Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4741 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4742 Nem rabolva idejüket, szeretném elmondani, hogy én az interpellációmban azt kértem, hogy Heves megye pedagógusai kerüljenek az országunk 19 megyéjének az átlagához, már munkabér tekintetében, mert igen jelentős az elmaradásuk. A válaszban, amit volt szerencsém utólag áttanulmányozni, nagyon könnyen ki tudtam százalékolni, hogy ez a probléma, amelyet én jeleztem, s elintézését kértem az interpellációmban, tulajdonképpen egyáltalán nem került megoldásra. A válasz ugyan azt bizonyítja, hogy figyelembe vették az interpellációban általam kért dolgokat, de a számok függvényében, a számok tükrében ez nem mutatkozik meg. Ugyanis egy lemaradóit, alacsonyabb összegnek a magasabb százaléka, nevezetesen tehát az, hogy a Heves megyeiek 15,8 százalékot kaptak, ez nem oldotta meg a problémát, mert összehasonlítva például a budapestiek bérével, akik ugyancsak 12,7 százalék béremelést kaptak, tehát alacsonyabbat bruttó összegben, ugyanannyi, 61 forintos különbséggel maradt ez a bizonyos meglevő és élő különbség. Tehát énszerintem az, hogy most a helyzet 61 forinttal előnyösebb a Heves megyei pedagógusok javára, ez a kérdést egyáltalában nem oldotta meg. Továbbá gondom van a kulturális bizottság jelentésének elfogadásában abból a szempontból is, hogy ellentmondásosak Heves megye tanácsának számai és a minisztérium számai. Valójában az van itt, hogy nem egyeznek a számok, tehát mást mond Heves megye művelődési osztálya és mást mond a minisztérium. Én úgy gondolom, hogy változatlanul megoldatlan ez a probléma, s a kulturális bizottság, valamint a minisztérium válaszát csak abban az esetben tudom elfogadni, ha itt miniszter úrtól ígéretet kapok arra, hogy a január 1-jei pedagógus bérrendezésnél ez az általam félvetett probléma most már valóban rendezésre fog kerülni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Glatz Ferenc miniszter kíván válaszolni. DR. GLATZ FERENC művelődési miniszter: A kulturális bizottság Stark Antal államtitkár előterjesztésében részletesen foglalkozott a kérdéssel. A tisztelt képviselőknek az alaphelyzetet egy mondattal tudom jellemezni. Az ország különböző megyéiben kialakult pedagógus béremelés-különbségek elsősorban abból származnak, hogy egyes törvényhatóságok önerőből emelik a béreket, más törvényhatóságok viszont nem törődnek vele. Az érintett megye azon megyék közé tartozik, ahol közel sem fordítottak annyit az elmúlt években a pedagógus béremelésekre, mint amennyit más megyékben áldoztak. Ezt igyekszik a Pénzügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium nivellálni. A nivellálást azonban nem fogja és nem is akarja elérni. Ösztönözni kell a helyi erőket arra, hogy az a kormányprogram, amelyik a humán szféra preferenciáját kívánja biztosítani, találkozzék a helyi erők politizálásával. Enélkül a Kormány tehet szándéknyilatkozatokat, de soha nem fog semmi eredményt elérni. Ennek ellenére az 1989-es béremelésnél már, és az 1990. évinél előreláthatólag mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a Művelődési Minisztérium igyekszik természetesen bizonyos nivellációkat elérni. Ennek lépése volt az egyik — éppen a képviselő úr interpellációja nyomán is —, hogy bizonyos átlagos, az átlag felét kitevő egységes fejkvóta mellett igyekeztünk a megyék között differenciálni. így többek között Heves megye javára is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormányzati politika nivellálási tendenciájára újabb intézkedéssorozatot nem tudunk kidolgozni. Mi igyekszünk csökkenteni a különbségeket, de tudomásul kell venni, hogy a helyi erőktől rendkívül sok fog függni a következő években is. (laps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megkérdezem Sebők József képviselőtársamat, hogy elfogadja-e a jelentést. SEBŐK JÓZSEF: Igen, elfogadom, és bízom a miniszter úr szavában, amit itt az Országgyűlés előtt tett. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Országgyűlést, hogy a bizottság jelentését elfogadja-e. Kérem, hogy erről most szavazzunk. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a bizottság jelentését 88 százalékos igenlő szavazattal tudomásul vette, illetve elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A június 27-én kezdődött ülésszakon Kovács Lászlóné budapesti képviselőtársunk interpellált a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az 1988. évi IV. törvényben megfogalmazott minőségellenőrzés tárgyában. A Házszabályban biztosított lehetőséggel élve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írásban nyújtotta be válaszát. A választ képviselőtársaim megkapták. Kérdezem Kovács Lászlóné képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ: Nem fogadom el a miniszter úr válaszát, és ha netalántán képviselőtársaim is támogatnak a véleményemben, úgy kérem az alelnök urat, hogy az illetékes két bizottságnak adja ki az interpellációmat. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Országgyűlést, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írásban megküldött válaszát elfogadja-e. Kérem, hogy erről szavazzunk. Köszönöm szépen. Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő nem értett egyet, a választ az Országgyűlés 198 igen szavazattal, 68 nem szavazattal, 56 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak még az elmúlt ülésszakon Krekács László képviselőtársunk interpellált az államminiszterhez a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodási szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában. A Kormány megbízásából a pénzügyminisztériumi államtitkár írásban nyújtotta be válaszát, élve a Házszabályban biztosított lehetőséggel. A választ képviselőtársaim között kiosztottam.