Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4523 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4524 Ennek okát elsősorban a rendőrség működését és feladatát megállapító jogszabályok elavultságában, a különböző utasításokból, egymást keresztező állásfoglalásokból adódó bizonytalanságokban, az 1970-es években végrehajtott túlzott körzetesítésben, kapitányságok, őrsök meggondolatlan összevonásában, a késedelmes, körülményes eljárásokban, aránytalan szankciók, büntetések kiszabásában, a feladatok ellátásához nélkülözhetetlen rendőri technikai eszközök elavultságában, biztosításának hiányában, nem utolsósorban a rendőrök képzettsége, anyagi, erkölcsi elismerésének, az állomány jogi védelménekés képviseletének hiányában látom, amely a rendőri intézkedések elbizonytalanodásában is egyre jobban tapasztalható. Az állampolgári személyi szabadság gyakorlásának feltétele az, hogy a becsületes, tisztességes állampolgár nyugodtan dolgozhassék, ezalatt biztonságban tudja lakását, vagyonát, értékeit, hogy sötétedés után a munkából hazasiető nők, fiatalok, idősek egyaránt biztonságban közlekedhessenek, lakásukon félelemmentesen élhessenek. Kérdezem a belügyminiszter elvtársat, milyen jogi szabályozás várható a felsorolt okok, a bűnmegelőzés, a közrend, a közbiztonság javítása érdekében. Az interpellációm másik része, amely szerint választóim követelik, hogy közbenső intézkedésként a legrövidebb időn belül kerüljön vissza a volt járási székhelyre, ma már városokban, így Jászapátiban is az 1978-ban a helyi szervek véleményének kikérése nélkül megszüntetett, illetve bekörzetesített rendőrőrs. Ezt magam is támogatom, indokoltnak tartom, hiszen 11 000 lelkes település, társközséggel, jelentős idegenforgalommal elképzelhetetlen, hogy rendőri ügyelet nélkül legyen. Éppen ezért tisztelettel kérem belügyminiszter elvtárs szíves válaszát. ELNÖK: Az interpellációra dr. Horváth István belügyminiszter válaszol. DR. HORVÁTH ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációban foglaltakkal egyetértek. A benne foglaltak és az interpelláló szándéka is tükrözi a választókerület problémái iránt érzett felelősséget. Egyetértek azzal, hogy a társadalomban, a politikában és a gazdaságban keletkezett bizonytalanság a közrendre, a közbiztonságra, a bűnözésre, ezen keresztül az állampolgárok mindennapi életére és nyugalmára is kihat. Az interpellációban jelzett negatívumok felszámolása érdekében számos feladatot hajtottunk végre. Megkezdtük a rendőri szervek belső szervezetének korszerűsítését, az oktatás fejlesztését, új és hatékonyabb munkamódszerek bevezetését. Vizsgáljuk, hol szükséges a rendőri szervek, őrsök, kapitányságok felállítása, hol van lehetőség átcsoportosításra, a meglévő létszámviszonyok rendezésére. Az interpellációban foglaltak ennek kereteibe illeszthetők be. A bűnözés megelőzése, amelyet nagyon fontos eszköznek tartunk, a közrend és a közbiztonság további javítása érdekében nem csupán rendőri, hanem más állami szervek, a társadalom és az egyének feladata is. A Belügyminisztérium kidolgozta és az érintett tudományos szervekkel megvitatta, néhány hónapon belül a Minisztertanács elé terjeszti majd a bűnmegelőzés új koncepcióját, mely az állami szervek és a társadalom szélesebb körű támogatását állítja a bűnözéssel szembe. Tervezett intézkedéseink széles körűek, átfogják a közrend és a közbiztonság minden fontos kérdését. A két teljességéhez azt is meg kell említem, hogy a rendőrség létszáma és felszereltsége alig változott ahhoz képest, amikor a mai 200 ezerrel szemben évi 130—140 ezer volt a bűncselekmények száma. A rendőrség személyi állománya valóban csak nagy erőfeszítésekkel és rendszeres túlmunkával tudja a rábízott feladatokat ellátni. Ami a rendőrség működésének és feladatai ellátásánakjogszabályait illeti, egyetértek azzal, hogy több jogszabály elavult, nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. Megkezdtük az állam- és közbiztonságról szóló új törvény tervezetének elkészítését, amelyet valamennyi hatályos, a rendőrség működését szolgáló jogszabály felülvizsgálata követ majd. A rendőri intézkedésekelbizonytalanodásavalóban összefügg azzal is, hogy a rendőri szervek vezetői nem lépnek fel minden esetben határozottan a mulasztást elkövetővel szemben, ugyanakkor nem tanúsítanak mindenkor kellő határozottságot a jogosan intézkedő rendőrök védelmében. A bűnözés jelenlegi helyzete és a kisebb rendőrőrsöknek a 70-es években történt megszűnése között közvetlen összefüggést megállapítani — szerintem — nagyon nehéz volna. Abban az időben az állami és a gazdasági életben követett folyamatokkal egyezően a centralizációs törekvések ahogyan az állami vállalatokat, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, falusi iskolákat, úgy a belügyi szerveket sem kerülték el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi rendőrőrs megszüntetése hibás intézkedés lett volna. Ugyanakkor kétségtelen, hogy szűntek meg olyan őrsök is, amelyek működése ma közvetlen, pozitív hatást gyakorolna az adott terület közbiztonsági helyzetére. Jelenleg 51 városban, főleg az újonnan várossá nyilvánítottakban nincs kapitányság, vagy rendőrőrs. Az a véleményem, hogy Jászapáti városban is jogos és támogatható a lakosság igénye. Intézkedést teszek az első fokú rendőri szervek megerősítésére, a bűnmegelőzés társadalmi és rendőri szervezetének kiépítésére, a bűnügyi és közbiztonsági szervek technikai ellátásának javítására és a rendőri aktivitás növelésére. Ezek terjedelme természetesen az Önök jövőbeni döntéseinek is függvénye. Kérem, mentsenek fel az alól, hogy az interpelláció minden részletére itt kitérjek, hiszen az ország közrendjének és közbiztonságának helyzete, a megoldásra váró kérdések súlya azt indokolja, hogy a tisztelt országgyűlés előtt beszámoljak erről a fontos kérdésről átfogóan, lehetőség szerint 1990-ben, amikor az államés közbiztonságról szóló új törvény tervezetét is be szándékozunk terjeszteni. Megértem Török Sándor képviselő aggódását. Választókerülete, ezen belül Jászapáti város közrendjének, közbiztonságának helyzetéről. Sorsom úgy alakult, hogy az elmúlt esztendőkben jónéhány alkalommal megfordultam ott, legutóbb éppen akkor, amikor a várossá nyilvánításról szóló elnöki tanácsi oklevelet adtam át Jászapátiban.