Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4613 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4614 felület áll a turisták rendelkezésére, és mindez csak 25 km-re Budapesttől. El kell, hogy mondjam: hét végén körülbelül 40 ezer üdülő látogatja a települést. S ennek a községnek nincs egészséges ivóvize. Mindhárom társközségben az ivóvíz, egészségre ártalmas, káros, nitráttal fertőzött, erről a Köjál több ízben vett vízmintája is tanúskodik. Utoljára mintegy 200 milligramm százalékot regisztráltak. A ráckevei Duna-ágnál fekvő Majosházán az iskolában, óvodában flakkonos ivóvízellátás van. Ezért bátorkodom miniszter elvtárshoz interpellálni, és a segítségét kérni. A községek külön-külön, még az egyesülés előtt, tehát 1968 óta, tettek lépéseket önerőből az ivó vízrendszer kiépítése érdekében. Sajnos mindezt eredménytelenül, mert csak kúfúrásra tellett önerejükből. Felettes hatóságainkat több ízben megkerestük, de ígéreteken kívül mást nem kaptunk: sem az akkori OVH-tól, sem pedig a megyei tanácstól. Ugy érzem, ezen a téren a helyzet tovább már tarthatatlan. Ezért kértek fel engem a legutóbbi falugyűlésen az interpellálásra. Kérem ezért miniszter urat, segítse hozzá a települést, hogy a VII. ötéves terv fő célkitűzése, amelyre a lakosság már 4 éve fizeti az átkos TEHO-t, megvalósulhasson. A megyei tanács felsősávon szándékozott biztosítani 1989-90-re a céltámogatást, 20 millió forintot. Sem a népgazdaság, sem pedig a megyei tanács anyagi lehetőségei ezt a pénzt nem tudták biztosítani a támogatásra. Ebből lehetett volna kezdeni a beruházást, a VEI. ötéves tervben a befejezést. A lakosság 28 ezer forintot vállalt ingatlanonként, hogy 10 éven át fizeti a ráeső részt. A felsorolt indokok alapján kérem miniszter urat, biztosítsa a szükséges vízügyi alapot az ivóvíz-beruházáshoz a következő középtávú terv első évében, hogy 1990-ben önerőből meg tudjuk kezdeni a beruházást. A parlamentet pedig kérem, hogy támogassa a mielőbbi megvalósulást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra Dr. Maróthy László miniszter válaszol. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Képviselő Úr! Az indok már elég nyomós, hogy egészséges ivóvíz kell, ezt még tetőzi a naturistáknak az előbb mondott jelenléte, ami kétségkívül a tárcához tartozó tájesztétikai összefüggésekben is nagyon méltányolható. (Taps.) Képviselő úr pontosan fogalmazott: erre a tervciklusra minden pénz szétosztásra került, mintegy 2 és fél milliárd forint, és nem jutott az említett területre se a tanács, se a vízügyi alap büdzséjéből. E teremben többen vagyunk még, akik mint képviselők érintettek, hiszen ezen településen nincs ivóvíz, és ahol vezetékes víz van, sem mindenhol áldás. Tudott a Dél-Kelet-Alföld súlyos gondja: az arzénos víz. Ezért is, valamint mert az előttünk álló tervciklust még nem nagyon látjuk, az valószínűleg nem lesz középtávú a mostani ötéves mértékkel, hanem inkább rövidebb^ három esztendős. A szabályozók nem annyira ismertek, valamint keményen dolgozunk az új víz- és csatornázási díjon, ami nem egyszerűen csak díj, hanem vízgazdálkodási rendszerben, vállalatszervezéstől kezdve, készlethasználati díjon át valamiféle progresszív használati skála megállapításával együtt képzelhető el. Tehát rendkívül sok a bizonytalanság. Mégis van egy remény, amit felelődén itt több érintett képviselő előtt és a parlament előtt is mondok. Több dolog esik képviselő úr szempontjából szerencsésen egybe a térségben. Vízbázisvédelmet akarunk, hiszen a központi térség az egész vízhasználat egyharmadát veszi fel. A csepeli térség, mint nagy bázis mindenki előtt ismert. A ráckevei Dunát kiemelt fejlesztéssel már a kereskedelmi tárca is támogatta, természetvédelmi tekintetben pedig mi messzemenően támogatjuk, hiszen terhelt többek között az M—0-s és a főváros szennyvize által, ugyanakkor gyönyörű szép úszóláp található több is a területen, nagyon csodálatos növényi és állati tartozékaival együtt, amelyet feltétlenül óvni kell. Az emberek üdülés céljából járnak oda. Tehát szerencsésen találkozik a térségben a vízbázisvédelem, a természetvédelem, a vízellátás kérdése. Miután már tegnap is előkerült, szeretném megmondani, hogy csak a csatornázással együtt tudunk gondolkodni. Ezért az a javaslatom Vona képviselő úr, hogy a terület kiemelt fejlesztése témakörében Csepel-sziget, ráckevei Duna és az egész védelmi bázis dolgában ahhoz a bizonyos egyeztetéshez, amelyet Polgárdi képviselő úrral együtt a parlament jótékony közreműködésével megállapodássá érett, csatlakozzék, és annak keretében kezelendő elsősorban a Pest megyei tanáccsal, a Fővárosi Tanács bevonásával is keressük a megoldást a következő tervciklusra. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Vona Ferenc képviselőtársamat, elfogadja-e a választ. Dr. VONA FERENC: Elfogadom és megköszönöm miniszter úr válaszát, ha az őszi parlamenti ülésen pontot tudunk tenni ennek az egész kérdéskörnek a végére. ELNÖK: Igen. Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. Látható többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő egyetértett, a választ az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. Lotz Ernő képviselőtársunk interpellál az igazságügyi miniszterhez a gazdasági társasági törvény alapján jogtanácsosi iroda egyesülés formájában történő létrehozása tárgyában. Dr. Lotz Ernő képviselőtársamat illeti a szó, Borsod megye 12. választókerületéből. DR. LOTZ ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Interpellációm egy jogalkalmazási probléma megszüntetésére irányul, amely az Igazság-