Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

4029 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 4030 kongresszust készül tartani. Nem lenne helyes, ha ezek szervezésében az országos tanács kialakításához a korábbi jogszabályi előírásokhoz kellene alkalmazkodni. Ugy vélem, hogy a szövetkezetekre rábízható annak kialakítása, hogy soronkívüli kongresszusukat milyen tagolásban hívják össze és tartják meg, országos tanácsukat hogyan, megyei, területi, vagy országos fórumokon választják meg. A jelenlegi előírás e vonatkozásában korlátozza, konzerválja a korábban kialakított gyakorlatot. Nem enged az ágazatoknak belső mozgási lehetőséget. Az elmondottakat ezért megfontolásra ajánlom. Nem kívánok ez ügyben magánindítványt előterjeszteni, annak reményében, hogy a szövetkezeti kongresszusokat megelőzően felvetésem még talán rendezhető. Tisztelt Országgyűlés! Az átalakulási törvénynek a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulására vonatkozó rendelkezéseivel egyetértek. Ugy vélem, az átalakulási törvény elfogadásával a szövetkezetek kedvező lehetőséget kaphatnak a kívánt formaváltáshoz, ezért tehát helyeslem a szövetkezeti átalakulási jog lehetőségének megteremtését. Ugy látom azonban, hogy a szövetkezeteknek gazdasági társaságokkal történő átalakulásánál nem annyira a jogi, mint a gazdasági feltételek megteremtése, a szövetkezeti törvény jelenlegi módosításával kialakított tulajdoni helyzet, a kisebbségi jogok gyakorlása, valamint a szövetkezetek által eddig is végzett, talán nem eléggé megbecsült és elismert társadalmi tevékenység továbbélése okoz majd gondot. Remélem, hogy a szövetkezésben rejlő erők és előnyök ezeknek a gondoknak a megoldásában átsegítenek bennünket. Az elmondottak figyelembe vétele esetén támogatom a szövetkezeti törvény módosítását, a vonatkozó tervezetet és az átalakulási törvény tervezetének elfogadását. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Kovács Sándor képviselőtársunk felszólalását. Ugy tudom, dr. Miklós Zoltán Nógrád megyei képviselőtársunk is elállt az e témával kapcsolatos felszólalásától. (Igen.) Köszönöm. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. A Házszabály 40. §-ának (4) bekezdése értelmében az Országgyűlésnek — az elnök javaslatára — szavazással kell döntenie arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e, vagy elutasítja, illetőleg átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. A szoros kapcsolódás miatt a három törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról együttesen kell döntenünk, mivel — mint azt a tárgyalás elején említettem — az első törvényjavaslat nélkül a másik kettő önállóan nem áll meg. A képviselői felszólalások alapján javaslom, hogy a törvényjavaslatokat az Országgyűlés bocsássa részletes vitára. Erről szavaznunk kell. Aki a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Köszönöm. Ez látható többség. Ki van ellene? Kérem megszámolni. Köszönöm. Ki tartózkodott a szavazástól? Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az Országgyűlés 14 ellenszavazattal, 12 tartózkodással elfogadta azt a javaslatot, hogy a törvényjavaslat tárgyalását a részletes vitával folytassuk. Ezek szerint tehát folytatjuk a tárgyalást. Megkérdezem tisztelt képviselőtársaimat, kíván-e valaki az átalakulási törvényjavaslat részletes vitájában felszólalni. Eddig jelentkező nem volt. Nincs. Az állami vállalati törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában dr. Horváth Jenő, Budapest, 1. választókerület képviselője jelentkezett felszólalásra. Átadom a szót. DR. HORVÁTH JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy az általános vita során két képviselőtársam támogatta, illetőleg önállóan is hasonló javaslatot tett a vállalati törvény módosítási tervezetének 14. szakasza 42/a szakasz (3) bekezdésének más szöveggel elfogadása érdekében. Az elmondottakat azért csak néhány gondolattal szeretném kiegészíteni. Először arra szeretnék hivatkozni, hogy a miniszter úr expozéjában tőlünk, — a módosító javaslatot előterjesztőktől — nem bizalmat, hanem belátási készséget kért. Egész idő alatt azon gondolkodtam, hogyha nem vonom vissza ez irányú módosító javaslatomat, vajon a belátási készségem hiányára utal-e? Az a véleményem, hogy nem. Én beláttam az általános vita során azt, hogy e törvényre szükség van. Belátom azt is — nemcsak belátom, hanem tudom —, hogy a vitában felhozott hibáival együtt mozgásba, lendülésbe hozhatja azt a gazdasági ökonómiát, amelynek csak egyik szelete volt a nemrégen elfogadott, gazdasági társaságokról szóló törvény. Ha ezt nem tesszük meg, akkor felvállaljuk azt, hogy egy kormányzat, bár tudja, hogy meg kell tennie ezt a lépést, mégsem teszi meg, mert megvárja az új, később összeülő parlament döntését. Én azt hiszem, ez nemcsak hiba, ez bűn lenne. Mégis, ha arról van szó, hogy ezt a jogszabályt javítani lehet, akkor nézzük végig azokat a szakaszokat — és ezekre már sor került az általános vita során is —, amelyeknek a módosítása jobbá, alkalmazhatóvá, biztonságosabbá teszi az újonnan elfogadásra kerülő törvényeket. Az volt az expozé alapkoncepciója, hogy a három jogszabály tökéletesen összefügg, és a vállalati törvény módosítására azért van szükség, hogy szinkronban legyen az átalakulási törvénnyel. Én úgy érzem, hogy ebből a szinkronból ez a (3) bekezdés, amire módosító indítványt tettem, kilóg. Miért mondom ezt? Azért, mert az expozé nagyon szépen ecsetelte, hogy kétfajta vállalati irányíási rendszer van: a szigorúbb, a szorosabb irányítási rendszer, az államigazgatási, és az önkormányzati alapon működő vállalati irányítás rendszere. A társasági törvényre épülő átalakulási törvény 25. szakaszának (1) és (2) bekezdése pontosan szinkronban van a vállalati törvény általam nem vitatott 14. szakasz, tehát a 42/a szakasz (1) és (2) bekezdésével. Biztosítja azokat a lehetőségeket, hogyha az önigazgatási módon működő vállalat hibát követ el, mégpedig olyat, amit a jogszabály rögzít, akkor mód legyen be-