Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4621 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4622 szólni. Teszem ezt azért, mert az ország más megyéiben hasonló színvonalon dolgozó szakemberek munkájáért magasabb bért fizetnek. Továbbá interpellációmat azt is motiválja, hogy megyénk, összehasonlítva országunk 19 megyéjének átlagával, pedagógusszínvonal tekintetében az utolsó helyen áll. E probléma sajnos, nem újkeletű, hisz hosszú évek elhibázott bérfejlesztési politikájának a következménye. Viszont nem olyan súlyos és nem olyan nagymértékű, hogy ne lehetne orvosolni. Megyénkben az elmúlt és jelen tervidőszakban bizonyos ágazati fejlesztéseket az időarányosnál gyorsabb ütemben és esetenként nagyobb mértékben hajtottak végre, mely nem tett lehetővé helyi, azaz megyei kondíciójavító intézkedéseket. A bérbruttósítást követő, illetve az ezzel egyidőben történő úgynevezett túlóra létszámosítása biztosított. Központi forrásból Heves megye nem részesült. A túlórában ellátott óratervi órák létszámmal történő szervezését a 21/1987-es számú miniszteri rendelet írja elő. Fedezet hiányában ezt végrehajtani időben nem tudtuk, ezért az 1988. évi bérrendezést megelőző felmérésben ennek hatása sem bértömegben, sem létszámban nem jelent meg. Heves megye tanácsa részben ágazati, részben egyéb pénzeszközökből a hiányt ez évben pótolta. Egyben létszámosítással történő változtatását is szorgalmazta. Az ilymódon elismert létszám 612 fő, ennek bérrendezésére ennek hiányában 9.700 főre 9 millió 614 ezer forintot kapott a megye. Az arányok tartása mellett az emelt létszámra 10 millió 629 ezer forint kellene. Tehát a hiányzó összeg 1 millió 15 ezer forint, aminek biztosítását kérem. A berendezést megelőzően több fórumhoz, többek között Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes segítségével a Művelődésügyi Minisztériumhoz is fordultunk olyan kéréssel, hogy az országos elosztás előtt a különböző okokból származó lemaradást kompenzálják. Ez a véleményem szerint jogos és irreálisnak nem minősíthető szerény kérésünk azonban a mai napig nem került orvoslásra. A terület bér, illetve létszámarányban történő lebontása további lemaradásunkat mérsékelné, ha a fentiek miatt nem lenne halmozottan hátrányos a helyzetünk. Legfrissebb információnk szerint a pedagógusok átlagbére közel 500 forinttal marad el az országos átlagtól. Sajnálatos módon Heves megye tanácsa szűkös anyagi helyzetünk miatt segíteni, illetve más pénzeszközöket átcsoportosítani e célra nem tud. A további lemaradás elkerülése, valamint a téma nagyon fontos politikai, társadalmi volta miatt kérem az államtitkár úr és az Országgyűlés támogatását. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra Stark Antal államtitkár válaszol. STARK ANTAL: Tisztelt Országgyűlés, Kedves Képviselők! A Heves megyei pedagógusok 1988. decemberi besorolás szerinti havi illetménye 7343 forint volt, ez 300 forinttal alacsonyabb, mint 19 megye pedagógusainak átlagbére. Kétségtelen, hogy a budapesti pedagógusok béréhez képest ez az elmaradás 1300 forint volt. A bérek különbsége több tényezőre vezethető visssza, a pedagógus-állomány korösszetétele, Heves megyében pl. a hasonló nagyságrendű megyékhez képest az óvodai és az általános iskolai intézmények magasabb aránya, valamint az az írásbeli interpellációban megfogalmazott, de itt nem említett tényező is közrejátszott, hogy a megye helyi forrásokból nem élt bérfejlesztéssel, szemben sok más megyével. Az interpelláció tulajdonképpen két kérdéskört érint. Az egyik a túlórák díjazása, a másik pedig a pedagógus-béremelés differenciálása. A túlórák tervezésének új rendjét valóban 1987 végén szabályoztuk, együtt azzal, hogy akkor az óradíjak minimumát 45 forintban határoztuk meg. Ezt a rendelkezést 1988-ban több megye, így Heves megye sem tudta végrehajtani, ezért a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Tervgazdasági Bizottsághoz fordultunk. A szükséges pótelőirányzatok megállapítására pedig a Pénzügyminisztérium a megyei tanácsok pénzügyi apparátusával felmérést végeztetett. Ez alapján került az megállapításra, hogy összesen 275 millió forint béralaptöbblet-igény merült föl, amit ki is elégítettek. Heves megye ebben az esetben például a 45 forintos minimum biztosítására 6.5 millió forint igényt jelentett be, ezt meg is kapta, a túlóra létszámarányos tervezése miatt kilenc megyei tanáccsal együtt viszont nem jelzett többletigényt. Az 1989. évi pedagógusbérrendezés előkészítése során meg lehetett állapítani: ez a bizonyos 1988-as költségvetési béralapkiegészítés, illetve a felmérés, a tanácsi adatszolgáltatás pontatlanságai miatt indokolatlan feszültség forrásává vált. Ezt azonban a túlóradíjak 1989. február 1-jei rendezése során feloldottuk. Ekkor ugyanis azt az alapelvet érvényesítettük, hogy a minimális óradíj a pedagógus munkabérének egy kötelező tanítási órára jutó hányada legyen. Ezen elv érvényesítéséhez az állami költségvetés 550 millió forintot biztosított, ami a teljes pedagógus béralap 3.1. százalékos növelését tette lehetővé országosan. A korábbi elmaradás miatt Heves megyében ez az emelkedés 3.7 százalék volt, így az interpellációban jelzett jogos többletigényt ezzel az emeléssel kielégítettük. A pedagógusalapbérek emelésére rendelkezésünkre álló béralap 1989. szeptember elsejei hatállyal 1988hoz képest 14,9 százalékos béremelésre ad lehetőséget országosan. Az összeg elosztása során a pedagógus szakszervezetekkel egyetértésben törekedtünk a megyei aránytalanságok csökkentésére, mégpedig olyan módszerrel, hogy a rendelkezésre álló összeg felét egységes fejkvóta alapján osztottuk szét, míg a másik felét bérarányosán. Ez végülis azt jelentette, hogy míg országosan — mint említettem — 14.9, Heves megye pedagógusai 15.8 százalékos béremelésben részesülnek szeptember 1-től és csak érdekességként említem meg, hogy a főváros pedagógusai viszont csak 12.7 százalékkal. Következésképpen jogosnak tartva Sebők József képviselő Heves megyei pedagógusok bérhelyzetére vonatkozó megállapításait. Ugy gondolom, hogy az el-