Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4593 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4594 Ezek a 232-es és a 234-es javaslat. Megtalálták képviselőtársaim? (Igen.) Igen. Tisztelt Országgyűlés! Aki egyetért azzal, hogy dr. Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé választása miatt a külügyi bizottság elnöki tisztéből mentse fel, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? Mármint a felmentés ellen? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Megállapítom, hogy az Országgyűlés dr. Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tisztségéből három ellenszavazattal, két tartózkodással felmentette. Aki egyetért azzal, hogy Berecz János képviselőtársunkat a külügyi bizottság elnökévé megválasszuk, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Megállapítom: az Országgyűlés Berecz Jánost 59 ellenszavazattal, 34 tartózkodással a külügyi bizottság elnökévé megválasztotta. (Taps.) Aki egyetért azzal, hogy dr. Biacs Péter képviselőtársunkat a tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottság elnökévé megválasszuk, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Megállapítom, hogy az Országgyűlés dr. Biacs Pétert egy ellenszavazattal, nyolc tartózkodással a bizottság elnökévé megválasztotta. (Taps.) Aki egyetért azzal, hogy dr. Lotz Ernő képviselőtársunkat e bizottság titkárává megválasszuk, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Megállapítom, hogy az Országgyűlés dr. Lotz Ernőt két ellenszavazattal, két tartózkodással a bizottság titkárává megválasztotta. (Taps.) Minden megválasztott képviselőnknek jó munkát kívánok képviselőtársaim nevében is. Most 30 perc szünetet rendelek el. (Szünet: 11.35 - 12.08 - Elnök: dr. Szűrös Mátyás) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mindenekelőtt létszámjelentést kell készítenünk, hogy határozatképes-e az Országgyűlés. Ezért megkérem jegyző kollégáimat, hogy számolják meg az ülésteremben jelenlevő képviselőket. Első szektor. Kérem a kezeket felemelni, hogy tudjuk pontosan számolni. (Megtörtént.) Köszönöm. Most egyszerre lehet a 2., a 3., és a 4. szektorban. (Megtörtént.) Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapítom, hogy a teremben a számolás szerint kereken 200 képviselőtársunk van jelen. Nem baj, ha jönnek még, ez elegendő. Tudniillik 191 főnek kell jelen lennie ahhoz, hogy határozatképes legyen az Országgyűlés. Tehát határozatképes. Köszönöm. Folytatjuk az interpellációkkal. Dauda Sándor képviselőtársunk interpellál a szociális és egészségügyi miniszterhez a társadalombiztosítási jogszabályok emberi igazságérzetet sértő részeinek feltárása tárgyában. Dauda Sándor képviselőtársamat illeti a szó. DAUDA SÁNDOR: Tisztelt Parlament! A benyújtott interpellációmra megkaptam a szociális- és egészségügyi miniszter elvtársnőtől a választ. Folyamatban van ennek a törvénynek az átdolgozása, rövid időn belül a parlament elé fog kerülni, az általam írásban beadottakat figyelembe fogják venni az előkészítés során, ezért az interpellációmat visszavonom. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Márk György képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díj fizetési rendszere „módosításából eredő feszültségek tárgyában. Márk György képviselőtársamat illeti a szó. MÁRK GYÖRGY: Tudomásom szerint a választ majd a szociális- és egészségügyi minisztertől fogom megkapni. Tisztelt Országgyűlés! 1989. év elején három minisztérium, a Szociális és Egészségügyi, a Művelődési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes rendelete intézkedett a gyermekintézményekben fizetendő új élelmezési, térítési díjakról, amely szerint a fizetendő térítési díj alapja a mindenkori nyersanyag-norma. A rendeletalkotók jószándékú kezdeményezése nem vitatható, hiszen törekedtek az egységes teherviselésre, valamint az árváltozásokkal párhuzamos ellátási színvonal tartására. A rendelet szociálpolitikai szempontból vitathatatlan kedvezményeket biztosít, de ennek terhét az állami kötelezettség-vállalással szemben döntő mértékben az intézményi költségvetésekre hárította. Tudomásom szerint Békés megye intézményeinél, de az országban érintett más költségvetési szervek többségénél ez jelentős nagyságrendű költségvetési feszültségeket okoz, hiszen ezek az intézmények az amúgyis gondokkal küszködő költségvetésükből ezt az újabb terhet már nehezen tudják fedezni. Csak igazolásképpen akarom a következőt mondani. Békés megyében e témával összefüggésben készült egy felmérés, amely szerint az állami költségvetés erre a célra biztosított 5,7 millió forintja, valamint a Békés megyei tanács 9,5 millió forintos saját forrás terhére történő kiegészítése mellett is a hiány nagyságrendje eléri a 35 millió forintot megyei szinten. Információm szerint az 1989. évi költségvetési keretszámok kialakításánál ez a kérdés nem rendeződött. Azt is tudom, hogy a segélyezéssel összefüggő központi irányelvek lehetőséget adtak arra, hogy a tanácsok e fonásból az élelmezési térítési díjaknál jelentkező kieséseket kompenzálják, de azt is világosan látni kell, hogy ez a lehetőség csak részbeni megoldást jelenthet, mert a szociális ellátás területén is olyan mindennapi gonddal kell megküzdeni, amelynek pénzügyi kihatása meghaladja a rendelkezésre álló erőforrásokat. Mindezek bennem a következő kérdéseket fogalmazták meg. E sokakat érintő döntés előtt miért nem lehetett felmérni ennek anyagi oldalát, meghatározni a feltételeket és a megoldás módját? Miért nem lehetett ezt teljes egészében a családoknál kompenzálni, (pl. a családi pótlék keretében), és így egységesen fizették