Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4615 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4616 ügyi Minisztérium 7. számú cégközleményében közzétett közleményéből fakad, és emiatt a cégbíróságok gyakorlata a jogtanácsosi irodák cégbejegyzését illetően az ország különböző területein eltér. A társasági törvény 3. §-ához és a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendelet 8. §-ához képest a közelmény jogellenes tartalma a következőkben foglalható össze. Jogszerű az az állítás, hogy jogi személy munkaközösség keretében végzett jogtanácsosi tevékenység nem tartozik a társasági törvény hatálya alá. Az viszont nem jogszerű, hogy jogtanácsosi tevékenységre társaság nem alakítható. Ez utóbbi mondat a közleményben azért téves, mert a jogtanácsosi iroda nem azonos a munkaközösséggel, és nem természetes személyeknek gazdasági tevékenységet nem igénylő célra irányuló személyegyesülése, hanem több gazdálkodó egység által létrehozott jogi személy. Következésképpen a közlöny hivatkozott pontjának az a megállapítása, miszerint ilyen tevékenységre társaság nem alakítható, a gazdasági társaságokról szóló törvényt sértő kiterjesztő értelmezés, amely zavarja a jogtanácsosokról szóló törvényerejű rendelet 8. §-ának érvényesülését. A közlemény szövege a törvény autentikus miniszteri magyarázatával sem egyező. A vázolt fogalmazás problémája sajnos éppen akkor gördít akadályokat, amikor a nagyvállalatok átalakulnak sorra társaságokká és jogtanácsosi tevékenységüket ilyen formán lehetne praktikusan, gazdaságosan és gyorsan megoldani. Indítványozom ezért a szóban forgó közlemény korrekcióját, a bírósági gyakorlat törvénynek megfelelő egységes kialakítását és ily módon a nagyvállalatokból alakuló társaságok megfelelő jogtanácsosi szervezetek funkcionálásának biztosítását. Érdeklődéssel várom államtitkár úr válaszát. ELNÖK: Köszönöm dr. Lotz Ernőnek az interpelláció ismertetését. Dr. Borics Gyula államtitkár válaszol. DR. BORICS GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Megfogadva az elnök úr intelmét, nagyon rövid leszek, annál is inkább, mert a felszólaló képviselő úr és közöttünk nincs nézeteltérés. A nézeteltérést a különböző időszakokban keletkezett jogszabályok indoklása okozta, és ez vezetett akialakult helytelen gyakorlathoz is. Ezért folytattak e tekintetben a cégbíróságok eltérő és általunk is helytelenített gyakorlatot. Tekintettel azonban arra, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak nincs jogosultsága arra, hogy a jogalkalmazókat e kérdésben eligazítsa, ezért a Legfelsőbb Bíróságot máris felkértük, hogy adjon egységes elvi irányítást, amelynek az a lényege, hogy a jogtanácsosi irodákra a korlátozó rendelkezések természetszerűleg nem vonatkoznak és nem terjednek ki. Egyébként pedig a kérdést véglegesen a már folyamatban levő jogi képviseletről szóló törvény fogja rendezni. Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem dr. Lotz Ernő képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal. DR. LOTZ ERNŐ: Köszönöm, a választ elfogadom. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e. Látható többség. Köszönöm. Esetleg van-e valaki ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő egyetértett, a választ az Országgyűlés két ellenszavazattal elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt most megkérdezem, tartsunk-e ebédszünetet, vagy folytassuk a munkát? (Közbeszólások: Ne tartsunk!) Köszönöm, én is így gondoltam. Szabó István képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez a közoktatásfejlesztési alap állami pénzalappá történő nyilvánítása tárgyában. A választ nem a pénzügyminiszter fogja adni. Szabó István képviselőtársamat illeti a szó, Budapest 8. választókerületéből. SZABÓ ISTVÁN: Tisztelt Miniszter Ur! kedves Képviselőtársaim! Interpellációt szeretnék benyújtani a közoktatásfejlesztési alap állami pénzalappá nyilvánítása érdekében. A közoktatás fejlesztési alap magasszintű jogszabállyal való létrehozását a következőkkel indokolom. Közoktatásunk jelenlegi helyzete feltétlenül szükségessé teszi, hogy hosszú távon garantált és külső forrásokból is növelhető alap jöjjön létre, mely az oktatásfejlesztést természetes közegében, a nevelőmunka gyakorlatában ösztönzi és segíti. A Művelődési Minisztérium eddigi lehetőségei hosszabb távon nem garantáltak, így a fejlesztési folyamatok több évre nem tervezhetőek. Miután a közoktatást az oktatás egésze alapjának kell tekintenünk, működését csak olyan módon látom biztosítottnak, ha az állami költségvetésből erre a célra meghatározott összeget minden évben elkülönítenének. Ezeknek a céloknak jogszabályban való meghatározása kizárná annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget elvonják, illetőleg céljaival ellentétesen használják fel. Az állami pénzalappá való nyilvánítás megadná a létrehozott alaphoz való társulás lehetőségét, az állami költségvetésen kívül való hozzájárulás elfogadásának útját-módját. Megjegyezni kívánom, hogy az ily módon való kötelezettségvállalás, mint közérdekű kötelezettségvállalás adóalapcsökkentő tényező, ezért adott esetben érdekelt lehet akár természetes személy, akár jogi személy abban, hogy hozzájáruljon ehhez az alaphoz. A közoktatásfejlesztési alap társadalmi alappá való nyilvánításakor jogszabályban kell megszabni azt a rendet, amely lehetővé teszi az alapból való támogatás lehetőségét, illetőleg mely szerint az egyes igényeket rangsorolni és elbírálni lehet. A közoktatással foglalkozó szakemberek ezt az elképzelést támogatják, jónak tartják. Elfogadása esetén nagyobb biztosítékot