Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

4033 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 4034 A közös vagyon a szövetkezet fennállásáig oszthatatlan és ez itt ma nem kapott elég hangot. Ugyanakkor nem ismeri el a törzstőke leszállítása intézményét, ami a társaságban részletesen szerepel, ami szintén tovább csökkenti a befektetés rugalmasságát. Ha valaki netalán a tagoktól féltené a szövetkezeteket azoknak egy-két dolgot hadd mondjak el: a szabályozás nem kulloghat tovább az események után. Nem féltheti a szövetkezeteket azoktól a tagjaiktól, akik a közösbe vitték vagyonukat, akiknek megtiltották, hogy az előírtnál több állatot tarthassanak, több földet műveljenek, s akik ennek ellenére kiemelkedő háztáji gazdálkodást fejlesztettek ki. A szövetkezeteket inkább az érvényes szabályozástól kell félteni, mely elzárja a piactól, kiszolgáltatja monopolszervezeteknek, kénye-kedve szerint alakítja az árakat, bérmunkásra degradálta a tagságot. Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezeteket korlátozó intézkedésekkel fenntartani nem lehet. Vonzóvá tehetjük viszont ismét a szövetkezeti elvek tiszteletben tartásával. Lehessenek tagjaik önkéntes, kölcsönös segítségre épülő, vagyoni és személyi társulásai. Ezért javaslom önöknek, hogy a szövetkezeti elvektől idegen, káros hatású korlátozást, a mezőgazdasági törvénynél a 6. § 2. bekezdését, a szövetkezetinél a 9. § 2. bekezdését, melyek szó szerint megegyeznek, töröljék, bízzák a döntést teljes egészében a szövetkezetek tagságára, nem fognak csalatkozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Lakos László képviselőtársunk felszólalását. Közlöm, hogy több képviselőtársunk nem jelentkezett a részletes vitában, illetve van egy jelentkező, Peják Emil, budapesti képviselő. Tessék, átadom a szót. PEJÁK EMIL: Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen ügyrendi kérdéshez szólok, de a lényeget érinti. Magam is azok közé tartoztam, aki képviselte, kezdeményezte, hogy lényeges törvények kétfordulós vitában kerüljenek elfogadásra. Legyen egy általános vita, ahol mindenki elmondja véleményét, meghallgatja a kormány, az illetékes bizottság, mi is egymást, utána a témát berekesztjük, de nem folytatjuk a részletes vitát azon az ülésen, abban az órában és abban a percben, hanem egy következő ülésszakon, hazamén ve a kormány is feldolgozza, az előterjesztő is, a bizottságok is. Nekünk pedig lehetőségünk van ana, hogy meghallgatva az általános vitát konzultáljuk szakértőkkel, választóinkkal, hiszen úgyis az a vád ér bennünket, hogy nem hallgatjuk meg őket. Most minden szünet nélkül átcsaptunk az általános vitából a részletes vitába itt, ugyanebben az órában. A kettő között én semmi különbséget nem látok. Könnyen az a képzet alakul ki választóinkban, másokban is, hogy itt az a cél, hogy jelentős törvényeket mindenáron egy ülésszak keretében átverjenek, elfogadtassanak. Én ezt nem pártolom, nem tartom helyesnek. A kétfordulós vitát mindenképpen két ülésszakra ajánlom, kérem tervezni és kérem elkülöníteni a vitát időben is egymástól. Dilemmában vagyok az egész törvénytervezettel. Meghallgatva azt a sok érdemi, megfontolásra ajánlott módosítást, nem tudom a miniszter hogyan fog megküzdeni a válaszadás során. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Ez egy kicsit utólag hangzott el, már egyszer az Országgyűlés megszavazta. Azért adjunk magunkra én azt hiszem, ne térjünk vissza. Akkor kellett volna kérem szépen megragadni az alkalmat. Ezt így nem tudjuk követni. Én nem tanácsolom az Országgyűlésnek, hogy térjünk vissza és egyébként is nem kétfordulós tárgyalásról van szó, hanem kétolvasásos tárgyalásról. Tehát én azt mondom, hogy ezzel zárjuk le a vitát és folytassuk a következővel. Abban igazuk van a képviselőtársaimnak, hogy nem olyan könnyű ezt a vitát követni. Ezért mivel elég sok indítvány érkezett és sok javaslat hangzott el szóban is, szükség van arra, hogy a bizottság most az egészet áttekintse. Arra van szükség tehát, hogy a bizottság, mármint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság összeüljön és eligazodjon a javaslatokban az indítványokban, és segítse elő, hogy képviselőtársaim is eligazodjanak benne és tudjanak szavazni megfelelő módon. Ezért tehát kérem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy most, miután szünetet rendelek el, üljön össze a 37—38-as teremben a főemeleten és az ülésen vegyen részt minden képviselőtársam, aki indítványt nyújtott be, aki szóban javaslatot tett és maga az igazságügy miniszter. Kérem azt is, hogy írásos jelentés készüljön. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy felkészültünk üyen eshetőségre. A Minisztertanács technikája is rendelkezésre áll a sokszorosításhoz és így tovább. (Taps.) Tehát most szüntetet rendelek el, kérem a bizottságot és képviselőtársaimat, hogy hatékonyan dolgozzanak, hogy mielőbb folytatni tudjuk a munkát. Köszönöm. (Szünet: 15.52 - 18.11. - Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A bizottság munkáját elvégezte, jelentését szétosztottuk. Folytatjuk tanácskozásunkat. Megkérem dr. Kulcsár Kálmán igazságügy minisztert, válaszoljon a felszólalásokra. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tiszteit Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni ezt a redkívül komoly, felelős és körültekintő vitát, amely ezt a törvényt itt a parlamentben fogadta. Nagyon sok olyan összefüggés került napvilágra, amely nemcsak ennek a törvénynek véglegesítése, alkalmazása során hasznosítható, hanem olyanok is, amelyek a jövő munkálataira adtak tanácsot, és eligazítást hívták fel a figyelmet, mert hiszen valóban arról van szó: olyan törvényalkotási folyamat közepén vagyunk, amelynek minden egyes szakaszában szükségünk van vélemé-