Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-56

4669 Az Országgyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-án, kedden 4670 Fontos tehát, hogy a két törvény feltétlenül egyidőben lépjen hatályba — ezért is kerültek együtt beterjesztésre. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló hatályos törvényerejű rendelet is már alapvető állampolgári jognak tekinti a külföldre utazást. E mellett azonban még viszonylag széles körben tartalmaz korlátozásokat. Elegendő arra utalnom, hogy a javaslat elfogadásával 19, ma már indokolatlan korlátozó rendelkezés szűnik meg. A megmaradók alapvetően megegyeznek a kivándorlás korlátaival, sőt annál bizonyos tekintetben még szűkebbek is mivel a külföldre utazásnak például a köztartozás és a tartási kötelezettség fennállása nem akadálya. Külön kívánok szólni a hadköteleseket érintő szabályozásról. A külföldre utazásuk korlátozásáról szóló rendelkezéseket jelenleg a honvédelemről szóló, 1989. évi XXII. törvénnyel módosított 1976. évi I. törvény tartalmazza. Felmerülhet a kérdés, hogy miért szükséges e korlátozásoknak a javaslatban történő szerepeltetése és a tavaszi ülésszakon módosított honvédelmi törvény újbóli módosítása? Azért, mert a külföldre utazásról és az útlevélről szóló javaslat úgy rendelkezik, hogy a magyar állampolgárok külföldre utazáshoz való joga csak ebben a törvényben korlátozható. A kérdéskör szabályozására a javaslatban két változat szerepel. Az A változat szerint a sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles, valamint az, aki behívó parancsot, vagy behívása várható időpontjáról értesítést kapott, csak a honvédelmi miniszter hozzájárulásával utazhat külföldre. A B változat e korlátozást kiterjeszti minden sorkatonai szolgálatot még nem teljesített hadkötelesre, amennyiben három hónapnál hosszabb időre kíván külföldre utazni. Az A változatban a külföldre utazás szabad biztosítása, az ehhez fűződő emberi jog áll előtérben, a B változat pedig a honvédelmi érdek javát honorálja erősebben. Mivel mind a két érdek fontosnak tekinthető, a kormány az A és B változat ügyében döntésre az Országgyűlést kéri fel. Bizonyára felfigyeltek arra, hogy a javaslatok szerint a hadkötelesek szélesebb körének kell a honvédelmi miniszter hozzájárulását kérnie a külföldre utazáshoz, mint a kivándorlásnál. A látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a hadkötelesek e köréből lényegesen többen és gyakrabban utaznak külföldre, mint ahányan kivándorolnak. Honvédelmi kötelezettségükteljesítése viszont megköveteli, hogy az arra illetékes katonai szervek tudják, az országban tartózkodnak-e vagy sem. A nemzetbiztonsági szempontból fontos államtitok birtoklása a külföldre utazásnak ugyanúgy akadálya, mint a kivándorlásnak. Természetesen, itt is biztosítottak a garanciális szabályok, amelyek az esetleges visszaéléseknek képesek gátat szabni. A jelenleg hatályos jogszabály a külföldön tartózkodás időtartamát általában 90 napban határozza meg. Aki ma ezt engedély nélkül túllépi, jogellenesen külföldön tartózkodónak minősül, hazatérése esetén pedig ha bűncselekményt nem követett el, szabálysértési eljárás indítható vele szemben és a külföldre utazásból kizárható. A javaslat már nem korlátozza a külföldön tartózkodás időtartamát, ezáltal megszünteti a jogellenes külföldön tartózkodás fogalmát és a hozzá kapcsolódó szankciókat. Ehhez igazodóan szükséges módosítani a Büntető Törvénykönyv és az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseit. Eszerint a jövőben a tiltott határátlépés esetei közül csak a fegyveresen történő elkövetés minősül bűncselekménynek, a többi pedig szabálysértés. A javaslat szerint az útlevél a magyar állam tulajdona. Ennek törvényben való rögzítése megfelel a nemzetközi szokásoknak és megalapozza azt a jogot is, hogy a külföldi hatóságok által elvett útlevél dipolmáciai úton visszakövetelhető legyen. Csökkennek az útlevélfajták, terjes egészében megszűnik a külföldön élő magyar állampolgárok részére eddig kiadott és őket indokolatlanul megkülönböztető külön útlevél. A jövőben függetlenül a tartózkodási helyétől, minden magyar állampolgár magánútlevelet kap. A nemzetközi gyakorlatban sok értetlenséget és félreértést kiváltó hazatérési engedély helyett a külképviseletek magánútlevéllel látják el azt a magyar állampolgárt is, aki ideiglenes külföldön tartózkodás során az útlevelét elveszítette. A javaslat a szolgálati útlevélről nem rendelkezik, megszüntetése meglehetősen sok vitát váltott ki a törvényjavaslat előkészítése során. Megtartása mellett valójában nyomós érvek nem sorakoztathatok fel. Nem annyira a munkavégzés lehetőségeit szolgálta, inkább státusszimbólummá vált. Ezt az útlevelet minisztériumok, országos hatáskörű szervek és egyes kiemelt vállalatok dolgozói kapták. Ugyanakkor ma már a legkülönbözőbb vállalatok, szövetkezetek és magánszemélyek is folytatnak és a jövőben egyre szélesebb körben folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. Feladataikat ez ideig is a világ összes országára szóló korlátlan külföldre utazási lehetőséget biztosító magánútlevéllel látták el. Megkülönböztetésüket útlevél tekintetében a továbbiakban semmi nem indokolja. A diplomata útlevélre jogosultak körét a javaslat elfogadása esetén először szabályozza majd nyilvánosan kihirdetett magas szintű jogszabály. Ez ideig ezt kormányhatározat tartalmazta. Elfogadva az eddigi viták többségi álláspontját, a kiegészítő törvényjavaslat szerint valamennyi államtitkár, továbbá az országgyűlési képviselők házastársai és gyermekei is jogosultak lesznek diplomata útlevélre. Tapasztalták, a diplomata útlevélre jogosultak köre a javaslat szerint széles. Az előkészítés során további bővítésre is tettek javaslatot, amelyet azonban a diplomáciai kapcsolatokról szóló nemzetközi egyezmény és a nemzetközi gyakorlat már nem viselne el. Tisztelt Országgyűlés! Eddig külön-külön emeltem ki a törvényjavaslatok legfontosabb szabályozási elveit és megoldásait. Most olyan kérdésekről szeretnék szólni, amelyek mindkét javaslatra egyaránt vonatkoznak. A törvényesség biztosításának egyik kiemelten garanciális eleme az államigazgatási eljárás keretében hozott igazgatásrendészeti határozat bírósági felülvizsgálata lehetőségének a bevezetése. A jogorvoslatnak ez