Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4753 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4754 vagy ellátatlan területekről—, forintokat elvenni. Ké­rem képviselő úrnak mindenekelőtt a segítségét ehhez a programhoz és a válaszom elfogadását.(Taps.) ELNÖK: Köszönöm a miniszter úr válaszát és meg­kérdezem Angyal Imre képviselőtársamat egyetért-e ezzel. ANGYAL IMRE: Köszönöm szépen a miniszter úr válaszát. Köszönöm az eddig a térség vízellátása és csatornázása érdekében kifejtett tevékenységet. Nem mások rovására, hanem egyetértve, hogy a 700 telepü­lés is jusson vízhez. Azokkal egyetemlegesen kérem e nagyon fontos nemzeti kincsünk további megóvását, kérem az ezért való együttes nemzeti gondolkodást, hisz kevés van belőle és ezt a minőséget óvjuk, védjük, e tekintetben magam is tevékenyen közreműködök, megköszönöm a kellő figyelmet és tevékenységet, kö­szönöm szépen a miniszter úr válaszát. ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem az Országgyűlést, hogy az interpellációra adott miniszteri választ elfogadja-e? Kérem, erről szavazzunk. Köszönöm szépen. Kimondom a határozatot. A mi­niszteri válasszal az interpelláló képviselő egyetértett és azt az Országgyűlés 94 százalékos többséggel el­fogadta. Tollár József, Zala megye 6-os számú választókerü­letének képviselője interpellál a közlekedési, hírközlé­si és építésügyi miniszterhez, Nagykanizsa város kör­nyékének autóbusz-viteldíja tárgyában. Tollár József képviselőtársamat illeti a szó. TOLLÁR JÓZSEF: Kedves Miniszter Úr! Ugyancsak a Nagykanizsához csatolt városkörnyék lakói nevében szeretnék szólni. A település lakói kifo­gásolják, hogy a helyi tömegközlekedésre vonatkozó rendeletek értelmében a menetjegy ára az új helyi buszjáratoknál, ahol a vonalhossza meghaladja az öt kilométert, vagy átszállást pótolnak kétszeres viteldíj fizetési kötelezettség áll fenn. A rendelkezés a városhoz csatolt települések lakóit, az itt élő választópolgárokat többszörösen hátrányos helyzetbe hozta és ellentmondásos helyzetet eredmé­nyezett, amely csak tárcaszintű rendelkezés kiadásával orvosolható. A városhoz csatolt települések lakói ugyanis a helyi­járatú közlekedési eszközökkel magasabb összegű vi­teldíj fizetésére kötelezettek, mint a jóval távolabb levő, de helyközi díjszabás alapján bejáró polgárok. Vagy például a Miklósfa városhoz csatolt település vonatkozásában a viteldíj 12 forint, ugyanakkor a vá­rostól jóval távolabb, mintegy 10 kilométerre eső tele­pülésen 10 forint a viteldíj. Más vonatkozásban is hátrányosan érintette a város­környék lakóit a rendelkezés, mivel a városi helyijára­tok menettávolsága többnél is meghaladja az 5 kilomé­tert. A városhoz csatolt települések is a város szerves részét képezik. Az itt lakók teljes jogú városlakóknak érzik magukat. Jogtalannak és igazságtalannak tartják a közlekedési menetdíjméretekben is érvényesülő megkülönböztetést, az anyagi hátrányokat. A városkörnyéki választópolgárok egyöntetű véle­ménye szerint ezen a helyzeten változtatni szükséges, mivel a városhoz csatolt települések lakóinak közhan­gulatát és az állami vezetés iránti bizalmát erősen ront­ja ez a helyzet. Erre kérem a válaszát a miniszter elvtársnak. ELNÖK: Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár válaszol. DR. UDVARI LÁSZLÓ: Tisztelt Tollár József Úr! Tisztelt Országgyűlés! A különböző települések város­hoz csatolása, több település összevonása az 1980-as évek elején kezdődött el és a közigazgatási rendezést nem követte a szolgáltatási díjak egységesítése, többek között a közlekedési tarifák rendezése sem. A közlekedési tárca az elmúlt esztendőkben többször kezdeményezte és ért is el részeredményeket a helyi személyszállítási díjak egységesítésében, a közigazga­tásilag megnőtt városokban. Ez a folyamat azonban a költségvetés teherbíró-képességétől függött. Elég lassú volt ez a folyamat. Az országban számos, közigazgatá­silag egységes településszerkezet alakult ki, ahol a he­lyi tarifák még most is különbözőek. Ez az interpellá­cióban is elmondott 2x6 forintos dupla vonaljegyben fejeződik ki városokon belüü 6 forintos vonaljeggyel szemben. Tisztelt Országgyűlés! A helyi közlekedési tarifák idei emelése kiélezte ezt a problémát. Ezért vállalta a tárca, hogy ez év végéig a helyi, a helyközi és az agglo­merációs övezetek személyszállítási díjrendezését, képzési elveit felülvizsgálja. Ennek a munkának a vé­gén tartunk. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy 1990-től a közigazgatásilag egységes településeken a helyi sze­mélyszállítási díjak árképzési elveit egységesítjük. Ugyanakkor — jelentem az Országgyűlésnek, hogy — ez 100 millió forint többletteherrel jár. Ezen egységesí­tésből adódó terheket a költségvetés nem tudja magára vállalni. így a tárca a következő évi kikerülhetetlen, ré­szint a támogatások szinten tartása miatt, részint az inf­láció miatt kikerülhetetlen közlekedési tarifa emelése­kor ennek a fedezetét, a társadalmi igazságosságra törekedve a díj rendezés keretében kívánja megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Az agglomerációs övezetre vonatkozóan is a szállítási távolságtól függő egységes elvre épülő tarifarendszer kialakításán dolgozunk. En­nek feltételei azonban csak a következő években jönnek létre. Kérem Tollár képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. ELNÖK: Köszönöm szépen a választ és kérdezem az interpelláló képviselőt, hogy elfogadja-e azt. TOLLÁR JÓZSEF: A megadott választ elfogadom, tudomásul veszem. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Or­szággyűlést, hogy elfogadja-e az interpellációra adott államtitkári választ? Kérem, hogy erről sza­vazzunk.

Next

/
Thumbnails
Contents