Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4517 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4518 megemlíteni saját termelői érdekeit és velük együtt népünk élelmezésének és kenyerének érdekeit. Félek, sikerül fokozni félelmét attól, hogy ezután minden élelmiszer-áremelésért őket fogja hibáztatni népünk. A tárgyszerű döntéshez feltétlenül szükséges néhány kiegészítő adat ismertetése, amely a beadott interpelláció időpontjában nem állt rendelkezésemre. Az összes megtermelt gabona évente 15—15,5 millió tonna, ennek 60 százaléka kerül felvásárlásra, illetve kereskedelmi forgalomba. A kereskedelmi forgalomba kerülő gabona 30 százalékos áremelés-értéke 11 milliárd forint. Ebből a kenyérgabona 4,5—4,8 millió tonna, ennek 30 százalékos áremelési értéke 6,5 milliárd forint. A búza 30 százalékos áremelése a teljes áremelés továbbhárítása esetén a liszt fogyasztói árát, amely jelenleg 11 forint 90 fillér, 2 forint 30 fillérrel emelné. A fehér kenyér árát, amely jelenleg 12 forint, 1 forint 70 fillérrel emelné. Engedjenek meg egy megjegyzést. Remélem, elhiszik, hogy ezzel a napi egy kilogramm kenyérrel, ezzel a megtakarított 1 forint 70 fillérrel nem fogjuk ellensúlyozni a bennünket körülvevő drágaságot. A másik megjegyzés: szerintem nem törvényszerű, hogy fogyasztói áremelés következzen be a gabonaárak rendezése kapcsán. A költségvetésben néhány nagyságrendi összehasonlítást hadd tegyek. A pénzintézetektől befolyt 1988. évi nyereségadó 15 milliárd forint, 8 milliárddal több, mint a tervezett. Az intervenciós alap, amelyet tojásháborúra és egyebekre használtak fel, 14,4 milliárd forint, melyet a Kereskedelmi Minisztérium kezel, nem pedig a Mezőgazdasági Minisztérium. Ezentúl a költségvetés túlköltekezése 14,6 milliárd forintot jelentett 1988-ban összességében. Tisztelt Országgyűlés! Az általam módosítani kívánt árszabályozás tudom, hogy rendkívül kényes, rendkívül összetett kérdés, éppen ezért kértem a szeptember 30-i végleges választ. Köszönöm figyelmüket és elnézést kérek. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm, dr. Vissi Ferenc államtitkár válaszol. DR. VISSI FERENC államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! A benyújtott interpellációra röviden tudok válaszolni, mert kértem, hogy válaszom írásban is kerüljön kiosztásra. A jogszabályokhoz kapcsolódó interpellálói igény, azt hiszem, elrendezést nyerhet, - mint ahogy a kiosztott szöveg tartalmazza, - a kereskedelmi törvény változása napirenden van; előreláthatóan szeptember—október folyamán a parlamentbe kerül. A külkereskedelmi jogosítványok újrarendezésével a szükséges szabályozás elrendezhető. Az árszabályozás változása szintén napirenden van. A kiosztott szöveg is tartalmazza, hogy jövőre, minden bizonnyal az első negyedév során, egy új versenytörvény és új ártörvény tervezetével lepjük meg a parlamentet. Remélem, hogy az ártörvényben majd lehetőség lesz megteremteni azt az összhangot, amint az interpelláló kér. Azonban, mivel az interpelláció kiegészítésre került kérem, engedjék meg, hogy a mai, illetve az utóbbi hetek egyik fontos belpolitikai eseményét érintő kérdéshez néhány szakmai véleményt fűzzek, tekintettel arra, hogy az eddigi tárgyalások során úgy láttam, hogy az ország közvéleménye rendkívül félre- és rosszul informált néhány kérdést illetően. Amikor kezdődtek a tárgyalások, akkor 10 pontról volt szó, hogy azokkal az agrárszektor igényét, gondjait a kormányzat tekintse át. Ebből egyetlen pont volt a gabonaárak 30 százalékos emelése. En rendkívül megtisztelőnek érzem azt a helyzetet, ami abból alakult ki, hogy valójában ez az egy kérdés került a belpolitika homlokterébe. De néhány információval szolgálnék először. A kormány nem teheti meg, hogy a gabonaáremelés kérdését önmagában kezeli. A termelő megteheti. Ennek indoklásaként néhány körülményre felhívom figyelmüket. Először. A kormány azt mondta, hogy elismeri a termelők jogos követelését, hiszen tud az agrárollóról, azonban ennek az ollónak két szára van. Ha azt a megoldást választja, hogy a másik szár vizsgálata nélkül az egyik szárat utánahúzza a többinek, mechanizmusváltozás nélkül, akkor semmit sem oldunk meg, csak magunk előtt toljuk a problémát. Ezért a kormányzati körökben én voltam az, aki érvelt az ellen, hogy az idén elhatározott változáson túlmenően, most, a rendkívüli alkalomra tekintettel, fogadja el a kormány a termelők követeléseit. Szintén én voltam az, aki előterjesztettem azt a javaslatot, hogy ugyanakkor augusztusig végezzen el a kormány a TOT-tal, az érdekeltekkel együtt olyan elemző munkát, amely az agrárolló mindkét szárával foglalkozik, áttekinti az ezt zavaró vagy befolyásoló tényezőket. Ez a munka folyamatban van, tehát úgy, ahogyan az interpelláló kérésében szerepel, a konkrét árakra augusztus végén, szeptemberben a kormány mondani fog valamit. Miről van szó? Arról, hogy az input-tényezők közül a műtrágya-árak 25—70 százalékos emelésére is lenne indok. Anélkül, hogy ezt a kérdést ne vitassák meg az illetékesek, nem szabad a búzaárban dönteni. Másodszor. A leértékelés kapcsán a kormány úgy döntött, hogy az idei évben a fehérje-áremelést, — ami a világpiacon bekövetkezett, — ennek hatását költségvetési támogatásból, a műtrágya árnövekedése mellett lefogja. 3,3 milliárd forintot erre költött ezt, a parlament számára kiadott tájékoztató is bemutatta, idénre tehát rendeződik a kérdés, jövőre nem. Harmadszor, megegyeztünk abban hogy az egész hitelmechanizmust áttekintjük az illetékesekkel, hiszen a mezőgazdaságot rendkívüli mértékben ennek ügyei is zavarják. Nem célszerű, ha összekeverednek a hitelmechanizmus által megoldható problémák az árügyekkel. Továbbá felül kell vizsgálni az egész támogatási rendszert, hiszen e területen van az egyik legnagyobb zavar. Ez az a kérdéskör, amelyet eddig nagyon sokszor tulajdonképpen elhallgatott a kormányzat is és a termelők nem tudják, hogy hogy néz ki a valós kép. Tájékoztatásul megemlítem, hogy a gyakran hangoztatott világpiaci árakkal való összhang akkor jogos, akkor indokolt, ha azt komplettül nézzük, mindkét oldalt megemlítjük. Pillanatnyilag igaz, hogy a búzának ma-