Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-56
4663 Az Orszaggyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-án, kedden 4664 vény csak az egyeztető tárgyalásokon való megvitatás után kerül az Országgyűlés elé. A terv- és költségvetési bizottságra is vonatkozik — véleményem szerint — az MSZMP Ígérete, hiszen a bizottság elnöke és tagjainak többsége is tagja e pártnak. Ezért javasolom, hogy az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága vonja vissza a törvényjavaslatot, mely politikai egyeztető tárgyalások során való megvitatás után kerüljön újból az Országggyűlés elé. Hogyha a terv- és költségvetési bizottság ezt a javaslatot elutasítja, akkor javasolom az Országgyűlésnek, hogy ezt a nagyon nagy jelentőségű, sarkalatos törvényt két fordulóban tárgyalja, hiszen nagyon speciális szakmai tudást, felkészülést, és a felelősségteljes döntéshez legalábbis a két fordulóban való tárgyalást követeli meg. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem a terv- és költségvetési bizottság elnökét, dr. Puskás Sándort, kíváne szólni. DR. PUSKÁS SÁNDOR, a terv- és költségvetési bizottság elnöke: Szeretnék szólni. Tisztelt képviselőtársam indítványával kapcsolatosan azt szeretném elmondani, hogy eddigi ismereteim szerint az Állami Számvevőszék nem volt tárgya a nemzeti kerekasztal-tárgyalásoknak. Ez többször nyilatkozatban elhangzott. Ismereteim szerint a nemzeti kerekasztal-tárgyalások ezen szakasza lezárult. Ennyit erről a kérdéscsoportról. A másik oldala, hogy az Állami Számvevőszék kérdésének napirendre tűzését az Országgyűlés határozatával rendelte el. Az 1989. márciusi ülésünkön Polgárdi József képviselőtársunk javaslatára, indítványára hoztunk olyan határozatot, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot olyan időben kell előterjeszteni, hogy annak megalapítása 1990. január l-jével megtörténhessen. Természetesen az Állami Számvevőszék intézménye az elmúlt 40 évben nem működött, nincs tapasztalatunk, óriási információ-hiánnyal kell szembenéznünk, és ez számos félreértésre ad alkalmat. De egyetértek tisztelt képviselőtársammal abban, hogy az Állami Számvevőszék oly fontos intézmény, amelyiknek éppen — vele ellentétben — a sürgős megalapítását tartom szükségesnek. Nem tartom lehetségesnek azt, hogy a Parlament olyan ellenőrző intézmény nélkül működjék hosszú ideig, amellyel a határozatai, véleményalkotása nem tűnik megalapozottnak. Olyan gazdasági helyzetben van az országunk, azt hiszem, minden képviselőtársam ezzel egyetért, hogy nagy társadalmi nyomás nehezedik a Parlamentre, hogy a Parlament ellenőrizze, vizsgálja a közpénzek fölhasználását, ellenőrizze az állami vagyont, ellenőrizze a pártok gazdálkodását, és sorolhatnám még tovább, talán még az államadósság ügyét lehetne megemlíteni. A magam véleménye alapján azt javaslom a tisztelt Parlamentnek, hogy foglalkozzék vele, tárgyalja az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslatot, és abban saját határozatának megfelelően foglaljon állást, és alapítsa meg 1990. január l-jével az Állami Számvevőszéket. Köszönöm türelmüket. ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Azt javaslom, hogy a 18 pontban felsorolt tárgysorozatról szavazzunk. Amennyiben a Számvevőszékről szóló előterjesztés kérdése továbbra is vitatott lesz, lesz alkalmunk erre visszatérni az ülésszak októberi folytatásakor. Most tehát én a 18 pontban felsorolt tárgysorozatot teszem szavazásra. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy ki ért egyet ezzel a tárgysorozattal, illetve ki kíván másként állást foglalni. Kérem, szavazzunk. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 317 igen szavazattal, 12 nem szavazattal és 14 tartózkodással a tárgysorozati javaslatot elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom, hogy az Országgyűlés ugyancsak értsen egyet a kormány kérésével, hogy a sürgős tárgyalás igényével benyújtott törvényjavaslatokat a szeptemberi ülésszakon megtárgyalja. Ezekre — mint erről szó esett már — ugyancsak részben az októberi folytatáskor kerül sor. Kérdem: ki ért egyet ezzel a javaslattal? Kérem, szavazzunk tehát. Megállapítom: az Országgyűlés 320 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal és 6 tartózkodással úgy határozott, hogy a kormány által sürgős tárgyalás igényével benyújtott törvényjavaslatokat a szeptemberi ülésszakán megtárgyalja. Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy az ülésszak tárgysorozatául elfogadott napirendi pontok közül tehát az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot, A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló javaslatot, Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot, A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot, Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítésések orvoslásáról szóló törvényjavaslatot, Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint Az október 23-a megünneplésére vonatkozó képviselői indítványt, a pénzügyminiszter tájékoztatóját az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által kezelt vagyonról az Országgyűlés október 17-én folytatódó ülésén vitassa meg. Az októberi ülésszakra javasoltak közül az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat későbbi tárgyalása némi indoklást kíván egyébként. A törvényjavaslatot a képviselők két héttel az ülésszak előtt kapták meg. Az előterjesztő Terv- és költségvetési bizottság a javaslatot újból átdolgozta, és ma reggel a képviselőknek ezt a változatot nyújtotta be. A halasztás indoka mégsem elsősorban ez, hanem az alkotmányos szempont. Nevezetesen az, hogy az Állami Számvevőszéket az ülésszakra benyújtott alkotmánymódosító törvény hozza létre. Mivel e törvényjavaslat tárgyalására a javaslat, illetve már a döntés szerint az októberi ülésen kerülne sor, ezért az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot is ezen az ülésen, mégpedig az alkotmány módosítását követően kell megvitatni. A sorrendet nem lenne célszerű megfordítani. Gondolom, ezzel képviselőtársaim egyetértenek.
