Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4891 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4892 nék tisztázni, miután személyemben is sért egy-két dolog itt az újságban. Én nem csókoltam kezet Kádár Jánosnak, de nem hunyászkodom meg az SZDSZ szélsőségesei előtt sem. Szeretném ezt tudomásukra hozni itt is. Köszönöm a figyelmüket (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Még Roszik Gábor jelentkezett. Azt javaslom, utána ezt az ügyrendi vitát zárjuk le és hallgassuk meg a minisztert. Most átadom a szót Roszik Gábor képviselőnek. ROSZIK GÁBOR: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Én nem kívánok állást foglalni az aláírásgyűjtésekkel kapcsolatban a tisztesség kérdésével, de véleményem szerint nem dönthetjük el azt, hogy a 200 ezer aláíróból 140 vagy 150 ezer elolvasta-e vagy nem olvasta el az ívet, és nem feltételezhetjük, hogy nem tudták, hogy mit írnak alá. Szerintem az aláírás gyűjtése miatt nem mehetünk el ilyen egyszerűen e fölött a kérdés fölött. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek után átadom a szót dr. Kulcsár Kálmán miniszternek. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A fölvetett kérdés elbírálása meglehetősen bonyolult, s a bonyolultságát külön jelzi az, hogy én magamnak nem volt módomban látni ilyen gyűjtőívet, tehát nem tudom pontosan, hogy a kérdéseket hogyan tették föl. Önmagában a törvény nem tiltja, hogy több kérdést föltegyek az állampolgárnak, de hadd utaljak a törvény „szellemére". Feltehetően az lenne a helyes eljárás — valószínűleg ebben az esetben is — ha több kérdés tétetik fel, akkor minden kérdésre külön válaszlehetőséget kell biztosítani. Ha az íven fölsorolták a négy kérdést és mindegyikre egy választ adtak külön-külön, tehát összesen négy válasz szerepel az íven, akkor azt gondolom, hogy pusztán az összegyűjtés módszere ellen senki sem emelhet kifogást. Ha azonban a négy kérdésre összesen egy választ adtak, akkor a válaszok értéke kétségessé válhat a törvény szelleméből következően és a logika alapján, ismétlem hiszen betű szerinti rendelkezés ezzel kapcsolatban a törvényben nincs. A törvényt értelmezni kell, a helyzet ugyanis nem megnyugtató, hiszen ebben az esetben joggal és alappal feltételezhető az, hogy az állampolgár egy kívánsága vagy követelése érdekében aláírt három másikat is. Mindenekelőtt meg kell győződni arról, hogy hogyan tétettek föl ezek a kérdések és azután dönthet az illetékes szerv és az Országgyűlés is abban a tekintetben, hoy az aláírásokat a gyűjtés módjából következően hogyan ítéli meg. Tájékoztatom önöket, hogy a kezembe került az ív, ha megengedik, fölolvasom. „Mi alulírott magyar állampolgárok azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, csak a szabad országgyűlési választásokután kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, feloszlassák-e a munkásőrséget?" Ebből következően egyetlen válaszra volt lehetőség. A helyzet tehát nem világos, a tisztelt Országgyűlés megítélésétől függ, hogy egyetlen választ a négy kérdésre, amelyek egymással nincsenek szoros összefüggésben, elfogadja-e? Ez az első, a Király Zoltán képviselő úr által feltett kérdésre adott válaszom. A második kérdés az, hogy mi történik akkor, ha az Országgyűlés — a már elfogadott ügyrend szerint — foglalkozik ezekkel a kérdésekkel? Ballá Éva képviselőnőtől elhangzott javaslat vagy az lehetett volna, hogy minden a népszavazási indítványon szereplő kérdést vegyen le az Országgyűlés a napirendről, ha következetesek vagyunk, akkor ezt kell tenni, vagy egyiket sem. Az hogy hármat tartson a napirenden és egyet vegyen le, ez minden logikát nélkülöz. Szerintem az Országgyűlésnek tehát abban kell döntenie, tekintettel arra, hogy ezeket a fölsorolt problémákat az Országgyűlés most tárgyalja, a népszavazási indítvány folytán foglalkozik-e velük, vagy mind a négyet leveszi a napirendről. Egyébként olyan kizáró rendelkezés, amely szerint egy népszavazásra vonatkozó petíció alapján — amelynek még a hitelesítése is folyamatban van, vagy talán még át sem adatott az országos elnökségnek — a törvényalkotást el kellene halasztani, nincsen. Ebből következően az Országgyűlés dönthet afölött, hogy elfogadja-e a képviselői javaslatot és leveszi-e a napirendről ezeknek a törvényeknek a megtárgyalását, de akkor mind a négyet, vagy pedig tovább tárgyalja a törvényeket és a maga belátása szerint határoz. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyetértőleg a miniszter úrral megállapíthatom, hogy nincs arra ok, hogy a törvényhozást felfüggesztenénk. Az Országgyűlésnek mai ülésén joga van dönteni a köztársasági elnökválasztás kitűzéséről. Ezt annak tudomásulvételével teheti meg, hogy mint minden más kérdésben is egy népszavazás során a nép többségének jogában áll döntését felülvizsgálni. A köztársasági elnökválasztás kitűzéséről szóló határozat-tervezetet képviselőtársaim között kiosztattam. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezettel. Kérem szavazzon az Országgyűlés. Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés a határozat-tervezet tárgysorozatban történő felvételével egyetért 296 igen szavazattal, 27 ellenszavazattal és 23 tartózkodással. Tisztelt Országgyűlés! Újabb jelentkezők kérnek szót, vagy pedig téves a monitor jelzése? Dr. Nagy Sándor kért-e szót? Nem. Lestárné dr. Varga Mária? Átadom a szót. LESTÁRNÉ DR. VARGA MÁRIA: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még a szavazás előtt nyomtam meg a gombot, de hát most már így alakult. Azért elmondom amit szerettem volna. Úgy vélem hogy nem szükségszerű most kihegyezni ezt a kérdést, mert hiszen az állásfoglaláshoz a hitelesítés hozzátartozik. Ennek a legrövidebb időn belül való megtörténte után is meghozhattuk volna ebben a kérdésben a döntést. Nem tudom hogyan bírálják el. Köszönöm.