Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4601 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4602 det. Felfüggesztés esetén miről is van szó? Arról, hogy tőlem kérnek olyan intervenciót, amire nincs jo­gom, a Minisztertanács elnökétől pedig azt kérik, hogy az e Házban sokszor elhangzott jogállamiságot kérdőjelezze meg ebben a témában, hiszen újra bü­rokraták kezébe adja azt, amit a vállalatoknak egy­más között kellene elrendezni. Szeretném végezetül megemlíteni, hogy a kor­mányzat nevében én is elismerem, hogy a feldolgozó vállalatok rendkívüli gondban vannak a szocialista piacon. Senki más szocialista ország, aki Nyugatról vesz, nálunknál olcsóbban venni nem tud. A helyzet tehát mindenki számára ugyanaz. Teljesen nyilvánva­ló, hogy a hagyományos ártárgyalásokkal, amit eddig a múltban a szocialista piacon folytattunk, vállala­taink nem lesznek versenyképesek. Ezért a kormányzat nevében, a miniszter kollégák nevében azt meg tudom Ígérni, hogy minden államkö­zi tárgyaláson segítséget kapnak a vállalatok ahhoz, hogy az ország érdekeinek, a piaconmaradás érdekei­nek megfelelő megállapodás szülessék, hiszen nem egyszerűen a vállalat érdeke, az ország érdeke is, hogy jövedelmező piacról ne vonuljunk ki. Ezért a kor­mányzat elrendelte többek között az egész rubel­szabályozás felülvizsgálatát, ahol éppen e stratégiai piacokon is változás várható a jövőben. Végezetül azt tenném hozzá, hogy elrendelt vizs­gálatom során az Alumíniumipari Tröszttel történt konzultációban kötöttünk egy gentleman's agree­mentet, hogy a tervezetthez képest nem fog az Alu­míniumipari Tröszt olyan mértékben árat emelni, mint ami a kiküldött szövegben 20 százalékkal szere­pel, 4—5 ponttal mérsékli az átlagos áremelést. Azon­ban megjegyezném, hogy egy gentleman's agreement­hez legalább egy gentlemanre szükség van. Én ezt ga­rantálni tudom személyemben a tisztelt Parlament előtt és a vállalatok előtt is. Végezetül azt tenném hozzá, hogy a vállalatok jo­gosan kérik, hogy az importlehetőséghez való szaba­don hozzájutást garantáljuk. Ezt is meg fogja tenni a kormány rövid idő alatt. Azonban hozzáteszem, szakmai felelősséggel, hogy ettől legfeljebb gyorsab­ban jut valaki anyaghoz, de hogy drágábban, az biztos. Kérem a tisztelt Parlamentet és a tisztelt Képvise­lőt, hogy ilyen kiegészítéssel legyen szíves elfogadni válaszomat. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Sápi Ferenc képvi­selőtársamat, elfogadja-e a választ? SÁPI FERENC: Részben tudom csak elfogadni, mert még mindig nem értek azzal egyet, hogy jövőre a világpiacon közel 35 százalékkal fog csökkenni az alu­mínium alapanyagára, ezért nem tudom ezt így kel­lően elfogadni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem az Országgyű­lést, ki fogadja el az államtitkár válaszát? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. Ez látható többség. Ki van ellene? Ki tartózkodott a szavazástól? Kimondom a határozatot: az államtitkári válasszal az interpalláló képviselő csak részben értett egyet, a választ az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 20 tar­tózkodással elfogadta. Dr. Gágyor Pál és dr. Horváth Jenő képviselőtársaim interpellálnak a szociális és egészségügyi miniszter­hez a nyugdíjba vonuló és egyes táppénzben részesü­lők anyagi ellátásának folyamatossága tárgyában. Dr. Gágyor Pál képviselőtársamat illeti a szó, Buda­pest, 13. számú választókerület. Dr. GÁGYOR PÁL: Tisztelt Miniszter-asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekezem erősen lerövidí­teni interpellációm szövegét, a kialakult hosszú par­lamenti ülésre való tekintettel. Két olyan ügyben interpellálunk dr. Horváth Jenő képviselőtársammal, ami ezreket és tízezreket érint indokolatlanul hátrányosan. Több panasz érkezett hozzánk választóinktól, hogy a nyugdíjba vonulást követő utolsó bérfolyósítás és az első nyugdíjfolyó­sítás között gyakran több hónap telik el. Ez sok idős ember számára megoldhatatlan pénzügyi problémát jelent, mivel megfelelő anyagi tartalékokkal nem rendelkeznek. Ugyanez a probléma jelentkezik a táppénz-kifi­zetésekkel kapcsolatban is mindazokon a helyeken, ahol a munkaadó nem önálló táppénz-kifizető hely. Ezek a helyek a kisebb létszámú gazdálkodó szerveze­tek, az újonnan alakuló gazdasági társaságok és a kis­vállalkozók, ahol a táppénz és a táppénzjellegű szolgál­tatások kifizetése központilag történik. Az ebből szár­mazó problémákat, úgy gondoljuk, külön indokolni nem kell. A bérből és fizetésből élő munkavállalókat amúgyis nehéz helyzetbe hozza a betegségből adódó munkabér-kiesés. Amennyiben a részükre járó táp­pénzt csak hónapok múlva kapják meg, ez tovább fokozza az egyébként is meglevő megélhetési gondo­kat. Mindkét ügyben megértjük a technikai nehézsége­ket, a jelen gyakorlatot mégsem tudjuk elfogadni, mi­után állandó jelleggel ezrek és ezrek elemi létfelté­teléről van szó. Ugy véljük, hogy a gondok rendezé­sére az illetékes szerveknek gyors és hathatós megol­dást kell találniok. Gondoskodni kell arról, hogy a meglevő bérkifize­tési időponttól számítva legfeljebb 30 napon belül az első nyugdíjátutalás, illetve az esedékes táppénz min­den körülmények között folyósításra kerüljön. Vár­juk a tisztelt miniszter asszony szíves válaszát és haté­kony intézkedését. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra dr. Csehák Judit miniszter-asszony válaszol. DR. CSEHÁK JUDIT: Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Gágyor Pál! Tisztelt Horváth Jenő! Önök interpellációjukban a társadalombiztosítási ügyviteli szervezetek munkájának egyik legnagyobb hiányosságára, és éppen ezért egyik legnagyobb gon­dunkra hívták föl a figyelmünket. Igyekezetünk, dol­gozóink igyekezete ellenére való igaz, hogy a táppén­zesek a táppénzüket késve és az első nyugdíjasok az első nyugdíjukat ugyancsak késéssel kapják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents