Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4537 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4538 ELNÖK: Dr. Horváth István belügyminisztert illeti a szó. DR. HORVÁTH ISTVÁN: Miként azt Kárpáti Ferenc elvtárs jelezte, a honvédelmi bizottságnak most legutóbb kiosztott írásos anyaga közül a második oldalon szereplő 4. ponthoz kívánok néhány megjegyzést hozzáfűzni. A honvédelmi bizottságnak ez az ajánlása Sinkovics Mátyás dr. képviselőnek az előterjesztéséhez kapcsolódik, ahol arról van szó, hogy a polgári szolgálattal kapcsolatos megyei kiegészítő parancsnoki határozat ellen fellebbezni a megyei- fővárosi tanács végrehajtó bizottságához lehet és az bírálja el. Az eredeti miniszteri javaslat az volt, hogy a fellebbezést másodfokon a Honvédelmi Minisztériumban bírálják el, és ezt helytelenítve tett Sinkovics Mátyás dr. egy olyan javaslatot, amit a honvédelmi bizottság először elutasított, most pedig a mai megismételt ülésén elfogadott. Kérem szépen, az ügyben itt az igazságügyminiszter kollegával és több szaktársunkkal jogi- szakmai tanácsot ültünk, és ez alapján kell, hogy a tisztelt Országgyűlést figyelmeztessem arra, hogy Sinkovics Mátyás dr. képviselőnek a javaslati szándéka ugyan teljesen világos és követhető is, de a jogi megoldás, amit az ő javaslata tartalmaz, szerintünk nem fogadható el és nem helyes. Amit lehet dönteni, hogy a jogrendszerünkben beilleszkedő és beilleszthető legyen, az vagy a honvédelmi miniszternek az eredeti javaslata, vagy pedig, ha Önök túlon-túl méltányolják Sinkovics Mátyás dr.-nak a javaslatát, akkor azt, hogy a megyei hadkiegészítő parancsnok által hozott döntés elleni fellebbezés, illetve az már nem is fellebbezés, hanem annak a megtámadása és megpanaszolása az adott megyeszékhelyen lévő bírósághoz, városi bírósághoz történhet, és onnan tovább panasszal, illetve fellebbezéssel az ottani megyei bírósághoz lehet élni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága általi felülbírálat nem helyeselhető. Ugyanis egy adott szintű és adott pályán futó államigazgatási eljárásból, ami a honvédelmi államigazgatás, annak a megyei szintje és miniszteriális szintje innen kiemeli és nem vertikálisan, hanem horizontálisan helyezi át egy másik államigazgatási szervhez, a megyei tanács végrehajtó bizottságához. Hogy a példa nem jogászok számára is érthető legyen, azzal tudom érzékeltetni, hogy mondjuk a János kórház belgyógyászatán, ha tanácstalanság támad valamilyen ügy megítélésében, akkor — elnézést kérek — nem az igazgató tanácsot hívják össze konzíliumra, ahol az igazgató, a főápolónővér, a kórház főkönyvelője és gazdasági igazgatójául együtt, hanem meghívják a szakma nagytekintélyű képviselőit, vagy másik kórházból, vagy a klinikáról, vagy valahonnan, ahol azok még nagyobb szakmai ismerettel rendelkeznek, hogy mondjanak véleményt arról, amit a kórház belgyógyászai nem tudnak eldönteni. Tehát ezért egy ilyen jellegű ügyet nem lehet a megyei tanácshoz áttenni. Még valamit hozzá kell hogy tegyek, ami miatt ez szintén nem helyeselhető: ha a Honvédelmi Minisztériumnál panaszolják meg, egy ottani bizottság előtt, meg lehet jelenni az érdekelt félnek, vagy feleknek. Kérhetik a meghallgatásukat és a meghallgatásukra ott sort lehet keríteni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban egy ilyen határozat elleni fellebbezést a felek, beleértve az érdekeltet is, annak a távollétében pusztán iratok alapján bírálhat csak el. Ez — én gondolom — a végén most kiderül, hogy nem egy bizonyos szándékolt nagyobb garancia éppen ellenkezőleg, kevesebb súlyt nyerne a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtti elbírálás esetében. Tehát azt kell, hogy elmondjam; a jog is olyan, mint sok más kategória az életben, hogy van bizonyos rendszere. Ezek a rendszerek egymásra épülnek, összefüggnek, és össze nem tartozó elemeket nem lehet ebben összeilleszteni. Ezért tehát még egyszer kötelességem itt az Országgyűlést informálni arról, hogy emberileg és társadalmilag érthető, méltányolható javaslatról van szó, de szakmai szempontból, jogi indokok alapján ez ellen súlyos kifogást kell, hogy emeljek. ELNÖK: Köszönöm. Dr. Halmos Csaba államtitkár is szót kér. DR. HALMOS CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselők! Számos képviselői hozzászólás érintette a polgári szolgálatról szóló minisztertanácsi rendeletet, én kizárólag ehhez kívánok hozzászólni. Négy kérdéskörben próbálom összefoglalni a képviselői véleményeket, észrevételeket. Az egyik az arányosság kérdése, a másik az ellenőrzés, a harmadik a költségfedezet, a negyedik pedig az úgynevezett megosztott tartalékos polgári szolgálat. Ancsin Károly képviselő felvetette, hogy ne lehessen a polgári szolgálatot a lakóhelyen tejesíteni, Török Mihály fölvetette, javasolta, hogy a külföldi utazást előzetesen engedélyhez kell kötni. Két példát említettem, de több hozzászólás is érintette a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat közötti arányosság kérdését. Itt valójában egy kényes egyensúlyt kellett megoldanunk, kényes egyensúlyt kellett megtalálni, ami nem volt könnyű feladat. Nem véletlen, hogy a honvédelmi kötelezettség teljesítésének e két formája közötti arányosság megteremtése az önök előtt fekvő minisztertanácsi rendelet előkészítésének egyik alapkérdése volt. A nemzetközi gyakorlat megismerése után egyöntetűvé vált az a felismerés, hogy — főként a juttatások tekintetében — meg lehet teremteni a jogok és a kötelezettségek egységét, de azonos körülményeket a két szolgálat alapvetően eltérő jellegéből eredően nem lehet biztosítani. E körben a rendezés alapelve volt, hogy a személyi szabadságjogok védelmével összhangban az intézkedések ne legyenek büntető jellegűek. E követelmény az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának határozatában is szerepel. A javasolt két példa az előkészítő viták során is felmerült; a bizottság és a különböző egyeztetések alapján éppen azok bűntető jelege miatt vetettük el ezeket a javaslatokat és más hasonló elképzeléseket. Jogosan vethető fel a kérdés, hogyan biztosítható mégis a közeljövőben az arányosság szempontja. Én azt hiszem, hogy erre önmagukban a képviselők is utaltak, de mindenekelőtt a miniszteri expozé, amely kifejtette azt, hogy a sorkatonák körül-