Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4751 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4752 képviselő úr, illetőleg a többi képviselő és vízhasználó a térségben. Valóban megoldást kell találni! Azonban a tisztelt Parlament előtt most is el kell mondanom azt, amit mindig hasonló kérdésben: A Kormány kasszáját és a rendelkezésre álló pénzeszközöket úgy kell sorolni, hogy még tudjuk: 700 településen nincs ivóvíz; és úgy kell sorolnunk, hogy a Dél-Alföld, a Délkelet-Alföld lakói — ahol ellátottak — arzénos vizet isznak. Tíz település még mindig a határérték fölötti. Tehát az állami segítséget nyilvánvalóan ilyen sorolással kell majd rendelkezésre bocsátani. Ki kell mondani azt is, hogy a Balaton vízellátásának és csatornázásának kérdésében a Kormány mindig gálgáns volt, — és ha összehasonlító részeket veszek is — maga az a tény, hogy a térség száz százalékban ellátott ivóvízzel alapidőszakban — a többi térséghez képest kiemeltséget mutat. Úgy hiszem, az a szám is beszédes, hogy 1970 és 1990 között vízellátásra és csatornázásra csak főművi kiadásokra a Kormány több mint hatmilliárd forintot fordított a Balaton térségében. Igen nagy összeg még a mai forinttal számolva is, hát még az akkori, hetvenes évek elejei forintokban mérve. Amire a képviselő úr is utalt: a mostani fejlesztéseket nézve is figyelemreméltó a fűzfői regionális tisztítómű és az ehhez vezető szállítócsatornák, amelyek 257 millió forintért épülnek fel és 1991-ben befejeződnek; vagy az almádi vízellátás gyors fejlesztési rendszere, amely tulajdonképpen befejeződik ebben az eszetndőben, és 52 millió forintba kerül, csak a központi eszközöket tekintve. A jövő esztendőben kell indulni — és nem kis dolog — a füredi vízellátást biztosító nagy kapacitású műnek, ami 1994-re lesz ugyan kész, de 1,2 milliárd forintba kerül a Kormánynak. Mindezeket azért mondom, hogy a képviselőket, a tanácsi vezetőket és a lakosságot is tájékoztassam arról: a Balatonnal nagy gonddal törődünk, a figyelem a Kormány részéről nem kevés, nagyon tisztességes. A képviselő úr említette Révfülöp térségét. Ugyanabba a problémakörbe tartozik, mint a füredi térség, azzal a különbséggel, hogy itt vízminőségi problémák is vannak. Rendkívül figyelemreméltónak és elismerésre méltónak tartom azt a helyi felismerést, központi akaratot és a kettő egyesülését, hogy kormányzati pénzből, tanácsi pénzből, helyi tanácsi pénzből és az idegenforgalmi bevétellel rendelkező lakosok forintjaiból elindul Révfülöp és a káli-medence érintett térségének a vízellátása. Itt a helyi forintoknak és a helyi szándéknak a hallatlan tisztességét szeretném kiemelni. A Balaton vízgazdálkodásában egy alap- és kiindulópont volt mmindig a településfejlesztési elgondolás. Egyetlen egy jellemzőt mondok: A lakosok száma 1986-ra meghaladta a 2000-re tervezett létszámot és ennek nagyon nehéz volt utána menni a vízellátás fejlesztésének tekintetében. De a vízellátás biztosított, a kapacitása a tervezettet mindig meghaladta, ám nyilvánvaló, hogy nem találkozhatott az előbb mondott dinamika miatt. Az idegenforgalom csúcsai pedig erre még különösen ráerősítettek. A képviselő úr egy konkrét problémára is utalt, amelyet meg kell ragadni itt a válaszban is, mert igazából ebben látom a megoldás kulcsát. Lehetséges, — sőt bizonyossággal jelentem ki — hogy a rendelkezésre álló vízkivételek — most álatalában beszélek és nem egyes községekről — elegendőek. Tudniillik a vízveszteség — a rossz csapok, vagy a rossz használat miatt — a csúcsidei kapacitásnak a 10—15 százalékát viszi el. Ezzel sokat nem lehet kezdeni. Viszont az öntözővíz, amely a csúcsidei fogyasztásnak 40 százaléka, vagy fele, ez már olyan mennyiség, amelyre úgy is oda kell figyelni, mint külön minőségre. Tehát ha a Balaton nekünk úgy is fontos, hogy kellő esztétikummal rendelkező öntözöttt kertek legyenek és tudja a gazda megöntözi a faját és a virágait — márpedig nekünk ez is szükséges —, akkor a filozófián változtatnunk kell. Képviselő Úr! Kidolgoztattam szakértőkkel egy programot az egész Balatonra. Ez abból áll, hogy a vízellátás és a csatornázás hiányos területeit belátható időre terveztük meg, megfelelő vizkivételekkel, kifejezetten a lakossági ellátáts érdekében. Emellett nem ivóvíz minőségű vízhasználatra — itt a kerthasználatra gondolok — hozzuk létre egy külön vízellátási rendszert, ammi annyival olcsóbb, minta a másik, hogy kisebb nyomással működik, sekélyebben kell telepíteni és a nyomás végett egyszerű a csőrendszere is. Talán 5 forint köbméternyi ráfordítással el lehet végezni. De fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az egyes telkeken lévő kutak is használhatók ilyen célra. Ha ezt meg lehet oldani és a jövő esztendőben el fogjuk kezdeni egy kísérleti rendszernek a kiépítését — nem kizárt: központi pénzeszközökkel, hogy a kísérletet ne kelljen megfizetni —, a Balatonnak a partmenti sávjában. Tudniillik a kérdésre a válasz: a domborzatilag felsőbb részeken lakóknál is úgy kellene megoldani, hogy oda is telepítünk megfelelő nyomást — én úgy látom, hogy az alsó részeknek a vízkivételét mérsékelnénk, ezáltal a nyomás megmaradna és nem kellene költséges, nagyobb nyomású és nagy összegű rendszereket létrehozni. Ez volna az, amely egy kíméletes vízkivételt is biztosítana. Feltétele az, hogy a vizet az árán adjuk — és Tollár képviselő úrral lévő vitánk is tulajdonképpen ebben van. Január 1-től tervezzük a közgazdasági alapokon kialakítandó vízdíjat országosanbevezetni. Most nem éri meg az embereknek, hogy külön rendszert építsenek ki, mert olcsó az ivóvíz minőség, de ha meg fogja érni, akkor valószínű, hogy szívesebben fognak jólmegfontolt szándékok miatt is erre áldozni. Végül még egy dolgot: a csatornázásnak a kellemetlenségeit említette. Ezt szakmai tisztességnek tekintem, hogy itt jó megoldást tudjunk találni, de kérem, hogy szíveskedjék azt is figyelembevenni, hogy az átemelő rendszereinknél pótlólagos energia-betáplálást nem tudunk biztosítani és csúcsidőszakban, amikor áramkimaradás van, bizonyos szállítórendszerek kiömlenek és a mondott kelllemetlen bűzhatás érződik. Természetesen azon vagyunk, hogy ezt felszámoljuk. Én azt gondolom, hogy évről évre haladva ezt az igenis komolyan vett problémát tisztességgel, a helyi erők figyelembevételével, az érintettek, mindenekelőtt az idegenforgalom pénzének az aktivizálásával úgy tudjuk megoldani, hogy a Kormány ne kényszerüljön más területekről — : ahol nagyon fontos: például arzénes,