Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4615 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4616 ügyi Minisztérium 7. számú cégközleményében közzétett közleményéből fakad, és emiatt a cégbíró­ságok gyakorlata a jogtanácsosi irodák cégbejegyzését illetően az ország különböző területein eltér. A tár­sasági törvény 3. §-ához és a jogtanácsosi tevékeny­ségről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendelet 8. §-ához képest a közelmény jogellenes tartalma a következőkben foglalható össze. Jogszerű az az állítás, hogy jogi személy munkakö­zösség keretében végzett jogtanácsosi tevékenység nem tartozik a társasági törvény hatálya alá. Az vi­szont nem jogszerű, hogy jogtanácsosi tevékenységre társaság nem alakítható. Ez utóbbi mondat a közle­ményben azért téves, mert a jogtanácsosi iroda nem azonos a munkaközösséggel, és nem természetes sze­mélyeknek gazdasági tevékenységet nem igénylő célra irányuló személyegyesülése, hanem több gazdálkodó egység által létrehozott jogi személy. Következéskép­pen a közlöny hivatkozott pontjának az a megállapí­tása, miszerint ilyen tevékenységre társaság nem ala­kítható, a gazdasági társaságokról szóló törvényt sértő kiterjesztő értelmezés, amely zavarja a jogtanácsosok­ról szóló törvényerejű rendelet 8. §-ának érvénye­sülését. A közlemény szövege a törvény autentikus minisz­teri magyarázatával sem egyező. A vázolt fogalmazás problémája sajnos éppen akkor gördít akadályokat, amikor a nagyvállalatok átalakulnak sorra társaságok­ká és jogtanácsosi tevékenységüket ilyen formán lehetne praktikusan, gazdaságosan és gyorsan megol­dani. Indítványozom ezért a szóban forgó közlemény korrekcióját, a bírósági gyakorlat törvénynek megfe­lelő egységes kialakítását és ily módon a nagyvállala­tokból alakuló társaságok megfelelő jogtanácsosi szer­vezetek funkcionálásának biztosítását. Érdeklődéssel várom államtitkár úr válaszát. ELNÖK: Köszönöm dr. Lotz Ernőnek az interpel­láció ismertetését. Dr. Borics Gyula államtitkár vá­laszol. DR. BORICS GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Meg­fogadva az elnök úr intelmét, nagyon rövid leszek, an­nál is inkább, mert a felszólaló képviselő úr és közöt­tünk nincs nézeteltérés. A nézeteltérést a különböző időszakokban keletkezett jogszabályok indoklása okozta, és ez vezetett akialakult helytelen gyakorlat­hoz is. Ezért folytattak e tekintetben a cégbíróságok eltérő és általunk is helytelenített gyakorlatot. Tekin­tettel azonban arra, hogy az Igazságügyi Minisztéri­umnak nincs jogosultsága arra, hogy a jogalkalmazó­kat e kérdésben eligazítsa, ezért a Legfelsőbb Bíró­ságot máris felkértük, hogy adjon egységes elvi irá­nyítást, amelynek az a lényege, hogy a jogtanácsosi irodákra a korlátozó rendelkezések természetszerű­leg nem vonatkoznak és nem terjednek ki. Egyébként pedig a kérdést véglegesen a már folyamatban levő jogi képviseletről szóló törvény fogja rendezni. Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy vá­laszomat elfogadni szíveskedjen. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem dr. Lotz Ernő kép­viselőtársamat, egyetért-e a válasszal. DR. LOTZ ERNŐ: Köszönöm, a választ elfoga­dom. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e. Látható több­ség. Köszönöm. Esetleg van-e valaki ellene? Tartóz­kodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határoza­tot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő egyetértett, a választ az Országgyűlés két ellenszava­zattal elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt most megkérdezem, tartsunk-e ebédszünetet, vagy folytassuk a munkát? (Közbeszólások: Ne tartsunk!) Köszönöm, én is így gondoltam. Szabó István képviselőtársunk interpellál a pénz­ügyminiszterhez a közoktatásfejlesztési alap állami pénzalappá történő nyilvánítása tárgyában. A vá­laszt nem a pénzügyminiszter fogja adni. Szabó István képviselőtársamat illeti a szó, Budapest 8. választó­kerületéből. SZABÓ ISTVÁN: Tisztelt Miniszter Ur! kedves Képviselőtársaim! Interpellációt szeretnék benyújtani a közoktatásfejlesztési alap állami pénzalappá nyilvá­nítása érdekében. A közoktatás fejlesztési alap ma­gasszintű jogszabállyal való létrehozását a követke­zőkkel indokolom. Közoktatásunk jelenlegi helyzete feltétlenül szük­ségessé teszi, hogy hosszú távon garantált és külső forrásokból is növelhető alap jöjjön létre, mely az ok­tatásfejlesztést természetes közegében, a nevelőmun­ka gyakorlatában ösztönzi és segíti. A Művelődési Mi­nisztérium eddigi lehetőségei hosszabb távon nem ga­rantáltak, így a fejlesztési folyamatok több évre nem tervezhetőek. Miután a közoktatást az oktatás egésze alapjának kell tekintenünk, működését csak olyan módon látom biztosítottnak, ha az állami költségve­tésből erre a célra meghatározott összeget minden év­ben elkülönítenének. Ezeknek a céloknak jogszabály­ban való meghatározása kizárná annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget elvonják, ille­tőleg céljaival ellentétesen használják fel. Az állami pénzalappá való nyilvánítás megadná a létrehozott alaphoz való társulás lehetőségét, az álla­mi költségvetésen kívül való hozzájárulás elfogadásá­nak útját-módját. Megjegyezni kívánom, hogy az ily módon való kötelezettségvállalás, mint közérdekű kötelezettségvállalás adóalapcsökkentő tényező, ezért adott esetben érdekelt lehet akár természetes sze­mély, akár jogi személy abban, hogy hozzájáruljon ehhez az alaphoz. A közoktatásfejlesztési alap társadalmi alappá való nyilvánításakor jogszabályban kell megszabni azt a rendet, amely lehetővé teszi az alapból való támogatás lehetőségét, illetőleg mely szerint az egyes igényeket rangsorolni és elbírálni lehet. A közoktatással foglal­kozó szakemberek ezt az elképzelést támogatják, jó­nak tartják. Elfogadása esetén nagyobb biztosítékot

Next

/
Thumbnails
Contents