Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-57
4777 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4778 mindegyik pontját fogadta el, illetőleg van olyan pontja, amit megfontolásra ajánlott, ezért én az 1. §.-sal kapcsolatos jogi bizottsági állásfoglalást külön kérném szavazásra föltenni, összefüggésben a BE. 331. szakaszával. Mert ez a kettő az, amelyre nézve, ha jól értelmezem, nem volt egységes a miniszteri állásfoglalás és ennek eldöntését a Parlament plénumára bízta. Ezt tehát egységesen megszavaztatni a jogi bizottság egyéb előterjesztésével, álláspontom szerint nem lenne helyes. ELNÖK: Visszakérdezek, megkérdem a miniszter urat, mit ért az alatt, hogy megfontolásra ajánlja a javaslatot? DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügyi miniszter: Háromféle álláspont képviselhető a Parlament előtt a Kormány részéről is: igen, nem és a tartózkodás. (Taps, derültség) ELNÖK: Voltaképpen, ha egészen jól értem, akkor tulajdonképpen az 1. §.-nak a különszavazását kéri Horváth Jenő képviselőtársunk. Ezért hát megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatai közül az 1. §.-ra tett módosító indítványt elfogadja-e, vagy sem. Szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 198 igenlő, 50 ellenző és 66 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát. Most visszatérünk az egészre, az egész megszavaztatásra. Kérdem tehát, aki egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság azon első javaslatával, módosító indítványával, amelyet a 263. számú jelentésben tárt elénk, szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 168 igenlő, 32 ellenző és 40 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosításra tett javaslatát, amely a Büntető Törvénykönyv 122. §. (1) bekezdésének módosítását jelenti. LÉKAI GUSZTÁV: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Amikor a Parlament tárgysorozatát megállapítottuk, akkor arról is döntöttünk, hogy a Büntető Törvénykönyv, valamint, a büntető eljárás módosításairól szóló törvénytervezeteket, bár együttesen vitatjuk meg, de külön-külön emeljük törvényerőre. Ebből következőleg elnökünk által az előzőekben előterjesztett indítvány, miszerint a külön megszavaztatott 1. §.-on túlmenően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javalsatainak együttes megszavaztatása a Házszabályt sérti. Ezért indítványozom azt, hogy külön szavazzunk a bizottság Btk- módosító indítványairól és külön szavazzunk a bizottság büntető eljárást érintő indítványairól. Köszönöm szépen. ELNÖK: Én is köszönöm. Meg kell mondani Önöknek, hogy én nem vagyok jogászember, amit azonban kaptam és amit felolvastam, úgy szólt, hogy a javasolt módosításokról azért kell egyszerre döntenie az Országgyűlésnek, mivel ezek a rendelkezések összefüggnek és csak így dönthetők el. — Király Zoltán képviselőtársunk kíván szólni. KIRÁLY ZOLTÁN: Elnézést, csak ügyrendi kérdésben szólok, amint látják a táblát, 140-en nem szavaztak, és a 140, és a 40 tartózkodó, 32 ellenszavazat azért több, mint az igennel szavazók, úgyhogy azt javaslom, miután nagy száma van a nem szavazóknak, ezért ismételjük meg az előbbi szavazást, tudniillik már lezárta az elnök úr. ELNÖK: Kérem szépen, hadd mondom, hogy én végig fogok menni a bizottság javaslatain ezt követően. (Zaj.) Részleteiben is természetesen. 168 igen-szavazat volt. (Zaj.) Király Zoltán képviselőtársam azt reklamálja, hogy 140-en nem szavaztak? KIRÁLY ZOLTÁN: Igen, — Ön úgy tett, mintha elfogadta volna ezt a szavazási eredményt az előbb, ami szerintem elfogadhatatlan. ELNÖK: Kérem, ismételjük meg tehát ezt a szavazást. Kérem szépen, az 1. §. felett döntöttünk. Horváth Jenő képviselőtársunké a szó ügyrendi kérdésben. dr. HORVÁTH JENŐ: Úgy látszik, az újonnan beszerelt technika sem tökéletes. Én ismét kérnék egy kontrollt arra nézve, hogy hányan vagyunk jelen. A táblán ugyanis az előbb 204, vagy 240 jelenlévőt tüntettek fel, ami — ha körül nézek — elképzelhetetlen. Ezért kérném kontrollálni, mert ettől függ az 50 százalékplusz egy szavazat igenlő esetben, mint elfogadható szavazattöbbség. ELNÖK: Kérem, tegyünk akkor egy próbát. Nyomjuk meg az igen gombot. (Zaj.) Ez a jelenlét ellenőrzésére szolgál most. Szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm. Jelen van tehát 326 képviselőtárs. Mivel a bizottsági módosító javaslatok jelentésének 1. §-áról már döntöttünk, hadd mondom, hogy egyébként végig fogok menni a bizottság által beterjesztett jelentés valamennyi módosító pontján. (Közbeszólás: helyes.) Tehát kérdezem a tisztelt Országgyűlést: elfogadja-e a bizottsági módosító indítványnak a Büntető Törvénykönyv 122. §-a (1) bekezdésére és ezzel összefüggésben a büntetőeljárási törvény 331. § és 332. §-a (3) bekezdésére vonatkozó részét? Itt volt az a megjegyzésem és maradt meg, hogy a javasolt módosításokról azért kell egyszerre dönteni, mert ezek összefüggnek és csak egyszerre dönthetők el. Kérem tehát, szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 248 egyetértő, 34 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadta. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést : elfogadja-e a módosító indítványnak a Büntető Törvénykönyv 125. §-ára, a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat 14. §-ára és a büntetőeljárási törvény 342/a §-ára vonatkozó részét? Ez esetben is olyan összefüggés van a felsorolt rendelkezések között, amely miatt azokról együttesen kell dönteni. Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 264 igenlő, 17 ellenző és 42 tartózkodó szavazattal elfogadta. A jogi, igazgatási és igazságügy i bizottság a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat