Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-55
4581 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4582 DR. BALOGH KÁROLY: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Ur! A beadott interpellációm alapján kérem, hogy a szociális foglalkoztatók kereskedelmi tevékenységük során, ami törvényadta lehetőségük, saját termékük előállításakor, a saját boltban történő értékesítést ne 25 százalékos ÁFA, hanem az általánosan támogatott 15 százalékos ÁFA terhelje. Indokaim: a szociális foglalkoztatottak többségükben leszázalékolt, fogyatékos emberek, akik nem ép munkaerőként, alacsony technikával állítják elő termékeiket, ezáltal kiegészítik alacsony rokkantsági járulékukat. A szociális foglalkoztatók az így és ilyen tevékenységből származó nyereséget újabb bedolgozói állás megteremtésére fordítják. Az ÁFA miatt elesett haszon következményeként a szociális foglalkoztatók kénytelenek ezeket a bedolgozói állásokat felmondani, ebben az esetben, a bedolgozói állás nélkül maradottak, szűkös megélhetésük miatt, a tanácsokat terhelik szociális segélyeik igénylésével. Tisztelt Miniszter Úr! Várom szíves válaszát. ELNÖK: Az interpellációra dr. Békési László pénzügyminiszter válaszol. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Balogh Károly! Terjesen természetes dolog, hogy a szociális foglalkoztatók munkakörülményei, az ott végzett munka hatékonysága eltér egy általános feltételek mellett működő gazdálkodó egység hatékonyságától, és ennek kifejezésre kell jutnia a szabályozásban is. Az általános forgalmi adó kulcsának mérséklése azonban nem a szociális foglalkoztatókat juttatná jobb helyzetbe, hanem azokat, akik az általuk előállított termékeket vásárolják. Hiszen az általános forgalmiadó az árban jelenik meg, ezt be kell fizetni, ettől a szociális foglalkoztatók egyetlen fillérrel több jövedelemhez nem jutnának. De, hogy a hatékonyságbeli különbségek ne hozzák hátrányos helyzetbe a szociális foglalkoztatókat, ezért két olyan jövedelemszabályozási preferenciát érvényesítünk — az egyiket 88 január 1 -tői, a másikat ettől az évtől kezdve —, amely egyértelműen anyagi előnnyel jár e szervezetek részére. Az egyik: ezek a szociális foglalkoztatók 1988. január 1-től egyetlen fillér nyereségadót sem kell, hogy fizessenek. A másik: ez évtől kezdve ugyanúgy, mint a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek, a bérköltség 45 százalékának megfelelő közvetlen állami támogatásban, dotációban részesülnek. Ezzel lényegében a szociális foglalkoztatók ugyanolyan feltételek mellett gazdálkodhatnak, mint a rendkívül rossz hatékonysággal működő, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek. így tehát külön preferencia, amely egyébként nem segítené ezeknek a szervezeteknek a helyzetét, csak más-más árakat jelentenek különböző előállítási körben, ^zért nem célszerű az általános forgalmi adót csökkenteni. Más gond azonban itt nincs, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést és Balogh Károlyt, hogy szíveskedjék a választ elfogadni. Köszönöm. ELNÖK: Kérdem dr. Balogh Károlyt, egyetért-e a válasszal? Dr. BALOGH KÁROLY: Tisztelt Ház, Tisztelt Miniszter Ur! Értem és tisztelettel köszönöm a válaszát. Akikért szóltam, ezek az emberek minden tekintetben hátrányos helyzetűek, testileg, lelkileg sérült állampolgárok, vagy beteg hozzátartozójuk gondozói. Szociális foglalkoztatók nyújtotta munkalehetőség nemcsak megélhetést, de szilárd kapcsolatot is jelent az egészséges ép munkaerejű emberek közösségével. Éppen ezért a segítséget köszönve elfogadom és megköszönöm a válaszát. ELNÖK: Kér dem az Országgyűlést, hogy a miniszteri választ elfogadja-e? Aki elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló és az Országgyűlés egyetértett, azt elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Közben elkészült a bizottsági jelentés, kérem, maradjanak a helyükön, amíg kézhez kapják áttanulmányozásra. Egyetlen módosító javaslatról lévén szó, nem szükséges szünetet elrendelni. Megkérdezem képviselőtársaimat, nogy folytathatjuk-e a munkát, mindenki megkapta-e a bizottsági jelentést? (Közbeszólások: Igen. ) Folytatjuk tehát a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy a beterjesztett törvényjavaslat — módosítást elfogadtam, és más kérdés — a ki nem alakult vitában — nem merült fel, nincs további mondanivalóm. Ismételten kérem a javaslat elfogadását. ELNÖK: A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elkészítette tehát írásban a jelentést, amelyet megkaptak képviselőtársaim. Az írásba foglalásra azért volt szükség, amint azt a jelentésből láthatják és abból nyilvánvalóan kiderül, dr. Sinkovics Mátyás korábbi módosításához képest újabb változtatásokat javasolt, amelyet mind az igazságügyi miniszter, mind a bizottság elfogadásra ajánl. Kérem vegyék elő a jelentést, a módosító javaslatokról az ott szereplő pontok szerint, annak sorrendjében szavazunk. Az 1. pontban szereplő módosító javaslat lényege, hogy a büntetési tételt öt év helyett három évben javasolja megállapítani. Aki tehát a bizottsági jelentés 1. pontjában megfogalmazott módosító javaslattal egyetért, kérem kézfelemeléssel szavazzon! Többség. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatnak ezt a részét 1 tartózkodással elfogadta.
