Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-55
4579 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4580 ELNÖK: Kérdem Movik Lászlóné képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal. NÖVIK LÁSZLÓNÉ: A válasszal nem tudok egyetérteni. Ugyanis a példáimat konkrét példák alapján mondtam el. Csak Pest megyében került — ezt elmondtam múltkor is — 19 millió forint ilyen címen kifizetésre. Az 50 ezer forintot is konkrét példa alapján mondtam. És ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy munkaidőben dolgoznak az adóügyi dolgozók, és akkor végzik ezeket a munkákat. Ezt is gyakorlatból mondom, és ebben több tanácselnök kollégám is meg tud erősíteni. Engedjék meg, hogy én a helyi gyakorlatot azért jobban ismerem. Köszönöm szépen, és nem fogadom el a választ. (Taps.) ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e. Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. Kérem a kezek fenntartását, hogy meg tudjuk számolni. Képviselőtársaim! Nem kérdezem meg, hogy ki volt ellene. Bár megkérdezem. Ki van ellene? Hányan tartózkodtak a szavazástól? Képviselőtársaim! 75 képviselőtársam fogadta el a miniszteri választ, 110-en ellene szavaztak, 80-an tartózkodtak. Én ebből azt a következtetést vonom le, hogy — a tartózkodással és az ellenszavazattal számolva — az interpellációt ki kell adnom a terv- és költségvetési bizottságnak további megvizsgálásra. (Taps.) Szabó István képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez a közoktatásfejlesztési alap állami pénzalappá történő nyilvánítása tárgyában. Elnézést kérek, pénzügyminiszter elvtárs, ön válaszol az interpellációra? (Nem.) A művelődési miniszter. Igen. Eredetileg nem dőlt el, melyikük válaszol. A pénzügyminiszter nincs jelen. (Derültség a teremben.) Pardon, a művelődési miniszter hiányzik. Krekács László képviselőtársunk interpellál Nyers Rezső államminiszterhez a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodási szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában. (Természetesen az államminiszter szót már nem volt jogos kimondanom.) Krekács László képviselőtársamat illeti a szó, Pest megye 8. választókörzetének képviselőjét. KREKÁCS LÁSZLÓ: Tisztelt Nyers Elvtárs! Ez év januárjában, nagy többségükben Pest megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a szigetszentmiklósi Terminál Szövetkezet Közös Vállalat kezdeményezése folytán, beadvánnyal fordultak az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsához. A beadvány célja az volt, hogy felhívja a testület figyelmét azon alkotmány- és törvénysértő gyakorlatra, amely az állami vállalatok felszámolása során érvényesül a szövetkezeti tulajdon kárára. A beadványban megfogalmazásra került az az igény is, hogy az állam tulajdonosi felelőssége érvényesüljön azokban az esetekben, amikor a már csődbement és fizetésképtelen állami vállalatok a szövetkezetek jogos szállítói követeléseit képtelenek pénzügyileg teljesíteni. A felszámolási eljárások alatt, illetve azokat megelőzően, az illetékes államigazgatási szervek, így az Ipari Minisztérium, olyan intézkedéseket hoztak, amelyek már eleve meghiúsították azt, hogy a csődbekerült állami tulajdonban levő vállalatok aktiválható vagyontárgyai fedezetül szolgáljanak a szövetkezeti szektor követeléseinek. Ezt az intézkedés sorozatot szélesítette a pénzügyminisztériumi gyakorlat is, hogy a már csődbe került állami vállalatokat olyan büntető adókkal sújtotta az adófizetési kötelezettség elmaradása miatt, amelyek mértéke a hitelezői követelések kielégítését szintén meghiúsította. Mindezek együttes mérlegeléséből az a következtetés vonható le, hogy a szövetkezeti tulajdon burkolt államosításáról van szó, hiszen ezek a meghiúsult követelések a csoporttulajdon szerves részét képezik. Az Alkotmányjogi Tanács a beadvánnyal érdemben még nem foglalkozott, leszámítva azt az ez év január 20-án kelt levelét, amelyet a testület elnöke írt a kezdeményező szövetkezeti közös vállalathoz. Ebben a levélben rendezésre és megoldásra váró problémáknak minősítette a beadványban felvetett gondokat, egyben ígéretet tett a kormány tájékoztatására. Kérdésem Nyers Rezső államminiszter elvtárshoz, a kormány megismerte a beadvány tartalmát? Amenynyiben erről tájékoztatták a kormány tagjait, úgy az érintett milyen álláspontot képviseltet? Megvan-e a lehetőség arra, hogy az állam a tulajdonban levő vállalatainak tartozásaiért más tulajdonformához tartozó szektorok esetén készfizető kezesként helytálljon? Kérem miniszter elvtársat, hogy az interpellációmra adandó válaszakor vegye figyelembe azt a tényt, hogy a már jelzett időszakban is országosan többszáz szövetkezet hátrányosan érintő kérdéséről van szó, és ezeknek a szövetkezeteknek a száma egyre nőni fog újabb ilyen eljárások alkalmával. ELNÖK: Az interpellációra dr. Békési László pénzügyminiszter válaszol. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Krekács László! A Minisztertanács megbízásából szeretnék rövid választ adni. A problémát a kormány tagjai megismerték, az Alkotmányjogi Tanács az érdekelt minisztériumokkal, illetve a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával együtt dolgozik a probléma megszüntetésén, az folyamatban van. Ennek lezárásáig, de legkésőbb 30 napig kérek haladékot a Házszabály adta lehetőségeknek megfelelően, s írásban fogok a tisztelt képviselőnek válaszolni, amiről a parlamentet tájékoztatjuk. Kérem, fogadják el a választ. Köszönöm szépen. ELNÖK: Dr. Balogh Károly képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez, a szociális foglalkoztatók adókedvezménye tárgyában. Dr. Balogh Károly képviselőtársamat illeti a szó; Győr-Sopron megye 11 -es választókörzetének képviselője.
