Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4763 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4764 A bemutatott példára hivatkozva indítványozom, mely valós tényeken alapul egyébként, hogy az adó, illeték és adó jellegű kötelezettség megfizetése esedékességének időpontját a tárgyi jogszabályok az állampolgár számára is egyértelműen és elfogadható módon rögzítsék, továbbá a jogszabályokban egyébként helyesen biztosított kedvezmény-igénylési lehetőség időtartama, az annak elbírálását közlő határozat kézhezvételéig, a döntés jellegétől függetlenül bírság vagy pótlékmentesnek minősüljön. Interpellációmat az állam és polgárai közötti viszony új felfogására, s annak a hivatkozott jogszabályokkal való összeegyeztethetetlenségére alapoztam. Kérem miniszterelnök úr, miniszter úr szíves intézkedését, illetőleg válaszát, egyben tájékoztatom Békési miniszter urat, hogy még nem lakom a Parlamentben, mert a választ nem a lakcímemen, vagy munkahelyemen, hanem a Parlamentben kaptam meg. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Békési László pénzügyminiszter válaszol. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Képviselő Úr! Lékai Gusztáv sziporkázó iróniával előadott interpellációjában két indítvány szerepel. Az egyik, hogy legyen világos az adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a jogszabályokban, a másik hogy a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne kelljen adópótlékot fizetni az állampolgárnak. Mindkét indítvánnyal mélységesen egyetértek. Jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az első indítvány teljesítéséhez nem szükséges jogszabálymódosítás. Az adóigazgatási eljárási szabályok világosan rögzítik, hogy adókötelezettség esetében — ha az egész évre szól —, akkor két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket; ha évközben keletkezik a kötelezettség, — például illetékfizetési kötelezettség —, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. így tehát azt gondolom, hogy az ügy világos, módosításra nincs szükség. A második esetben azonban igen. Ezért jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az interpelláció nyomán benyújtottam a Kormánynak az MT rendelet módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az előírt határidőn belül az állampolgár fizetési könnyítési kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. Remélem, a Kormány ezt a javaslatot el fogja fogadni. Köszönöm a türelmet, és kérem, hogy szíveskedjenek elfogadni a választ, (laps.) ELNÖK: Köszönöm a miniszter úr válaszát. Kérdezem Lékai Gusztáv képviselőtársamat, egyetért-e azzal? LÉKAI GUSZTÁV: Köszönettel elfogadom azzal a kiegészítéssel — gondolom, hogy a miniszter úr is így gondolta —, hogy nemcsak a halasztási, hanem a részletfizetési kedvezményre vonatkozó kérelemre is érvényes az indítvány. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Országgyűléstől, hogy elfogadja-e a pénzügyminiszter válaszát? Kérem, hogy erről szavazzunk. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő egyetértett és az Országgyűlés azt 99 százalékos szavazati aránnyal elfogadta. Javaslom, még egy interpellációt hallgassunk meg. (Tiltakozás.) Jó, kérem szépen, akkor szünetet rendelek el. Bejelentem, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtartotta ülését. Jelentését a szünetben kiosztják. Arra szeretném felhívni figyelmüket, hogy ne csak a csöngetésre jöjjenek be, hanem ezt a jelentést tanulmányozzák át még a szünetben, hogy így tudjunk felkészülni a szavazásra. A szünet fél háromig tart. (Szünet: 13.13—14.32 — Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat, pontosabban visszatérünk a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslat vitájára. A bizottság befejezte munkáját, jelentését 268-as szám alatt beterjesztette. Azt kiosztottuk, remélem sikerült átnézni. A szó dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert illeti. dr. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni azt a figyelmet, amelyet az Országgyűlés — egyébként érdemének megfelelően — eme két törvénynek szentelt. Kétségtelen ugyanis — és ezt többen is hangsúlyozták —, hogy nem egyszerűen két törvény módosításáról van szó, hanem olyan alapvető biztosítékrendszer megteremtéséről, illetőleg kiegészítéséről, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a mai átmeneti időben folytatott politikai tevékenység biztonságosan mehessen végbe, emberi és polgári jogaiban senkit ne sérthessenek meg és igyekezzünk minden olyan lehetőséget kiküszöbölni, amelyek akár szubjektív elgondolásoktól, akár hatósági önkénytől indíttatva a kialakult folyamatokat a meglévő és érvényben lévő jogszabályok igénybevételével próbálná esetleg negatív módon befolyásolni. Éppen ezért nagyon gondosan kell eljárni; minden egyes hozzászóló képviselő felelősségteljesen szólt, a magam részéről külön-külön mindenkinek szeretném ezt megköszönni. Nos az első kérdés, amelyről, ha nem is hosszan, de mégis kell beszélnünk, elsősorban Szűcs Gyula képviselői felszólalásában felmerült. Megjelent azonban más összefüggésekben is, sőt az az érzésem, hogy a felszólalások mögött ki nem mondva, mi több, a társadalomban is állandóan megjelenve így fogalmazható meg. Vajon tényleg szükség van-e ilyen törvénymódosításra, tényleg most van-e itt az ideje, és ha időszerűnek tartjuk, akkor hogyan tudjuk egyeztetni ezeket a módosításokat, elsősorban a büntetőeljárás vonatkozásában, amelyek a gyanúsítottak, az eljárás alá vontak