Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4763 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4764 A bemutatott példára hivatkozva indítványozom, mely valós tényeken alapul egyébként, hogy az adó, il­leték és adó jellegű kötelezettség megfizetése esedé­kességének időpontját a tárgyi jogszabályok az állam­polgár számára is egyértelműen és elfogadható módon rögzítsék, továbbá a jogszabályokban egyébként helye­sen biztosított kedvezmény-igénylési lehetőség időtar­tama, az annak elbírálását közlő határozat kézhezvéte­léig, a döntés jellegétől függetlenül bírság vagy pótlékmentesnek minősüljön. Interpellációmat az ál­lam és polgárai közötti viszony új felfogására, s annak a hivatkozott jogszabályokkal való összeegyeztethetet­lenségére alapoztam. Kérem miniszterelnök úr, miniszter úr szíves intéz­kedését, illetőleg válaszát, egyben tájékoztatom Békési miniszter urat, hogy még nem lakom a Parlamentben, mert a választ nem a lakcímemen, vagy munkahelye­men, hanem a Parlamentben kaptam meg. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Békési László pénzügyminiszter válaszol. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Képviselő Úr! Lékai Gusztáv sziporkázó iróniával előadott inter­pellációjában két indítvány szerepel. Az egyik, hogy legyen világos az adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a jogszabályokban, a másik hogy a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne kelljen adópótlékot fizetni az állampolgárnak. Mindkét indítvánnyal mély­ségesen egyetértek. Jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az első indít­vány teljesítéséhez nem szükséges jogszabály­módosítás. Az adóigazgatási eljárási szabályok világo­san rögzítik, hogy adókötelezettség esetében — ha az egész évre szól —, akkor két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket; ha évközben keletkezik a kötele­zettség, — például illetékfizetési kötelezettség —, ak­kor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon be­lül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. így tehát azt gondolom, hogy az ügy világos, módo­sításra nincs szükség. A második esetben azonban igen. Ezért jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az interpelláció nyomán benyújtottam a Kormánynak az MT rendelet módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az előírt határidőn belül az állampolgár fizetési könnyítési kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a ké­relmet az adóhatóság már elbírálta. Remélem, a Kor­mány ezt a javaslatot el fogja fogadni. Köszönöm a tü­relmet, és kérem, hogy szíveskedjenek elfogadni a választ, (laps.) ELNÖK: Köszönöm a miniszter úr válaszát. Kérde­zem Lékai Gusztáv képviselőtársamat, egyetért-e azzal? LÉKAI GUSZTÁV: Köszönettel elfogadom azzal a kiegészítéssel — gondolom, hogy a miniszter úr is így gondolta —, hogy nemcsak a halasztási, hanem a rész­letfizetési kedvezményre vonatkozó kérelemre is érvé­nyes az indítvány. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Ország­gyűléstől, hogy elfogadja-e a pénzügyminiszter vála­szát? Kérem, hogy erről szavazzunk. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő egyetértett és az Országgyűlés azt 99 százalékos szavazati aránnyal elfogadta. Javaslom, még egy interpellációt hallgassunk meg. (Tiltakozás.) Jó, kérem szépen, akkor szünetet rende­lek el. Bejelentem, hogy a jogi, igazgatási és igazságü­gyi bizottság megtartotta ülését. Jelentését a szünetben kiosztják. Arra szeretném felhívni figyelmüket, hogy ne csak a csöngetésre jöjjenek be, hanem ezt a jelentést tanulmányozzák át még a szünetben, hogy így tudjunk felkészülni a szavazásra. A szünet fél háromig tart. (Szünet: 13.13—14.32 — Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkán­kat, pontosabban visszatérünk a Büntető Törvény­könyv és a büntetőeljárási törvény módosítására beter­jesztett törvényjavaslat vitájára. A bizottság befejezte munkáját, jelentését 268-as szám alatt beterjesztette. Azt kiosztottuk, remélem sikerült átnézni. A szó dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert illeti. dr. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni azt a figyel­met, amelyet az Országgyűlés — egyébként érdemé­nek megfelelően — eme két törvénynek szentelt. Két­ségtelen ugyanis — és ezt többen is hangsúlyozták —, hogy nem egyszerűen két törvény módosításáról van szó, hanem olyan alapvető biztosítékrendszer megte­remtéséről, illetőleg kiegészítéséről, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a mai átmeneti időben folytatott politikai tevékenység biztonságosan mehessen végbe, emberi és polgári jogaiban senkit ne sérthessenek meg és igyekezzünk minden olyan lehetőséget kiküszöböl­ni, amelyek akár szubjektív elgondolásoktól, akár ha­tósági önkénytől indíttatva a kialakult folyamatokat a meglévő és érvényben lévő jogszabályok igénybevéte­lével próbálná esetleg negatív módon befolyásolni. Ép­pen ezért nagyon gondosan kell eljárni; minden egyes hozzászóló képviselő felelősségteljesen szólt, a magam részéről külön-külön mindenkinek szeretném ezt meg­köszönni. Nos az első kérdés, amelyről, ha nem is hosszan, de mégis kell beszélnünk, elsősorban Szűcs Gyula képvi­selői felszólalásában felmerült. Megjelent azonban más összefüggésekben is, sőt az az érzésem, hogy a felszólalások mögött ki nem mondva, mi több, a társa­dalomban is állandóan megjelenve így fogalmazható meg. Vajon tényleg szükség van-e ilyen törvénymódo­sításra, tényleg most van-e itt az ideje, és ha időszerű­nek tartjuk, akkor hogyan tudjuk egyeztetni ezeket a módosításokat, elsősorban a büntetőeljárás vonatkozá­sában, amelyek a gyanúsítottak, az eljárás alá vontak

Next

/
Thumbnails
Contents