Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4889 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4890 gosultsága, mert egy eleve kiesett. További kettőt pedig megtárgyal a Parlament. Itt is „kilóg a lóláb", hogy csak az utolsóról van szó. írjunk ki népszavazást erre a választásra? Igen. De ne taktikázzunk ilyen tisztesség­telenül! Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Köszönöm Király Zoltán felszólalását. Megkérdezem a miniszter urat, most kíván-e szólni, mert vannak még további jelentkezők? dr. KULCSÁR KÁLMÁN: Ha még van jelentkező, akkor utánuk. ELNÖK: A továbbiakban esetleg újabb kérdések merülhetnek fel. Jelentkezett Szentágothai János kép­viselőtársunk. Átadom a szót. SZENTÁGOTHAI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Én nagyjából ugyanúgy tettem volna fel a kérdést, mint ahogy Király Zoltán előttem félszólaló képviselőtár­sam, talán kicsit finomabban fejeztem volna ki maga­mat, de a gondolat lényegében ugyanaz. Ezt a csomagtervet nem tartom megengedhetőnek. Vettem azt a fáradságot, hogy körülbelül 10 egyszerű, tisztességes, becsületes munkásembert megkérdeztem — igyekeztem tudományos emberként megtenni, mert valamit értek a mintavételhez, hiszen ez alapvető felté­tele a statisztikának —, hogy mit írt alá. Nyolc azt mondta, hogy a munkásőrség feloszlatását és még egy említette a pártvagyon kérdését. De egyik sem említet­te a másik két ügyet. Ilyen típusú csomagterv a körül­mények között nem hiszem, hogy befolyásolhatja a parlament munkáját. ELNÖK: Köszönöm szépen. Devcsics Miklós je­lentkezett felszólalásra, átadom a szót. DEVCSICS MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Ami­kor készültünk a mai ülésre, bizonyára többen találkoz­tunk részben az MSZMP, részben a Demokrata Fó­rum, a Kisgazdapárt és más szervezetek képviselőivel. Mindannyian arról igyekeztek minket meggyőzni, hogy szavazzuk meg a sarkalatos törvényeket, mert az ország jövője, a demokrácia kibontakozása szempont­jából ez nagyon fontos kérdés. Mindannyian azt kér­ték, hogy tegyük félre a vitáinkat és nézzünk előre: ho­gyan tudunk a jelenlegi helyzetből előrelépni. Volt ennek az előkészítő vitának egy nagyon fontos eleme, az, hogy ezek a törvények együtt képviselnek egy egy­séget, az aláíró pártok így és ezért írták alá. Most azt tapasztalom, hogy bizonyos erők a megállapodás egyes elemeit, annak korrektségét kétségbe vonják. Ha az Országgyűlés elfogadja, hogy a törvényja­vaslatok egyik részét tárgyaljuk, a másik részét nem, akkor mi magunk is felborítjuk a megegyezés csomagtervét. Azt hiszem, így előrehaladás és ki­bontakozás nem lesz. Az Országgyűlés előtt tehát az a kérdés áll jelenleg szerintem — ezt nagyon fontos ügyrendi kérdésnek tartom: vagy tartjuk magunkat a megállapodáshoz és mindegyiket tárgyaljuk, vagy nem tudjuk egyiket sem. Én az előzőt támogatom. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: dr. Ballá Éva újra kér szót. Átadom. DR. BALLÁ ÉVA: Tisztelt Országgyűlés! Szeret­ném visszautasítani Király Zoltán megalapozatlan vád­jait. (Derültség a teremben.) Aki járt az utcákon és ta­lálkozott az aláírásgyűjtőkkel, az láthatta, hogy a plakátokon mind a négy kérdés szerepel (felmutatja), azon kívül az aláírásgyűjtő lapok tetején mind a négy kérdés egyértelműen, külön-külön szerepel. Szerintem a lakosság, az állampolgárok kiskorúnak tartása az a feltételezés, hogy nem olvassák el, amit aláírnak. Ez az állampolgárok lebecsülését jelenti. Ezt is jelzi, hogy amióta elindult a rágalomhadjárat, azóta megsokszoro­zódott az aláírók száma. Tudok más tapasztalatokról is beszélni, amikor az állampolgárok elmondják, hogy értik miért kellene népszavazást kiírni abban, hogy a köztársasági elnök­választásra mikor kerüljön sor. Nagyon sok egyszerű embertől hallottam erre magyarázatot, hogy ezt tuda­tosan írta alá. A másik, amit el szeretnék mondani, hogy ez meny­nyire nem törvénytelen vagy jogszerűtlen. Ha úgy tet­ték volna fel a kérdést, hogy e négy kérdésre majd együttesen csak igennel vagy nemmel lehet felelni, az valóban nem lenne jogszerű. De itt csak a népszavazás tényéről döntöttek. A népszavazáson mindegyikre külön-külön lehet majd szavazni igennel vagy nemmel. És valószínű, hogy ebben nem is egységesek a népsza­vazáskérők. Lehet, hogy egyik ilyen meggondolásból, a másik olyan meggondolásból kért népszavazást. És a jogszabályokban én nem találok semmi kivetnivalót az egész eljárásban, de kíváncsi vagyok én is Kulcsár mi­niszter úr válaszára. ELNÖK: Köszönöm. Újra Király Zoltán kér szót? KIRÁLY ZOLTÁN: Csak annyit tisztelt Ballá Éva, én nem kívánom visszautasítani a visszautasítást, mert ez értelmetlen lenne. Én a magam tapasztalatait mond­tam el, és mások tapasztalatait is közreadtam ezáltal, akikkel beszéltem. S konkrét tapasztalatokról beszé­lek. Én például ott nem láttam a kezében plakátot an­nak, aki ideadta nekem az ívet azzal, hogy autogram­mot kér tőlem. Aztán kiderült, hogy ehhez az auto­grammhoz személyi számot is mellékelni kell. Ezzel jöttek, és mondhatnám tovább, csak e kettővel. Az alul­járóban én nem láttam olyan plakátot, hogy mind a négy kérdés rajta lett volna. Csak azt a szlogent hallot­tam — rikkancsokat megszégyenítő harsánysággal —, hogy ,,ki a munkásőrséggel, ki a kommunistákkal a munkahelyekről!" Rendben van, de ne ez a kettő le­gyen, merthogy itt négyet kérdeznek. Én — mondom — a tapasztalataimat és mégy egyszer szeretném hang­súlyozni, nem az SZDSZ egészét vonom kétségbe ez­zel, hanem a szélsőségeseit. Az ő aknamunkájuk ez, nem az enyém. Ők járatják le magukat és ők csapják be és nézik hülyének az állampolgárt. Az állampolgár rá fog jönni arra, hogy be akarják csapni. (Taps.) Nem mi járatjuk le, magukat járatják le ezzel. Én pontosan azt féltem, ami az SZDSZ-ben benne van: az értéket. A szélsőségesek járatják le önnön szervezetüket és még egy dolgot hadd mondjak mindehhez: valamit szeret-

Next

/
Thumbnails
Contents