban" stb., stb. Ez a kitétel másutt is megismétlődik. Én azt javaslom, hogy a törvényjavaslat indoklásából vagy ez a rész maradjon ki, vagy amennyiben erre az indoklásra szükség van — ennek a bizalomnak a hiányát én nem vitatom —, akkor nevesítetten szerepeljen benne még a Kormány is. Végezetül a második javaslatom ebben a furcsa szituációban: igen tisztelt miniszter úr szokatlanul visszafogott expozéjában az a szituáció fogalmazódott meg, hogy itt a Kormány az én megítélésem szerint az átjátszó, vagy az átadó — nem tudom a postások hogy szokták ezt mondani — a ,,postás" szerepét töltötte be. Úgyis mondhatnám a dolgot, hogy kitől és mitől tudta meg a Kormány a Nemzeti Kerekasztalon kötött megállapodásokat, miután Pozsgay Imrének én úgy tudom, hogy nem a Kormány, hanem a párt adta a felhatalmazást a kerekasztal tárgyalások vezetésére. E kérdés megvilágítása azért érdekes, mert a módosító indítványok egyikéről mint erről szó esett, a vitában derült ki, hogy ez egy kemény és húsbavágó kérdés. Mindezekre, tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy a válaszában térjen ki. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: A monitoromon dr. Raffày Ernő, Csongrád megye 5. számú választókerületéből felszólalni kívánó képviselőtársunk neve áll. Kérdem, tévedés ez, vagy szólni kíván? RAFFAI ERNŐ: Szólni kívánok. ELNÖK: Öné a szó. Dr. RAFFAY ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Két percre kérem a türelmüket. Két kérdéshez szeretnék hozzászólni, az egyik elhangzott, a másikat én fogom előhozni. Az első és számunkra kisebb jelentőségű; ha jól tudom, nemzetiségi képviselőtársunk volt az, aki előterjesztette a Magyarországon élő nemzeti, etnikai kisebbségekbizonyosproblémáit. Nem részletezem, emlékeznek rá, hogy miket. Nagyon kérem Önöket tisztelettel, hogy fogadjuk el ezeket a kéréseket. Tudniillik szörnyen fel vagyunk háborodva, jogosan, amikor például a romániai kommunista diktatúrában a magyar neveket, a városneveket, személyneveket rosszul írják, illetve románul írják. Mi ne tegyük ugyanezt, hiszen a magyarországi nemzetiségeknek, bármilyen hihetetlen ez a mai magyar nagy demokráciában, ezek a sérelmek ugyanolyan sérelmek, mint a mi véreinknek a határ másik oldalán. Ez volt az egyik tiszteletteljes javaslatom. A másik már kicsit nagyobb horderejű, illetve sokkal nagyobb horderejű. Még egy mondat a javaslat előtt: én úgy gondolom, hogy egy nemzet a maga érdekeit nem tudja, nem tudhatja, bizonyos helyzetekben képtelen a pontos, precíz kifejtésére abban az esetben, ha a területén idegen csapatok állomásoznak. Felvetem Önök előtt, és egyben indítványozom, kerüljön be a Magyar Köztársaság leendő Alkotmányába, hogy a Magyar Köztársaság területén idegen hadseregek, illetve idegen, külföldi politikai tanácsadók nem tartózkodhatnak. Én jól tudom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek, amit most mondtam, nagyon komoly nemzetközi összefüggései is vannak, nemzetközi érdekek és azon belül magyar érdekek is. Én mégis úgy gondolom, hogy egy Alkotmány — amint látják ezt a sokórás vitát — nagyon nagy horderejű; szinte új Alkotmányunk keletkezik. Egy Alkotmánynak tartalmaznia kell a nemzet államiságának, a függetlenségének az alapvető kérdését, azt, amit most elmondtam. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitában többen nem kívánnak felszólalni. Ezért a részletes vitát lezárom. A törvényjavaslatot beterjesztő miniszter a bizottság jelentését, a vitában pedig jónéhány képviselőtársunk a törvényjavaslatot módosító javaslatokat nyújtott be. Ezeket a módosító javaslatokat véleményezésre kiadom a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságnak. A bizottság még ma, közvetlenül ezen ülésünk befejezte után tartson ülést, állásfoglalásáról készítsen írásos jelentést, azt nyújtsa be, és holnap reggel kerüljön ez képviselőtársaim között szétosztásra. Kérem a módosító javaslatot benyújtó képviselőket, valamint az igazságügyi minisztert, vegyenek részt a bizottság főemelet 37—38-ban tartandó ülésén, így a mai ülés-napi munkánkat elvégeztük. Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy közel száz módosító javaslatról kell majd holnap szavaznunk, ha nem többről, kérem ezért készüljenek fel alaposan a holnapi döntésre, állásfoglalásra. Bejelentem, hogy az agrár szektor holnap reggel 8 órakor a főemelet 64. számú teremben tart ülést. Kérem, most pedig hallgassuk meg Hámori Csaba képviselőtársunkat. HÁMORI CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel bejelentem, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési csoportja tegnap délután megalakult. A csoport nyitott, várjuk képviselőtársaink jelentkezését. Számítunk minden képviselőtársunk részvételére, mindazokéra, akik elfogadják a Magyar Szocialista Párt céljait. Természetesen nem számítunk azokra, akik nem tudták elhagyni korábbi államszocialista fölfogásukat. Bízom benne, hogy az új párt új országgyűlési csoportja új szellemben fog dolgozni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapi munkánkat elvégeztük. Az ülésnapot bezárom. Jó pihenést kívánok mindenkinek. (16.30 h)
