Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-56

4665 Az Országgyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-án, kedden 4666 Tisztelt Országgyűlés! Végül bejelentem, hogy ezen ülésszak első, szep­temberi fele várhatóan négy napig tart, de hajói dolgo­zunk, esetleg három nap alatt is befejezhetjük a munkát. Kérem szépen, most Király Zoltán következik, aki szót kért. Átadom a szót Király Zoltán képviselőtár­sunknak. KIRÁLY ZOLTÁN: Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Ház! Miután most már van elfogadott napi­rendi pontoknak egy egész sora erre az ülésszakra, úgy érzem, van jogom és okom bejelenteni egy új csoport megalakulását a parlamentben. Azért mondom, hogy most célszerű, mert bár jónéhány csoport alakult már a parlamentben, ezek egy célra egy érdekképviseletre szerveződött csoportok. Az a csoport, amelyről most röviden szólni kívánok, ez a parlamenti struktúrába illeszkedő, a parlamenta­rizmusnak megfelelő, annak hagyományait folytatni kívánó csoportosulás. Vagyis bejelentem, hogy mega­lakítottuk — az ügyrend, a Házszabályok alapján s an­nak figyelembevételével is — az ellenzéki demokraták parlamenti csoportját. A csoport a Magyar Demokrata Fórum tagjaiként az 1989-es, idei időközi választáso­kon mandátumot nyert képviselőkből, valamint függet­len országgyűlési képviselőkből tevődik össze. Néhány kitételt szeretnénk munkánkról, annak céli­rányosságáról említeni; milyen módon, a Házszabá­lyok mellett milyen kívánalmak szerint kívánunk szín­re lépni és működni. Mindenekelőtt: nem kirázólagos pártfrakcióként, hanem parlamenti csoportként tevé­kenykedik amelynek tagjai a Magyar Demokrata Fó­rum politikai törekvései és a választókerületi érdek­képviseleten túl a megszerveződött politikai ellenzék szellemiségét kívánják megjeleníteni a parlamentben. Természetesen a törvények és törvénymódosítások kezdeményezésével is élni kívánunk, amikor erre mó­dunk, lehetőségünk kínálkozik, ugyanakkor a parla­menti jogosítványokon túlmenően, — mint interpellá­ció, kérdés, nyilatkozatok, állásfoglalások közreadásá­val is a kormányzati ellenőrző munkát szeretnénk még karakterisztikusabbá tenni. Az ellenzéki demokrata csoport — mint említettem — parlamenti csoport, éppen ezért nagyra tartja a füg­getlen képviselőcsoport létét, és felajánlja, hogy bizo­nyos kérdésekben, közös vita és egyetértés alapján, kész azonos álláspontot képviselni a vitában és azonos módon szavazni. Ugyanezt az alapállást kérjük a füg­getlen képviselők csoportjától is. Azt is bejelentem, hogy a csoportot az alapító nyilat­kozatot aláíró képviselők alkotják. Nem kívánjuk bőví­teni azon egyszerű oknál fogva, mert úgy gondolom, a következő hónapokra, tehát a következő parlamenti vá­lasztásig már túl rövid az idő, s ugyanakkor a függet­lenek csoportjával való együttműködés lehetőséget te­remt egy szélesebb körű fellépésre, nagyobb haté­konyságra. A többi, amit hozzátennék, végül is technikai jelle­gű, ezek voltak a lényegi elvi jelentőségű elemei a cso­port működésének. Szeretnénk, ha kapnánk az ország­gyűlésben csoportként is helyet, szobát, technikai fel­tételeket, amelynek minimuma már 1989-ben az író­gép, a telefon és szeretnénk azt a lehetőséget is kérni a parlamenttől — most nyilván nem, mert ez megoldha­tatlan technikailag — átprogramozni a gépet, hogy az ellenzéki csoport egy tömbben, egy szektorban úgy ül­hessen együtt, éppen ezért, hogy menet közben is vi­tázhassunk egymással, vagy egyeztethessünk álláspon­tot vitás kérdésekben. Az aláíró képviselők, a csoport tagjai: Bánffy György (Budapest), dr. Debreczeni József (Bács­Kiskun megye), dr. Marx Gyula (Zala megyéből), dr. Raftay Ernő (Csongrád megye), Roszik Gábor (Pest megye), Zsigmond Attila (Budapest) és jómagam. Elnök Úr! Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm Király Zoltán képviselőtársunk bejelentését és tájékoztatóját. Kérem, hogy az Ország­gyűlés vegye tudomásul a bejelentést és a tájékoztatást. Ami az Országgyűlés irodáját illeti, megkapja a felada­tokat, hogy a megfelelő feltételeket biztosítsa a csoport munkájához. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után az első és második napirendi pontunk a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és útlevélről szóló törvényjavasla­tok tárgyalása következik. Az előterjesztő belügymi­niszter az eredeti törvényjavaslatokhoz képest kisebb módosításokat indítványoz. Ezeket az ülés előtt kiosz­tottuk a képviselőknek. Kérem a vita és a döntés során képviselőtársaim ezt vegyék figyelembe. Mivel e két törvényjavaslat tartalmilag összefügg egymással, és az előterjesztő is azonos, vele egyetértésben — mármint dr. Horváth István belügyminiszterrel egyetértésben — javaslom, hogy a törvényjavaslatokat együttesen tár­gyalja az Országgyűlés. De ezt meg kell szavaznunk. Aki egyetért ezzel, illetve nem, szavazzon. (Meg­történik.) Megállapítom: az Országgyűlés 315 igen szavazattal, két tartózkodással egyetért az együttes tárgyalással. Ezek után dr. Horváth István belügyminisztert illeti a szó. Átadom a szót. DR. HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter: A kor­mány megbízásából a tisztelt Országgyűlés elé terjesz­tem a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre uta­zásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatokat. A két javaslat a kormánynak azt a szilárd szándékát fejezi ki, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának, va­lamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egezsé­gokmányának elfogadásával járó kötelezettségeinknek következetesen eleget tegyünk. Mindez teljes mérték­ben összhangban van a jogállamiság kiépítésére vonat­kozó megmásíthatatlan törekvéseinkkel. A külvilág felé való politikai és gazdasági nyitottsá­gunk eszméjének az felel meg, ha az egyént nem korlá­tozzuk mesterkélt akadályokkal abban, hogy szabad belátása szerint válassza meg azt az országot és népet, amelynek körében élni kíván. Ezért a törvényelőkészí­tő munkálatok során törekvéseink kezdettől fogva arra irányultak, hogy mind a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinket, mind az állampolgárok igé­nyeit messzemenően figyelembe vevő szabályok kerül­jenek megalkotásra.

Next

/
Thumbnails
Contents