Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-56

4661 Az Országgyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-án, kedden 4662 Gábor képviselő indítványának napirendre tűzését. Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az Or­szággyűlés 181 igen szavazattal, 121 ellenszavazattal és 46 tartózkodással úgy határozott, hogy a képviselői in­dítványt napirendjére tűzi. Ezek után a sürgősségi jellegről is döntenünk kell, hiszen a képviselő kérte, hogy javaslatát a szeptemberi ülésszakon vitassuk meg. Itt azonban felmerül az a kér­dés, hogy rendelkezik-e az országgyűlési képviselő 50 képviselőnek a sürgősséget támogató aláírásával. Meg­kérdezem Roszik Gábort. . . Nem rendelkezik. Ezért nem teljesen házszabályszerű, de azt hiszem ésszerű megoldás, ha lehetővé tesszük Roszik Gábornak, hogy megkérdezze a képviselőket, meg tudja szerezni 50 képviselő támogatását, ezért 20 perces szünetet rende­lek el. (Szünet: 11.40—12.10) után az Országgyűlés folytatta munkáját. Elnök: dr. Szűrös Mátyás. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a mun­kát. Kérem Roszik Gábor képviselőtársunkat is, foglal­ja el helyét. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a sürgősségi tárgyaláshoz szükséges 50 aláírás megvan. Ezért döntenünk kell az indítvány sürgős, azaz a szep­temberi ülésszakon történő tárgyalásáról is. Kérem, szavazzunk. Megszavaztuk azt, hogy a szeptemberi ülésszak második részében lesz majd. Tehát most a sürgősségi jellegét kell megszavazni. Tehát, hogy a szeptemberi ülésszakon kerüljön megtárgyalásra ez a javaslat. Kérem, aki ezzel egyetért, vagy nem, szavaz­zon . .. Kérem, hogy a szavazást ismételjük meg! Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom: az Ország­gyűlés 142 igen szavazattal, 134 ellenszavazattal, 41 tartózkodással nem fogadta el az indítvány sürgős tárgyalását. Ezek után a tárgyalásra a novemberi ülésszakon kerülhet sor. (Zúgolódás, moraj a te­remben.) Dr. Bognár József képviselőtársunké a szó. DR. BOGNÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Én úgy gondolom, hogy itt a kérdés a sza­vazásnál nem volt világosan feltéve, voltaképpen itt van a probléma. Mert például én, ha az októberben való tárgyalást sürgősségi tárgyalásnak mondjuk, akkor a sürgősségi tárgyalás mellett vagyok, mert nincs semmi értelme, hogy a mostani október 23-át úgy tartsuk meg, most nem mondom, hogy ünnepel­jük, miután nem fogadták még ezt a dolgot el —, hogy mi majd novemberben foglalkozunk az üggyel. Én azt gondolom, hogy nem szeptember­ben, nem most, hanem október elején folytatjuk a szeptemberi ülésszakot. Ha az októberi ülésszakot a szeptemberi ülésszak folytatásának nevezzük, akkor én azt gondolom, hogy a sürgősséget ki kell monda­ni úgy, hogy ez a dolog megtörténjék október 23-a előtt. Annak semmi értelme nem volna, hogy az egész dolgot elhalasszuk novemberre, a dolog ter­mészeténél fogva. Kérem ezért a szavazásnak ebből a szempontól való föltételét, mert én amellett va­gyok — mégegyszer mondom — hogy az október 23-a előtt ez eldöntött kérdés legyen. ELNÖK: Kérem szépen erről van szó, a szeptemberi ülésszakról van szó, de a második menetben tárgyal­nánk. Kérem ez sürgősségi jelleg. Megismételjük a szavazást. Kérem újra: aki ezzel egyetért, vagy nem ért, szavazzon! (Megismétlik a szavazást.) ELNÖK: Kérem szépen, ez már egy másik ered­mény. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 212 igen szavazattal, 92 ellenszavazattal, 33 tartózkodással az indítvány sürgős tárgyalását elfogadta. Köszönöm. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ülésszakunk tárgysorozatául javaslom a következő­ket: 1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényja­vaslatot. 2. Az alkotmánybíróságról szóló törvényja­vaslatot. 3. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. 4. Az országgyűlési képvise­lőkválasztásáról szóló törvényjavaslatot. 5. A köztár­sasági elnökválasztásáról szóló törvényjavaslatot. 6-7. A Bűntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvény­javaslatot, a bűntetőeljárási törvény módosításáról. 8. Az Állami Számvevőszékről. 9. A ki és bevándorlásról szóló törvényjavaslatot. 10. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatot. 11. Az 1956-os nép­felkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló tör­vényjavaslatot. 12. A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átme­neti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosítá­sáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. 13. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. 14. A pénzügyminiszter tájékoztató­ját az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról. 15. Ok­tóber 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indít­vány megvitatása. 16. Interpellációk, kérdések tárgya­lása. 17. Személyi javaslatok tárgyalása. 18. Egyéb kérdések, bejelentések tárgyalása. Mielőtt szavaznánk, átadom a szót dr. Ballá Évának, aki szót kért. Dr. BALLÁ ÉVA: Tisztelt Elnök Úr, Országgyűlés! A napirenddel kapcsolatban szeretnék egy javaslatot tenni. A politikai egyeztető tárgyalások hatását a tör­vényelőkészítésre, annak minőségére, Németh Miklós miniszterelnök úr is hasznosnak ítélte meg. Saját meg­győződésem is, hogy egy politikai, szakmai szempont­ból alapos törvényelőkészítés, egy szuverén, legitim parlament törvényalkotói munkáját is segíti. Ezért ki­fogásolom, hogy az Állami Számvevőszékről szóló tör­vényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások elé. Még a szakmailag illetékes albizottság sem tárgyalta. Csupán az Alkotmány módosításában szereplő, az Ál­lami Számvevőszékről rendelkező keretszabályok tár­gyalása történt meg, melynek utolsó pontja, hogy az Állami Számvevőszék működéséről és szerkezetéről alkotmányerejű törvény rendelkezik. Ez az alkotmány­erejű törvény fekszik előttünk, amely nem kerül meg­tárgyalásra a politikai egyeztető tárgyalásokon. Az MSZMP az egyeztető tárgyalások előtt kötelezettséget vállalt, hogy az összes alkotmányerejű, sarkalatos tör-

Next

/
Thumbnails
Contents