Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4583 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4584 A bizottsági jelentés 2. pontja a hatályba lépésre vonatkozik, amint arról az igazságügyi miniszter úr már szólt. Aki egyetért azzal a módosítással, hogy a törvény ne július 1 -én, hanem a kihirdetés napján lépjen hatályba, kérem kézfelemeléssel szavazzon! Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 1 ellenszavazattal ezt a módosító javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatal következik: aki a Büntető Törvénykönyv módosításáról benyújtott törvényjavaslattal, a már elfogadott módosítással egyetért, kérem kézfelemeléssel szavazzon. Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló htározatot egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk 7. napirendi pontunkra, a korábbi ülésszakunkon elfogadott módosított földtörvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot a mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nyújtotta be és kérte annak a júniusi ülésszakon való tárgyalását. A törvényjavaslatban foglalt rendelkezésekkel a kormány egyetért. Az újabb módosítást az elmúlt ülésszakon elfogadott módosított földtörvény végrehajtása során várható ellentmondások és gyakorlati problémák megelőzése motiválta. A törvényjavaslat tárgyalásához Török Sándor módosító indítványt nyújtott be, amelyben a korábban elfogadott földtörvény 19. §-a (2) bekezdésének kiegészítését javasolja. A módosító javaslatot képviselőtársaim között szétosztattam. Felhívom a tisztelt képviselőtársak figyelmét, hogy a benyújtott törvényjavaslat, illetőleg a képviselői indítvány összesen három paragrafus módosítására vonatkozik. Ma erről kellene dönteni, és nem lenne célszerű, ha újabb vitát nyitnánk a földtörvény más részeinek módosításairól. Annál is inkább, mivel a politikai egyeztető tárgyalások témakörei között a földtulajdon kérdése is szerepel. így valószínű, hogy a későbbiekben egy új földtörvény kidolgozására is sor kerülhet. Átadom a szót dr. Solymosi Józsefnek, a törvényjavaslat bizottsági előadójának. DR. SOLYMOSI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiunk közös problémája az utóbbi időszak rendkívül feszített ütemű törvénykezése. Hyen munkatempó mellett — valljuk be őszintén — akaratunk ellenére hiba is csúszhat döntéseinkbe, különösen akkor, ha annyi és olyan jellegű módosító indítvány érkezik be, mint az elmúlt ülésünkre a földtörvénnyel kapcsolatban. A szavazás körülményeit valamennyien ismerjük. Ebben az esetben két lehetőségünk van. Vagy ragaszkodunk a korábbi hibás döntéseinkhez, vállalva annak következményeit, vagy pedig kijavítjuk a hibát még a törvény hatályba lépése előtt. Jelen esetben az utóbbiról van szó, mivel a törvény július 1-én lépne hatályba. A Népszabadságban tegnapelőtt megjelent cikk szerint ki kell húzzuk az új földtörvény tejméregfogát. A mezőgazdasági bizottság és az Országgyűlés jogj, igazgatási és igazságügyi bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a vitatott kérdéseket. A bizottságok arra a következtetésre jutottak, hogy a földtörvény módosított 12. és 13. §-ának megfogalmazása felülvizsgálatra szorul, mivel azok nincsenek összhangban a törvény módosítással nem érintett többi rendelkezésével. Ebből következően pedig olyan értelmezési problémák vetődhetnek fel, amelyek nem kívánatos hatással járnának. Ezekről a nemkívánatos hatásokról szól a 217-es számú írásos jelentés. Az előzőekben említett nemkívánatos hatást eredményezné a törvény 12. és 13. íjának változatlanul hagyása, azáltal például, hogy a lakásépítéshez szükséges telekjuttatás feltételei romlanának. A házas ingatlanokon és a lakásokon kívül ugyanis másfajta állami ingatlanok, tehát építési telkek sem lennének eladhatók a továbbibakban a törvény szigorú betűi alapján. Ezen túlmenően a két rendelkezés értelmében az állami tulajdonú termőföldek eleve ki lennének zárva abból, hogy eddigi kezelőjüket egy másik kezelőszerv váltsa fel. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az elmúlt ülésszak alkalmával javasolta, hogy az állami ingatlanok kezelői a kezelt ingatlant ne kapják tulajdonjogukba. Ez volt az a bizonyos 14-es §nak a visszavonása. A kezelői jog megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés az átfogó tulajdon reform végrehajtásáig egyelőre halasztást szenved. Addig viszont marad a kezelői jog, ha pedig marad, annak indokolt átadását, átvételét, az állami ingatlanok átcsoportosításának lehetőségét nem szabad kizárni. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy a módosított rendelkezések értelmében az állami ingatlan gazdasági társaságba se lenne bevehető, az nem kerülhetne a társaság tulajdonába, de használati joga is csak a helységgazdálkodási hatóság közbejöttével kerülhetne át a társaságokhoz. Mindezek alapján a bizottságok javaslatának lényege az, hogy a törvény 12. §-ának a MÉM által beterjesztett eredeti szövegét vissza kell állítani. Ezzel elkerülhető a kezelők joggal kapcsolatos említett valamennyi probléma. A pontos szövegezés a kiadott írásos anyagban megtalálható. Ugyanakkor a törvény 13. §-át úgy indokolt megszövegezni, hogy az csak a társadalmi szervezetek, mint kezelők részére korlátozza az állami ingatlanok eladását és kezelői jog átruházását. Ezzel eleget teszünk annak a képviselői indítványnak, itt Tallóssy Frigyes képviselőtársunk indítványáról van szó, hogy a társadalmi szervezeteknek a sok vitát kiváltó ingatlanügyeit, itt a 100 forintos adásvételekre gondolunk, a tulajdonreform végrehajtásáig leállítsuk. A két paragrafus módosításával mindkét bizottság egyetértett. Tisztelt Országgyűlés! A földtörvénnyel összefüggésben feladatomat képezi még, hogy egyidejűleg Török Sándor képviselőtársamnak további módosító javaslatát is tolmácsoljam, amelyet a bizottságok ülésén terjesztett elő. Erről a módosító javaslatról a 213-as számú írásos anyag szól.